Kisalföld logö

2017. 01. 20. péntek - Fábián, Sebestyén -9°C | 0°C Még több cikk.

Felejteni nem szabad, megbocsátani tudni kell

Felejteni nem szabad, de megbocsátani tudni kell – jelentette ki ünnepi beszédében Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja politikusa a vasárnapi Trianon-megemlékezésen Mosonmagyaróváron.

A felvidéki magyar politikus szerint probléma, hogy máig nem tisztáztuk és az áprilisban elfogadott alaptörvény sem tette tisztábbá a nemzetünkről alkotott képet, a nemzetfogalmat.

A Magyar utcai Trianon-keresztnél tartott vasárnapi megemlékezésen Duray Miklós hangsúlyozta: sok állam ma sem ismeri el, hogy a magyarokat sújtó trianoni békeszerződés igazságtalan volt. Ráadásul az igazságszolgáltatásban és az európai együttérzésben sem bízhatunk, ha az Európai Unió is elutasította a felvidéki magyarokat sújtó kollektív bűn minősítésének felülvizsgálatát. A szónok szerint ez talán bűntársi kölcsönösség, vagy felsőbb utasítás, mondván: a feledés megnyugvást hoz. A felvidéki politikus hozzátette: a bűnösöknek könnyű feledni, a kárvallottaknak nehéz, sőt, lehetetlen. A felejtés a történelem újrajátszhatóságának feltétele, az emlékezetkiesés pedig a történelemhamisítás nagy játéktere. Az emlékezésnek azonban nem a bosszú, hanem a megbocsátás a koronája. Ugyanis felejteni nem szabad, de megbocsátani tudni kell.

A felvidéki magyar politikus tragikusnak nevezte, hogy három emberöltő során sem találtunk az első világháború után kialakult helyzetre semmilyen gyógyírt. Szerinte a fennálló helyzet inkább egy fegyverszüneti állapotra hasonlít, mintsem megbékélésre. A gondolkodás sem lett érettebb, egyik oldalon sem. Duray Miklós hozzátette: nem tisztáztuk és az áprilisban elfogadott alaptörvény sem tette tisztábbá a nemzetünkről alkotott képet, a nemzetfogalmat. Keveredik benne a politikai, jogi, kulturális és az etnikai szemlélet. Nem merünk szembenézni azzal a ténnyel, hogy Trianon óta folyamatosan átalakulóban van a nemzetszerkezetünk. A másik kimondatlan kérdés, hogy Magyarországnak szomszédos államai vannak, a magyar nemzetnek pedig szomszéd nemzetei. Amíg ez a két sarkalatos kérdés számunkra sem lesz tisztázott, addig a szétszakított nemzet helyzetének rendezéséhez sem lehet következetesen hozzálátni.

– Öt generáció óta ránk nehezedő feladat, aminek megoldása elől minduntalan kitérünk. Ha tisztáztuk és beismertük volna, hogy a magyar középkor óta megváltozott a magyarság állapota, lehet, hogy június negyedikét nem gyászos emlékű napként emlegetnénk, hanem a megbékélés napjaként, ami okán ez a nap valóban a nemzeti összetartozást jelképezhetné. Egy ilyen állapotot lenne érdemes a harangok megkondításával ünnepelni – hangsúlyozta Duray Miklós.

Olvasóink írták

  • 4. poorman 2011. június 11. 21:08
    „Duray... :))))
    Szarráró paraszt!!!”
  • 3. Beex 2011. június 10. 08:52
    „"a létünk érdeke is a legfontosabb"
    Meg azoké is, akik a határon túl rekedtek..

    Ki "hergeli" a másik országot, mikor meghamisítják a történelmet, magyar királyokat állítanak be románnak, szlováknak, megbűntetik, ha valaki az anyanyelvén beszél, összeverik, mert magyar..

    Ha rajtatok múlna, nem 1100 éves lenne az ország, hanem még 100 se..”
  • 2. RUDI 2011. június 06. 16:18
    „Ez igaz felejteni nem szabad, de viszont meg bocsájtani igen, de viszont ha megbocsájtunk, attól független az emlékekben él, és fog is élni az elzárolt sok, sok terület, amit sajnos el veszítettünk.Bár tudni kell megbocsájtani ez egy szent dolog.Hisz magunk is emberek vagyunk, a létünk érdeke is a legfontosabb .”
  • 1. Madarász 2011. június 06. 13:58
    „Muszáj folytonosan hergelni a szomszédos országokat? Egyenlőre az országhatáron belül kéne rendet teremteni, aztán lehet tárgyalni a szomszédokkal.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Trianonra emlékeztek Mosonmagyaróváron - Fotók

A trianoni békediktátum aláírásának 91. évfordulójának alkalmából emlékeztek a mosonmagyaróvári… Tovább olvasom