Kisalföld logö

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 3°C | 12°C Még több cikk.

Földek, zsebek, törvények

Össznemzeti érdek a zsebszerződések elleni küzdelem – hangoztatta Budai Gyula az általa vezetett tárcaközi bizottság tegnapi mosonmagyaróvári kihelyezett ülésén.
A helyszínválasztás nem véletlen, hiszen a zsebszerződések problémaköre köztudottan a nyugati megyéket, köztük Mosonmagyaróvár környékét érinti a legsúlyosabban – tette hozzá Budai.

A zsebszerződések elleni tárcaközi bizottság a tegnapi tanácskozáson megvitatta a legutóbbi, szeptemberi ülése óta történteket. Szabó Balázs, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője az ülésen beszámolt arról, hogy a bizottság korábban bekérte a földhivataloktól a tartalom alapján zsebszerződésre utaló dokumentumokat. Ennek végrehajtása viszont adatvédelmi aggályokat vetett fel. Emiatt már a kormány előtt van és várhatóan hamarosan az Országgyűlés is tárgyalja az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítását.

Összehangolnák a Btk.-t az új földtörvénnyel

Az ülésen részt vevő Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára elmondta: a 2013 júniusában hatályba lépő új büntető törvénykönyv (Btk.) tartalmazza a termőföld jogellenes megszerzésének tilalmát. Ez nem visszamenőleges érvényű szabályozás, ám bünteti a korábban jogellenesen kötött szerződések 2013 júniusa utáni felhasználását. Az államtitkár szerint fontos lenne az új Btk. és az új földforgalmi törvény rendelkezéseinek összhangba hozása, és a két szabályozásnak egyszerre kell hatályba lépnie. Répássy beszélt továbbá arról, hogy a jogellenes szerződéseket visszamenőlegesen semmisnek kell nyilvánítani, így a színlelt tulajdonjogot bírósági úton sem tudják majd érvényesíteni. Más uniós országok bíróságainak is a magyar jogot kell alkalmazniuk ezekben az esetekben. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, a bizottság keresse meg az ügyvédi és közjegyzői kamarát, hogy tagjaik megfelelő tájékoztatást adjanak külföldi ügyfeleiknek arról, Magyarországon nem szerezhetnek termőföldtulajdon-jogot.

Rácz András környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta: a kormány az elmúlt évben 1,1 milliárd forintot biztosított a korábban jogellenesen magántulajdonba került védett természeti területek tulajdonjogának visszaszerzésére. A jövő évi költségvetésben további kétmilliárd forintot kérnek erre a célra.

140 milliós földvásárlást vizsgálnak a megyében

Szelei Pál az Országos Rendőr-főkapitányság képviseletében a rendőrség eddigi tevékenységéről tájékoztatott. Mint mondta, a rendőrség minden szakága részt vett az elmúlt hónapokban az adatgyűjtésben és számos büntetőeljárást indítottak már okirat-hamisítás gyanújával. Saly György a megyei rendőr-főkapitányság képviseletében elmondta: az esetek felderítésében problémát jelent, hogy érdekazonosság áll fenn a felek között. Egy ügyben már folyik nyomozás a megyében közokirat-hamisítás gyanújával. Egy családi gazdálkodó 140 milliós földvásárlását vizsgálják.

Ehhez már bekérték a család adóbevallását, mert gyanús, honnan volt elég forrásuk ehhez az üzlethez.

Az ülésre meghívták a parlamenti pártok képviselőit is. Budai Gyula nehezményezte, hogy Magyar Zoltán, a Jobbik mosonmagyaróvári képviselője nem jelent meg, noha az előző ülésen megállapodtak, hogy az ellenzéki párt mostanra elkészíti javaslatait. Szabó Renáta, az LMP képviselője üdvözölte a bizottság eddigi eredményeit. A szocialista Gőgös Zoltán maga helyett Nagy Frigyes korábbi agrárminisztert delegálta az ülésre.

Nagy Frigyes közölte: hazánk területén a földárverezések során összesen 4847 külföldi, negyvenhat ország állampolgára, mintegy 50 ezer hektár mezőgazdasági terület birtokosa lett. Az így kisebb területhez jutott osztrákok – akik többségében egyébként a korábban földjeiktől megfosztott, kitelepített itteni német ajkúak leszármazottai – kényszerültek birtokuk növelésére, hogy érdemes legyen gépeikkel átjárni a határon. Ennek egyik formája volt a zsebszerződés.

A Lajta-Hanság ügyét is vizsgálják meg
Nagy Frigyes kijelentette: az osztrák gazdák földszerzése eltörpül amellett, hogy a Lajta-Hanság 15 ezer hektárját állítólag versenykiírás és érvényes vagyonértékelés nélkül adták oda pénzügyi befektetőknek. A nyugalmazott miniszter szerint a tényfeltáró bizottságoknak ezzel is foglalkozniuk kellene, a 15 ezer hektárt pedig szét kell osztani az arra jogosult magyar gazdák között.

Be kell tartanunk az uniós jogot
Az ülésre meghívott Michael Zimmermann osztrák nagykövet arra hívta fel a bizottság figyelmét, hogy mint minden uniós országban, így Magyarországon is legálisan juthatnak földekhez uniós állampolgá-
rok. Fontos, hogy a bizottság ne akadályozza jogukban ezeket az embereket.

Olvasóink írták

  • 1. halas001 2012. november 27. 16:19
    „Ahhoz akkor mit mondana a Nagykövet Úr, hogy a zsebszerződéseken felüll még jövedelem adó mentesen az osztrák gazdáknak eladott,- átadott volt TSZ részarány tulajdonok a KFT -k és TÉSZEK megvásárlásával több ezer hektáros nagyságú értékes szántóföldeket játszanak át ügyvédeink és klienseik az osztrák gazdáknak.
    Talán azért nem adja ki az adatokat a Földhivatal, mert ők is benne vannak a mutyiban?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egységesen keresik a szigetközi megoldást

Húsz év gyötrődés, politikai patthelyzet után a megoldást keressük: alapvető kérdés, hogy beszéljünk Szigetköz ügyéről - mondta Nagy István mosonmagyaróvári országgyűlési képviselő. Tovább olvasom