Kisalföld logö

2017. 08. 19. szombat - Huba 19°C | 31°C Még több cikk.

Grózer Csaba, a feketeerdei íjkészítőmester

A feketeerdei Grózer Csaba íjkészítőmester neve ismerősen cseng határainkon túl is. Íjai vadászatra is alkalmasak. Feketeerdő piciny falu a Szigetköz szívében. Nevét mégis a világ több pontján ismerik az íjászat szerelmesei.
Grózer-íj: Egy évig készül, keresett és megbízható.
Itt él ugyanis Grózer Csaba íjkészítőmester, aki egy híján húsz éve foglalkozik őseink fegyverének készítésével.

Szálfeszítéses technológia

Gyermekként, mint sokan mások, ő is barkácsolt íjat somfából. Akkor még nem tudta, hogy felnőttként hivatása is ez lesz. Gimnazistaként a nyolcvanas években kerültek ki keze alól az első komolyabb darabok. Tanulmányai és katonai szolgálata letöltése után hozta létre első műhelyét, az első szerszám összeállításában édesapja segített neki.

Az első üvegszálas és szaruíjak készítése nehéz volt, hiszen nem ismerte a pontos szerszámkészítés fortélyát és a jó anyagok beszerzési forrásait. Aprólékos kutatómunka és folyamatos próbálkozás kellett annak a rendszernek a kidolgozásához, amellyel a mai napig is dolgozik. Sokan elkeserítették akkoriban, hogy nem fog működni, de ő nem adta fel. Többéves kísérletezés eredményeként született meg a szálfeszítéses technológia a megfelelő hőkezelési eljárás segítségével. Az eredmény önmagáért beszél, hisz a Grózer-íjak ma már világviszonylatban is előkelő helyet foglalnak el.

Grózer Csaba folyamatosan törekedett az újabb ismeretek megszerzésére, hiszen célja a lehető legpontosabban rekonstruált fegyverek készítése volt. Szakkönyvek nem nagyon álltak rendelkezésére, így hát múzeumokkal, régészekkel vette fel a kapcsolatot. Kivételes szerencsével időnként eredeti rajzokra bukkant például Oroszországból, amelyeken keresztmetszeti rajzok, eredeti méretek szerepeltek, máskor röntgenképekhez jutott hozzá.
Ma már elmondhatja, hogy minden íjról vannak hiteles adatai.

Keleti módszerek

Mindig törekedett a természetes anyagú megoldásokra, ennek érdekében keleti mesterek módszereit tanulmányozta, akik vízibivaly vagy szürke marha szarujából, illetve szarvasínrostból dolgoztak. Egy vegyészmérnök segítségével sikerült kidolgozni az enyvkészítési technológiát. Az így készülő íjak akár több száz évig is működőképesek lehetnek. Csaba méltán büszke az eredeti szaruíjakra, amelyek darabonként egy esztendeig készülnek és ma már céljának megfelelően vadászatra is használják.

Az íjkészítés titkait eleinte csak Csaba ismerte teljes egészében, de egy idő után elkerülhetetlen volt, hogy a nála dolgozók is megtanulják. A fortély ma az enyvkészítésben rejlik, hiszen a pontos összetételt és a keverési arányokat csakis a mester tudja. Mint mondja, minden az apró részletektől függ. Nem véletlen, hogy az íjkészítést régen a kézművesszakmák királynőjének tartották, hiszen az íjkészítőnek ismernie kellett több szakma rejtelmeit is.

Az eltelt majdnem húsz év ismertséget hozott Csabának, akinek neve ismerősen cseng Amerika, Ausztrália, Hongkong, Malajzia, Törökország, Kazahsztán, illetve több európai ország íjászai előtt is. Ma már az íjászathoz kapcsolódó kiegészítőket is megtalálhatjuk Csabánál, melyek lehetőséget adnak a különböző kézművesszakmák felélesztésére is. Tarsolyok, veretes övek, tegezek, csizmák, szablyák, sámán nyakláncok és meseszép nemezszőnyegek kelletik magukat a bemutatóteremben.

Álomból valóság

Amikor terveiről faggatom, elmondja, hogy éppen mostanában került kapcsolatba egy török filmrendezővel, aki élénken érdeklődik a munkája iránt. Közös tervük egy dokumentumfilm létrehozása, amelyhez egy Kelet ünnepe című rendezvény kapcsolódna. Ebben a keleti országok kultúráját, hagyományait, szokásait, életét mutatnák be, melyből természetesen Magyarország sem hiányozna. E mellett egy nemzetközi jurtatábor létrehozásán dolgozik, melynek Finnország ad otthont egy tízhektáros területen. Eredeti anyagú, kézi készítésű, Kazahsztánból származó jurtákkal egy nomád falut rendeznek be.

A program célja, hogy az odalátogatóknak egzotikumként mutassák be, hogyan éltek egykor a távoli népek, milyen tárgyakat használtak. A kínálat kiegészül különböző erőpróbáló feladatokkal is íjászversenyek, kopja- és parittyavetés, valamint kenutúrák formájában. Lényeges szempont, hogy a magyarság kultúráját is megismerhessék azok a turisták, akik hozzánk már egyébként nem jutnának el. Csaba büszke arra, hogy megteremtette azt, amiről gyerekként csak álmodozni mert.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem tartják be a nyelvtörvényt

A magyar nyelv védelmében két évvel ezelőtt hozott törvény idén január elsejéig adott határidőt az… Tovább olvasom