Kisalföld logö

2018. 06. 22. péntek - Paulina 16°C | 29°C Még több cikk.

Évforduló, a túlélés első lépcsőfoka

A Wilson-kóros Michel ikrek számára elmúlt másfél év az állandó küzdelemben telt.

Rettenetes vargabetűket produkál az élet. Látszólag minden ok és előzmény nélkül próbára tesz, latra vet.  Megpróbáltatásait megállni egyedül az ember nem képes: csak a család, a szeretet,  a közös akarat segíthet.
Így a mosonmagyaróvári Michel ikrek másfél évvel ezelőtt még mit sem hallottak a  Wilson-kórról. Amikor a bajt fölfedezik, akkor már csak egyetlen esély van: a transzplantáció. A mosonmagyaróvári Michel család három leánnyal büszkélkedhet. A két nagyobb, Gabriella és Andrea ikrek. Huszonegy éves korukig gondtalan, szépen ívelő életet éltek. Most mindketten egyetemisták, ám másfél éve Gabi mindenféle előzmény nélkül „köszönő viszonyba" került a halállal.

Gabi éppen egy éve kapott új májat, s testvérével – akit élethosszig tartó gyógyszerezésre ítélt ugyanaz a kór – most azért küzdenek, hogy tartós legyen a gyógyulás. Az utóbbi másfél év megpróbáltatásait édesanyjuk, Michel Mihályné idézte föl Gabi „első születésnapján" a betegtársak és az orvosok okulására, s mindenkiére, akiben még kételyek élnének a szervátültetés életmentő jelentőségéről.

Egyetlen kiút a májtranszplantáció

– 2004 augusztusában Gabi állandó nyári rosszullétei miatt Mosonmagyaróváron orvosi vizsgálaton jártunk. Nagyon rosszak lettek az eredmények, de a doktor azzal nyugtatott, nincs ok az aggodalomra: „egy laborvizsgálati eredmény nem eredmény" – mondta.  Ám tovább romlott Gabi állapota. Fogyott,  aluszékonyság, idegi fáradtság, állandó rosszullétek, hányás, hasmenés, enyhe sárgás bőrelszíneződés gyötörte. Szeptemberben az újabb konzultáción az orvos azt mondta:  nincs semmi különös, majd 2–3 hónap múlva beállnak a jó laborértékek. Sőt, az is elhangzott ott, lehet, hogy a lányom drogozik és alkoholt fogyaszt. Na, ezek után magam vittem orvostól orvosig, magánrendelésekre. Az ultrahang nem hozott eredményt, a gasztroenterológiai vizsgálaton viszont májbetegség gyanúja merült fel. Továbbirányítottak minket a győri speciális osztályra. A leányt azonnal ott fogták, sőt, a vérképe alapján egy héttel később megvolt a diagnózis is: májzsugor. A betegségből egyetlen kiút lehet a gyógyulás felé: a májtranszplantáció – idézte fel a nyomasztó emlékeket az édesanyja.

– Innentől kezdve versenyfutás kezdődött az idővel. Októberben sorra jöttek a vizsgálatok, s folytak a kezelések. A végén már állandó infúzióval tudták csak életben tartani Gabit. Az volt a tét, hogy kitart-e addig, sőt, egyáltalán életben tartható-e addig, míg találnak számára megfelelő donort.

Versenyfutás az idővel az életért

– A kórházi napok, a szigorú májdiéta, a gyógyszerezés, a vizsgálatok sorozata mindennapos utazással, aggodalommal telt. A Semmelweis-egyetem transzplantációs klinikájával közösen készítették fel a műtétre. 2004. december 21-én vették fel a lányomat a májvárólistára. Közben, december 30-án újra kórházi kezelésre szorult vészes besárgulás, aluszékonyság miatt. Akkor az életét a gondos szakorvosi és ápolói segítség mentette meg. Mi meg nem tehettünk semmit érte a folyamatos aggódáson túl.

– Tavaly január 21-én kaptuk az első riasztást, de sajnos nem felelt meg a donormáj. Aztán a következő sem. Február első hetében újra kórházba került: ekkor már közölték, nem tudják, meddig bírja még a lányom. Ha nem lesz rövid időn belül új szerv, meg fog halni. Gabi a műtét előtti utolsó héten már feladta az életéért folytatott harcát, de sikerült lelkierejét és akaratát megerősítve mégis kitartásra bírnunk. Február 17-én végre sikeres májátültetésen esett át. Progresszív májbetegségét a műtét igazolta. A Wilson-kór a pontos diagnózis, mely a réz anyagcserehibás működését jelenti. Csak akkor fedezhető fel e betegség, amikor már kialakult a májzsugor, s az már csak szervátültetéssel gyógyítható. Ezzel Gabi esélyt kapott egy új életre, éppen egy éve. Az azóta eltelt idő a túlélés első lépcsőfoka. Én pedig azóta tudom: a szervadományozás valóban életmentő jelentőségű.

Mérhetetlen türelem és szeretet

– Ám ezzel a kálváriánk nem ért véget. A pontos kórmeghatározás érdekében elkészítették családunk génvizsgálatát Bécsben. Az eredmény lesújtó volt. Kiderült: a másik iker, Andrea is Wilson-kóros. Az azonnali vizsgálatok kiderítették, hogy nála még nincsenek károsodásra utaló tünetek, így egy gyógyszert élete végéig szedve betegsége féken tartható.

– Az elmúlt közel másfél év az állandó küzdelem, aggodalom, a mindennapos utazások, megpróbáltatások közepette telt. Akarat, kitartás, mérhetetlen türelem, szeretet kellett a betegség leküzdéséhez. Sajnos, bár kértünk, de anyagi segítséget nem kaptunk a baj idején. Családunkat az összetartozáshoz nélkülözhetetlen szeretet és élni akarás ereje tartja össze. A túlélés első éve után elmondhatjuk, hogy mindkét lányom folytathatja egyetemi tanulmányait, készülhetnek önálló életükre. Természetesen mindhárom gyerekünk élete végéig állandó orvosi ellenőrzésre kényszerül – fogalmazott Michel Mihályné.

Akiknek köszönik

A Michel család hálával gondol a gyerekek iskolájára, a mosonmagyaróvári piarista gimnáziumra és az igazgatóra, Sárközi atyára. Ők imalánccal könyörögtek Gabi gyógyulásáért. Ugyanígy köszönik a Petz-kórház belgyógyászatán dr. Rácz István és dr. Pécsi Gyula főorvosoknak, az ápolószemélyzetnek, valamint a SE Transzplantációs és Sebészeti Klinika májteamjének: dr. Fehérvári Gyula, dr. Szabó József, dr. Gerlei Zsuzsanna orvosoknak és az asszisztenseknek, valamint az intenzív osztály munkatársainak lányuk életét.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az új szabályozás a munkába állást ösztönzi

Az önkormányzat jelentős terhet vállal szociális ellátórendszere meg- felelő működtetéséhez – jelentette ki Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter tegnap Mosonmagyar- óváron, miután végiglátogatta a város szo- ciális intézményeit. A miniszter az új szociális törvényről is beszélt a Kisalföldnek. Tovább olvasom