Kisalföld logö

2018. 07. 17. kedd - Endre, Elek 18°C | 28°C Még több cikk.

Helyzet kell a privatizációhoz

A Lajta–Hanság privatizációjához nem készpénzre, hanem inkább helyzetre van szükség.
"A Lajta–Hanság és a többi állami gazdaság privatizációjához nem kellett sok készpénz. Helyzet kellett hozzá, s élni kellett egy lehetőséggel. Az árát pedig kemény banki törlesztések formájában most termeljük ki. Egyébként az összehasonlítást kiálljuk bármelyik állami gazdaság magánosításával. Fillérre el tudunk számolni mindennel" – fogalmazott Sótonyi László, a szombathelyi, sárvári és mosonmagyaróvári volt állami gazdaságokat tömörítő, 20 ezer hektáron gazdálkodó Mezort rt. vezérigazgatója.

Öt éve zajlott le az 1992-ben állami gazdaságból rt.-vé alakult Lajta–Hanság (LH Rt.) privatizációja. A Kisalföld kérdéseire a vezérigazgató adott választ.

A Lajta–Hanság (LH Rt.) privatizációjának idején másfél milliárdot ért a részvénycsomag, 8000 hektáron gazdálkodtak és 600 embernek adtak kenyeret. Ma a Lajta–Hanság Rt. Szombathellyel és Sárvárral együtt a Mezort rt. tagja; a sárvári székhelyű céget Sótonyi László irányítja. Elsőként azt kérdeztük tőle, hogyan állt össze a Mezort.

Összetolt menedzser rt.-k

Sótonyi László
– A LH, a Sárvári Mezőgazdasági Rt. és a Szombathelyi Tangazdasági Rt. között mindig is jó volt az üzleti és emberi kapcsolat. Az LH akkori igazgatója évfolyamtársam, sőt, barátom is volt. Szombathelyre meg Sárvárról került vezetőnek egy kollégám, tehát adott volt a kapcsolat. Öt éve, a privatizáció kezdetén már konzultáltunk a jövő lehetőségeiről. Megfogalmazódott, hogy az akkori 28 állami gazdaság legalább fő beszerzési és értékesítési tevékenységét integrációban kell megcsinálni, hogy valós piaci súlyt kapjon a gazdálkodásuk.

Az LH a privatizáció után nehéz anyagi helyzetben volt, folyamatos finanszírozási problémákkal, vezetési nehézségekkel. Ez indukálta, hogy fűzzük szorosabbra a kapcsolatunkat. A privatizáció után mindhárom cég eltérő helyzetben volt. Szombathely és Sárvár között nagyobb volt az átjárás. Az LH-nak saját nagysága jelentett problémát. Hitelképességi, finanszírozási feszültségei vezettek oda, ho gy megindult a cégek közti közeledés. Először a közös beszerzéssel próbálkoztunk, de ez szabályozott keretek nélkül nem ment. Az ottani újabb vezetőváltás után hoztuk létre a Mezortot. Lényegében tulajdonosi alapon összetoltuk azokat a menedzser rt.-ket, amelyek a privatizációt szervezték.

– Ez mikor történt?

– Az integráció 2004 januárjában kezdődött. Azóta a társaságok megtartva teljes önállóságukat az értékesítés, beszerzés, fejlesztések terén, lemondva bizonyos jogosítványaikról, szerződésileg felhatalmazták a Mezortot, hogy a nevükben is eljárjon. Ez valójában magas fokú integráció, igazi szövetkezés, válasz arra a piaci helyzetre, amibe ezek a volt állami cégek belecsöppentek, és válasz az uniós csatlakozásra is. A humánerőforrás-fejlesztésnek s az egyéni boldogulásnak is ez az útja, hiszen Rajkától Szentgotthárdig és Siófokig működünk, itt előreléphet mindenki, akinek van ambíciója.

Hatmilliárdos éves termelési érték

– Helytálló, hogy a Mezort a legnagyobb dunántúli agrárcég?
– Ezt nem tudom, de tény, hogy a Nyugat-Dunántúlon meghatározóak vagyunk.

– Mekkora ez a vállalkozás?

– Közel 20 ezer hektár szántón gazdálkodunk: növényt, vetőmagot, takarmányt állítunk elő. Együtt 4800 tejelő szarvasmarhánk, közel 40 milliós éves tejkvótánk, 2500 kocánk van, s 45 ezer hízót, 5000 malacot adunk el hazai és külföldi feldolgozóknak. 50 ezer tonna takarmányt gyártunk, ennek ötödét eladjuk. Vadászattal, vendéglátással, hulladékgazdálkodással is foglalkozunk, részt veszünk a felsőfokú szakképzésben is. Célunk, hogy a multifunkcionális gazdálkodás alapjait megteremtsük, ezért intenzíven részt veszünk az agrár-környezetgazdálkodási programokban is.

– Nagyságrendben mekkora az eredményük?

– Erre még nem tudok válaszolni, mert sok a bizonytalanság, de a tervezettet várhatóan mindhárom cégünk hozni fogja. Sárvár 2,3 milliárdos, Szombathely 900 milliós, a Lajta–Hanság pedig 2,8 milliárdos termelési értéket mutathat föl. Összesen 6 milliárdot.
– Az integráción belül hogyan áll most a Lajta–Hanság?
– Egy nehéz időszak utáni konszolidáció zajlik ott. A Mezort Rt.-nél összesen 670-en dolgoznak, a Lajtánál pedig most 330 ember. Ez a legjobb adottságú a három cég közül, s biztosra veszem, hogy némi kiigazítás után néhány éven belül adottságaihoz mérten fog teljesíteni is.

„ Nincs ebben egy szemernyi suskus sem"

– Ön is utalt rá, hogy a politika mennyire körülfolyta-folyja az állami gazdaságok privatizációját. Ezért meg kell kérdeznem, kik e három cég tulajdonosai?

– A cégadatokból is láthatja, hogy mindhárom gazdaság 49 százalékát a dolgozók privatizálták, 51-et pedig a hét-nyolc vezetőből összeálló menedzser rt.-k.

– Mindig fölmerül az is, hogy a menedzser rt.-k honnan szerezték ehhez a tőkét.

– Ha ön autót vesz, honnan szerzi a pénzt? Nyilván a banktól. Itt vagy huszonöt emberről van szó, s nem tudom, személyenként honnan szerezték a menedzser rt. részvényei lejegyzéséhez a szükséges pénzt. Nyilván hozzátették a magántőkéjüket is. Mi ott szakmai befektetők voltunk. Ám az tény, hogy a privatizációhoz nem kellett sok készpénz. Helyzet kellett hozzá. A bank hitelezte meg a privatizációt és húsz év alatt ezt törlesztik a privatizáló rt.-k.

A vételárat pedig most termelik ki a cégek. Tetemes pénzt fizetünk a Magyar Fejlesztési Banknak, két év moratórium volt csak a tőkére. Nincs ebben egy szemernyi suskus sem. Fillérre el tudunk számolni mindenről, s minden részvénymozgásról. Bármely hasonló cég eladásával összevetve kiállunk mindenféle próbát, sőt, kiálltunk már mindenféle vizsgálatot is. Mindenki pontosan tudja, hogy hol van pénz. Itt van az ősz hajszálaimban, meg a kiváló munkatársaim kezében. Mert csináljuk ezt a pénzt, s ha elbukjuk, a bank visszaveszi a c égeket s újra állami tulajdon lesz belőlük.

Névjegy

Sótonyi László agrármérnök, közgazdász. Mosonmagyaróváron, illetve Keszthelyen szerzett diplomát. A Mezort Általános Befektetési Rt. vezérigazgatója. Előtte 1989-től a Sárvári Mg. Rt. vezérigazgatója. 62 éves, három gyermeke van.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A betegek fele vidékről jön

Az ügyeleti rendszerbe bevonnák a városkörnyéki települések fogorvosait is mosonmagyaróvári kollégáik, mivel a felmérések szerint betegeik fele onnan érkezik: így 30 ezer helyett 72 ezer ember tartozik hozzájuk. Ehhez a polgármesterek segítségét kérik: szerintük az önkormányzattal megkötött szerződés módosításával mindez elérhető lenne. Tovább olvasom