Kisalföld logö

2017. 01. 21. szombat - Ágnes -9°C | 1°C Még több cikk.

Harmincévnyi gondozási kötelezettség

A mosonmagyaróvári timföldgyárban az elmúlt csaknem hatvan év alatt mintegy 8 millió tonna vörösiszap keletkezett. A veszélyes hulladéknak minősített melléktermék ugyanakkor nem jelent közvetlen veszélyt a környezetre. A gyár tulajdonosai keresik a feltöltés lehetőségeit.
Fotó: Méhes Ákos Nincs több: A timföldgyártás 2002. májusi leállításával jelentősen csökkent a környezeti terhelés.
Hazánkban az évente keletkező körülbelül 3,5 millió tonna veszélyes hulladék egy része hasznosítható, illetve ártalmatlanítható, más része azonban szakszerű elhelyezést igényel. Legnagyobb mennyiségben a második veszélyességi osztályba tartozó vörösiszap keletkezik. A timföldgyártás során a bauxit szennyező anyagai – különféle nátrium-alumínium-szilikátok, vas-oxid, vas-hidroxid és egyéb fém-oxidok, illetve hidroxidok – erősen lúgos kémhatású iszap formájában kerülnek ki az ülepítőberendezésekből.

Ajka, Almásfüzitő, Mosonmagyaróvár

A bauxit minőségétől függően egy tonna timföld előállításakor 1,1–1,3 tonnányi vörösiszap keletkezik. Ennek feldolgozása azonban ma még nem gazdaságos, így gondoskodni kell a biztonságos elhelyezéséről. Hazánkban mindössze három helyen, Almásfüzitőn, Mosonmagyaróváron és Ajka környékén található nagy mennyiségű vörösiszap. A parlament az elmúlt év novemberében fogadta el az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet. Eszerint a veszélyes hulladékok ártalmatlanításáról, kezeléséről a termelőnek kell gondoskodnia. A jogszabály szerint a termelő köteles három évre szóló hulladékgazdálkodási tervet készíteni, amelyben rendelkeznie kell a veszélyes hulladék keletkezésének megelőzéséről, veszélyességének és mennyiségének csökkentéséről, hasznosításáról és ártalmatlanításáról.

A Magyaróvári Timföld és Műkorund Gyár 1934-ben kezdte meg termelését, ezzel Magyarország legrégebbi timföldgyára volt egészen az elmúlt év június 30-i leállításáig. Az elmúlt csaknem hetven évben felgyűlt vörösiszap mennyisége egyes becslések szerint 8 millió tonna, az iszapterek felülete pedig 60 hektár.

Folyamatosan változtak a kezelés szabályai

– A vörösiszap tárolása mindig az adott időszakra vonatkozó előírásoknak és hatályos jogszabályoknak megfelelően kialakított tározókban történt – mondta el a Kisalföldnek Gerezdes János, a Motim Rt. vezérigazgatója. – A évek során ezek a szabályozások folyamatosan változtak és módosításokat írtak elő, amelyeknek a Motim Rt. igyekezett eleget tenni. Az utóbbi években cégünk jelentős – több százmilliós – beruházásokat vitt véghez annak érdekében, hogy a hatósági előírásoknak teljes mértékben megfeleljen. Kialakítottunk egy negyven kútból álló monitoringrendszert, amellyel rendszeresen mérjük a vízszintet és az egyéb paramétereket. A vízszint ellenőrzését kéthetente, az elemző vizsgálatokat pedig negyedévente végezzük. Az elmúlt évek vizsgálataiból kiderül, hogy a különböző értékek a jogszabályokban előírt határértékek alatt vannak, sőt, javuló tendenciát mutatnak. A tározóktól távolabbi, illetve a mélyvízi területeken pedig semmiféle szennyezés nem mutatható ki.

Kerámialapok vörösiszapból


– A jogszabály harmincéves gondozási kötelezettséget ír elő a Motim Rt.-nek az iszapterekre. Két kazetta rekultivációjával már teljesen elkészültünk, kettő lefedése pedig a jövő évben fejeződik be. A rekultivációs munkálatok évente mintegy 100 millió forintba kerülnek, míg a monitoringrendszer működtetése, a folyamatos őrzés és a karbantartás, gondozás csaknem 70 millió forintot igényel.

– A timföldgyártás leállításával 2002 májusában jelentősen csökkent a környezeti terhelés a környéken. Azon túl, hogy nem keletkezik már több vörösiszap, a diffúz szennyezések mértéke és az erőmű által kibocsátott értékek is csökkentek. A timföldgyártás leállítása előtt három évvel alakítottunk ki egy korszerű, minden előírásnak megfelelő tározót, mintegy 800 millió forintból.

– Az évek során ügyeltünk arra, hogy a tározók úgynevezett monodepóként működjenek, azaz kizárólag csak vörösiszapot helyezzünk el. Ennek az anyagnak a gazdaságos felhasználását ma még nem találták fel, ám nagyon értékes elemeket tartalmaz, így a jövőben potenciális másodnyersanyagként lehet hasznosítani. Az elmúlt időszakban cégen belül is több kísérlet folyt a melléktermék hasznosítását illetően. Állítottunk elő belőle például kerámialapot is, ám a gyártás költségei jelentősen megdrágítják a végtermék árát, így nem lehet versenyképes a piacon – vélekedett a vezérigazgató.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A dög a hőségben két napig is a napon lehet

A nyári kánikulában gyorsabban bomlanak azok az elhullott állatok, melyeket időnként csak két nap… Tovább olvasom