Kisalföld logö

2017. 03. 26. vasárnap - Emánuel 4°C | 11°C Még több cikk.

Halradar helyett a kárókatonák

A halak télen a mélyebb részeken vermelik el magukat, s viszonylag keveset mozognak. Ezért a horgászoknak, ha ebben az évszakban is kapásra várnak, ott kell léket vágniuk, ahol megbújtak a pontyok és az amurok.
A horgászok korábban előszeretettel vágtak lyukat a dunai jégre tél közepén, hogy ilyenkor is hódolhassanak szenvedélyüknek. Mára azonban az alacsony vízállás s a kevesebb hal miatt ritkábban vállalkoznak erre.

Tavakon kifizetődőbb

Egy névtelenül megszólaló helyi pecás szerint a folyó elterelése óta azonban e szigetközi részen gyakran sebes folyású a víz, így a Duna középső része csak ritkán fagy be. Ráadásul egyre kevesebb a hal a mellékágakban. Így a téli horgászat inkább a tavakra koncentrálódik. A halak ilyenkor a mélyebb s kevésbé iszapos részeken vermelik el magukat. A vágandó lék nagyságát a halak méretéhez igazítják: egy ponty kiemeléséhez például az átlagosnál nagyobb lyukra van szükség.
A szigetközi részen leginkább a halászok tevékenykednek ilyenkor: lékeket vágnak, s a lyukak alatt húzzák át hálóikat. Sinkó Lajos, a Szigetköz Horgászegyesület elnöke szerint a Szigetközben csak néhány olyan rész van, ahol elég mély a víz a halaknak a téli vermeléshez.

Tizenöt centimétertől biztonságos

(illusztráció)
– Ahhoz, hogy a horgászok jégre merészkedjenek, annak legalább tizenöt centiméter vastagnak kell lennie – mondta az elnök. – Jelenleg a megyében a víz mélységétől függően 12–15 centiméter ez a réteg, így hamarosan lehetőség nyílik lékek vágására. Három hete jártam az ásványrárói szigetvilágban, s elszomorított, amit ott láttam. Minimális ezen a részen a vízpótlás: a száz méter széles mederben tizenöt méter a víz szélessége. Nagyon sekély, húsz centiméter mély a folyó, s ez könnyedén befagy. Tapasztalataim szerint szeptembertől márciusig az Öreg-Duna medrébe nagyon kevés vizet juttatnak, s ezért nemrégiben levelet írtam, a környezetvédelmi miniszter segítségét kérve.

A kishalak áldozatul esnek a madaraknak

– A halak ilyenkor a mélyebb részeket keresik fel, ám az utóbbi időben ilyen alig akad. Néhány helyen 50–100 méteres szakaszokban tudnak csak megbújni az élőlények, ám ott kárókatonák hada irtja őket. Az egykilósnál kisebb halak többsége így elpusztul. A sekély vízben a halradar kis távolságra hatékony, a kárókatonák biztosabban megmutatják a halak élőhelyét – tudtuk meg Sinkó Lajostól.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Keveslik a támogatást a voksokért

A mosonmagyaróvári cigányok elkötelezték magukat és „szívvel-lélekkel kampányoltak”, s… Tovább olvasom