Kisalföld logö

2016. 12. 06. kedd - Miklós -6°C | 2°C

Hazánk a hetedik legnagyobb befektető

Egyre több a magyar vállalat Szlovákiában: a hetedik legnagyobb befektetők lettünk az uniós csatlakozás után. A kis- és középvállalkozások is „nyomulnak”, köszönhetően az ottani kedvező adózási rendszernek.
A hazai cégeket elsősorban a szlovák szolgáltató- és tartósítóipar érdekli.
Bázist is keresnek

A magyar vállalatok megpróbálják kialakítani saját értékesítési hálózatukat, logisztikai központjaikat Szlovákiában. Innen ugyanis megfelelő terjeszkedési lehetőségeik vannak a magyar cégeknek akár északra, akár keletre. Ugyanez érvényes azonban a szlovák cégekre is, amelyeknek megfelelő kitörési pontot jelenthet a magyarországi terjeszkedés a déli piacok megszerzésében. A magyar privatizációban megerősödött kis- és középvállalkozók számára évek óta Szlovákia számít az elsőrendű célpontnak.
Szlovákiában Magyarország a hetedik legnagyobb befektető a legutóbbi felmérések szerint. A magyar tőkekihelyezések szerződéses állománya 1,4 millió dollár. Különösen az elmúlt hat hónapban nőtt meg jelentősen a honi vállalkozások érdeklődése. Dr. Varga Tibor, az ITDH pozsonyi irodavezetője szerint különösen az új szlovák adórendelkezések miatt mennek a magyar kis- és középvállalkozások északi szomszédunkhoz. Szlovákiában január elsejétől a személyi jövedelemadó, az áfakulcs és a társasági nyereségadó egyaránt 19 százalékos.

Szlovákiában könnyebbek az adóterhek

Amint arról korábban már beszámoltunk (2004. február 21.), az uniós tagországgá váló Szlovákiában a szabad tőke- és munkahelyvándorlás májustól már nem gördít akadályt a különböző vállalkozások áttelepítése elé. Erre pedig egyre nagyobb az igény Magyarországon: a társasági nyereségadó itthon 16 százalék, s ugyan alacsonyabb a szlovákok 19 százalékánál, ám a más magas hazai terhek és járulékok miatt a szlovákiai adózás csábítóbb.

Akik sok pénzt vesznek ki a vállalkozásukból osztalék formájában, azoknak megérheti a költözés: északi szomszédunknál 19 százalékos kulccsal adózhatnak az itthoni 38 százalékhoz képest. Szlovákiában ráadásul a letelepedő cégeknek nem kell iparűzési adót fizetniük, ami nálunk a vállalkozás teljes bevételének két százalékát is kiteheti.

Ez egy tízszázalékos nyereséggel dolgozó vállalkozás esetében máris húszszázalékos profitadót jelent, amihez még jelentős bérköltségek is já rulnak. A magyar adórendszer szakképzési és innovációs hozzájárulása egyaránt ismeretlen Szlovákiában. Így hiába magasabb a társadalombiztosítási járulék ott, a személyi jövedelemadó a legtöbb esetben csak feleannyi, mint nálunk.

Eltörölték az osztalékadót

Így a nagy cégek után immár a kisvállalatok is érdeklődnek északi szomszédunk iránt. Magyarország a hetedik legjelentősebb befektető Szlovákiában, és pozíciója még „javulhat". Az első félévben a legtöbb külföldi működő tőke – a teljes összeg mintegy harmada – hazánkból érkezett. Az érdeklődés fokozódása a januári adóreformnak is köszönhető. Ennek eredményeként 19 százalékos, egységes a személyi jövedelemadó, a társasági adó és az általános forgalmi adó kulcsa, s a többi közt eltörölték a korábbi 15 százalékos osztalékadót. Leginkább a kis- és középvállalkozások aktivitása nőtt: azoké, amelyeknél a magánszemély egyben a tulajdonos is.

Ezzel ki tudják használni a személyi jövedelemadó és a társasági adó összekapcsolását. Az érdeklődők kisbefektetéseket terveznek, 1–2 millió koronástól 6–7 milliósig. Igaz, eddig is fontos szerepe volt Magyarországnak mint befektetőnek a szomszédos országban. A legnagyobb az eddigi tőkekihelyezés négyötödét adó Mol Rt., de számottevő az OTP Rt. 14,5 millió, a Szabolcs Gabona Rt. 35 millió, vagy éppen a Danubius Rt. 21 millió dolláros invesztíciója.

Félezer magyar kis- és középvállalkozást tartanak nyilván

Dr. Varga Tibor, a pozsonyi ITDH vezetője lapunknak elmondta: a Szlovákiában tevékenykedő magyar érdekeltségű vállalatokról nincs központi nyilvántartás.

– A kereskedelmi iroda 2002-ben megkezdte a magyar érdekeltségű vállalatok feltérképezését és listázását – kezdte a vezető. – Saját nyilvántartásunk alapján a magyar tőkekihelyezések szerződéses állománya 1,4 millió dollár, aminek nagy részét a nagyvállalatok adják, de egyre jelentősebb az érdeklődés a hazai mikro-, kis- és középvállalatok részéről, ahol mintegy 500 vállalatnak van valamilyen érdekeltsége.

Ezek számára a természetes partnerség, a befektetési lehetőségek nagysága és kockázata szempontjából Szlovákia elsődleges célpontot jelent, különös tekintettel a reprivatizációs lehetőségekre. Gondolok itt a tartozások fejében állami tulajdonba visszakerült üzemek újbóli privatizációjára, elsősorban a feldolgozóiparban.

A kis- és középvállalati tőkekihelyezésnél a szolgáltatási és kereskedelmi szféra mellett egyre jobban előtérbe kerül a feldolgozóipar és a turisztika, s új területként jelentkezik a környezetvédelem és a beszállítói projektek. Az utóbbi időben ugyancsak felerősödött a saját szállításokhoz kapcsolódó értékesítés i bázis, logisztikai központ kialakítása iránti igény.

Ez a folyamat az EU-csatlakozással és az adóreformmal érezhetően felgyorsult. A magyar tőkekihelyezésnek további lökést adhat az uniós csatlakozás után a regionális együttműködésre épülő közös projektek kialakítása. Havonta mintegy 15–40 magyar cég fordul az irodához szlovákiai befektetéssel kapcsolatban.

Megkeresésünkre a bősi önkormányzatnál nem tudtak a városban befektető magyar cégekről, míg Somorján csak az OTP Bank fiókját tudták megemlíteni.

 

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Iparűzési adóban elsők

Az 1600 lelkes Mosonszolnok a helyiadó-bevételeket tekintve, az egy lakosra jutó befizetések alapján… Tovább olvasom