Kisalföld logö

2017. 01. 21. szombat - Ágnes -9°C | 1°C Még több cikk.

Harc dúl a szövetkezet vagyonáért

Az osztrák kézbe került ásványrárói tsz egykori "gépes brigádvezetője" Rajos László nyilatkozott lapunknak.
Lapunk múlt heti számában Mayer Béla elnök idézte fel az ásványrárói Szigetköz Termelő, Kereskedő és Szolgáltató Szövetkezet múltját és mostani eladását. Úgy vélte, hogy többek közt az üzletrészesek által kikényszerített 150 százalékos értékesítések miatt elmaradt fejlesztések következtében kellett most eladni a szövetkezetet. Rajos László, a téesz egykori „gépes brigádvezetője" ennek kapcsán kért szót, hogy elmondhassa: nem az általuk kért üzletrészek nagysága „tette tönkre" a téeszt.

Kattintson a képre >>
– A darnózseli és az ásványrárói szövetkezet szétválásakor – 1991-ben – jó kondíciókkal kezdtünk „önálló életet", pedig előtte nagy csaták dúltak a vagyonért. Vezetőt kerestünk, s Mayer Bélára esett a választás. Egy évvel később megkezdődött a szövetkezet vagyonfelosztása: először ’92 márciusában, majd novemberben újra: utóbbi esetben mindenkinél lényegesen nagyobb üzletrészt állapítottak meg. Korábban még nyolcvanhat dolgozója volt a téesznek. A szövetkezetek többségénél a vagyonfelosztáskor az üzletrész három százalékát „letétbe kellett tenni", hogy ha valaki kimaradt a vagyonnevesítéskor, akkor annak is jusson. Ásványrárón tíz százalékot kellett bent hagyni, ezt azonban később soha nem osztották szét a tagok között.

– Időközben a vezetőség lassan kezdte eladni a téesz ingatlanjait. A „savanyítót", a mostani jachtkemping területét, egy kisebb kavicsbányát, házhelyeket. A pénz – körülbelül húszmillió – „felőrlődött". A tagok – köztük én is – aggályoskodni kezdtek, hogy nem marad semmi. Én ’92 decemberéig „gépes brigádvezető" voltam, majd leváltottak: a jelölőbizottság elnökének választottak, hogy ne kerülhessek be a vezetésbe. „Munkanélkülire" mentem, majd előnyugdíjba. A szövetkezetben már nem dolgoztam, ám tagsági viszonyom, szavazati jogom és az üzletrészem megmaradt.

Türelemre intve

– 2000 tavaszán aztán váratlanul a közgyűlésen az elnök bejelentette, hogy 114 százalékon megveszik az üzletrészeket a nyugdíjasoktól és az „inaktívaktól". Én arra kértem az érintetteket, ne ugorjunk bele ilyen hirtelen az üzletbe. Végül nem voksoltunk, szerencsére: kiderült, hogy az elnök a ’92 márciusában – tehát az első vagyonnevesítéskor – megállapított üzletrész 114 százalékára gondolt. Az ügy 89 tagot érintett, s összesen több tízmilliót „buktunk volna". Ezután egy hattagú bizottság tárgyalt a vezetőkkel ebben a kérdésben. A vezetőség végül új javaslattal állt elő: kifizetik a második vagyonnevesítéskori árat. Azért maradhattunk tárgyalási helyzetben, mert a nyugdíjasok és az inaktívak száma elég volt a döntéseknél a kétharmados többséghez. Ezután hosszú ideig senki sem lépett, majd az alapszabály szerint a tagok több mint tíz százalékát összegyűjtve rendkívüli közgyűlést kezdeményeztünk.

Harc a kétharmados többségért

2001 októberében nagy versenyfutás indult a kétharmados többségünk megtartásáért, próbálták szétszabdalni erőinket. Végül hosszas tárgyalások után 150 százalékos kifizetésben állapodtunk meg. Igaz, ez eleve 10 százalékkal kevesebb, mert azt a részt még a vagyonnevesítéskor bent hagytuk a szövetkezetben. Végül 2002-ben, a kifizetés után megszűnt a tagsági viszonyunk.

„ Korábban sem volt fejlesztés"

A szövetkezet a szétválástól kezdve az üzletrészünk után – nullszaldós lévén – osztalékot nem fizetett. A kilencvenes években az üzletrészeket jó néhány esetben 15 százalékon vásárolták fel, s tizenkét évig fejlesztés sem történt. Ezért nem értem az elnök kijelentését, miszerint a nekünk kifizetett összegek miatt nem tudtak továbblépni. Tudomásom szerint a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatósága is megvett szövetkezeti területeket, s az árát sem osztották fel az üzletrészesek között.
– Nem tettük tönkre a téeszt, az üzletrészesek 2001–2002-es kifizetése 46–50 millió forintot emésztett fel, s látható, hogy a szövetkezet léte nem ezen a pénzen múlt – mondta Rajos László.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ki kell szorítani az átmenő forgalmat

Mosonmagyaróvár két éve elkészített környezetvédelmi programját legutóbbi ülésén vizsgálta felül a képviselő-testület. A program fő célkitűzései voltak a közlekedési légszennyezés csökkentése, a szeméttelep rekultivációja, az illegális hulladéklerakók felszámolása, a vörösiszap-tározók további rekultivációja és a
vizek védelme. Tovább olvasom