Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

Érvek egy közös nemzeti park mellett

Konferencián mutatták be a Szigetközi–csallóközi Nemzeti Park megvalósíthatósági tanulmányát.
A Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány tegnap mutatta be a nemzeti park megvalósíthatósági tanulmányát. A rendezvényen szóba kerültek a megoldási lehetőségek a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság és az idegenforgalom terén. Kiderült: a szakemberek mintagazdaságokkal, állami földbérletekkel képzelik el a jövőt. A minisztérium részéről Haraszthy László helyettes államtitkár jött el a konferenciára. Lapunknak elmondta: az állam nem fog a gazdáktól földet bérelni, s nem is tudna azzal mit kezdeni. A nemzeti park koncepciója szerinte még kidolgozásra szorul, s még rengeteg megoldatlan kérdésre kell választ találni.

Szinte mindenki ott volt

A szigetközi polgármesterek szinte mindegyike részt vett az eseményen, s figyelemfelhívásként „nemzeti parkos" pólót vett fel, melynek a hátoldalán elégedetlenségüknek adtak hangot. Varga Kálmán rajkai polgármesteren a „Most követ dobjunk a Dunába vagy szakértőket?" , Széles Sándorén „A Duna ma elválaszt, mikor köt össze?" felirat virított.
Dunai Ferenc vízgazdálkodási mérnök a megoldási lehetőségek közül kiemelte: a vízgazdálkodási kérdésekben a döntéshez egy szlovák–magyar csoport által kidolgozott terv szükséges, s az ideiglenes műszaki megoldásokat véglegesíteni kellene. A dunakiliti duzzasztóművet is jobban ki lehetne használni: az energiapotenciálból befolyó bevételt a vízpótló rendszer üzemeltetésére fordíthatnák.
Szerinte csak aktív beavatkozásokkal lehet az élőhelyeket fenntartani a Szigetközben. Ehhez a szellemi tőkét koncentrálni kell, s komplex szemléletre van szükség.
Kovács László a mezőgazdaságról elmondta: egy nemzeti park kialakításában a mezőgazdaság nem ellenérdekelt, s a természeti értékek megóvásában szerepe lehet. A nemzeti park összefogná, koordinálná a környezetbarát termelést. A tanulmány – osztrák mintára – állami földbérletet képzel el. E szerint a gazdák földjeiket bérbe adnák a nemzeti parknak. Emellett mintagazdaságokat lehetne létrehozni a Szigetközben, melyekben termelési modelleket mutatnának be.
Az idegenforgalom is nőhet ezáltal, hisz Szigetköz-védjegyes megjelöléssel helyi termékeket árusíthatnának. A hagyományos gazdálkodási hálózatot is bemutathatnák, például az ártéri legeltetést és a halászatot. A kutatást a mosonmagyaróvári egyetemi karral közösen képzelik el.

Ezermilliárd úszott el

A Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány az eddig elért eredmények hasznosítása, valamint a térségfejlesztési és természetvédelmi célok elérése érdekében egy önálló, helyi civil szervezetet állítana fel. Ennek legfontosabb feladata a helyi szakemberek mint a nemzeti park „nagyköveteinek" összegyűjtése lesz, akik egy szakmai bázist képezhetnek. Sajtótájékoztatójukon elhangzott: konkrét összeget nem jelöltek meg a nemzeti park megvalósítására. Első lépésként azt szeretnék, ha az eddigitől eltérő s folyamatos párbeszéd indulna meg a Szigetköz érdekében.
A szlovák és osztrák szakemberek előadása után Széles Sándor máriakálnoki polgármester beszélt arról, hogy milyen nemzeti parkot képzeltek el a térségben élők. Mint mondta, szeretnék végre elérni, hogy a politikusok ne tekinthessék játékszerüknek a Szigetközt. Hozzátette: az Állami Számvevőszék adatai szerint a magyar államnak a vízlépcsőügy 1992-ben 37,5 milliárdba, 1995-ben már 57 milliárdba került, míg 2005-ben ez már több százmilliárdos terhet jelent. Ha ehhez hozzávesszük a környezeti károkat, 1000 milliárdos végösszeg jön ki. Szigetközre idén 198 millió jut, nem került a hátrányos helyzetű térségek közé, kártérítési igényüket nem is tárgyalta a kormány.
Egy itteni nemzeti park területfejlesztési szempontból is fontos lenne. A park anyagi forrását a megyei és a regionális területfejlesztési pénzek mellett uniósakkal egészíthetnék ki.
Széles Sándor szerint egy nemzeti park megadná a térség rendezőelvét, feloldaná a nemzetközi ellentéteket, jövőképet adna, az itteni gazdaságot fellendítené.
Reményei szerint az előkészítés után 2010-re működhetne ez a védettségi forma a Szigetközben és a Csallóközben.

„ Az állam nem bérel"

Haraszthy László helyettes államtitkár is végighallgatta a konferenciát. Lapunknak elmondta: több kérdésre – a víz, az erdők helyzetére – még megoldást kell találni.
– Ezek nem egy-két éven belül megvalósítható feladatok. A tanulmány egészét nem ismerem, az előadók elképzeléseiből néhány dologra azonban reagálnék. Azt szeretnék, hogy a nemzeti park bérelje ki a magánterületeket: ám az állam egyetlen helyen sem bérel földet, épp az ellenkezője a jellemző. Ezért ez nem reális elképzelés. Folytatva: ha az állam kibérelné a területeket, mit kezdene azután azokkal? Az agrártámogatást a gazdálkodó kapja: akkor az állam önmagát finanszírozhatja majd. A tanulmány részletesebb kimunkálására van még szükség. Ez az elképzelés azért veszélyes, mert a gazdálkodók arra számítanak majd, hogy kibérelik az ő földjeiket. Olyan jövőképet kell fölrajzolni itt, amit meg is lehet valósítani. A minisztériumban a Szigetközi Tájvédelmi Körzet bővítése folyamatban van, s a térségben is kijelöltünk Natura 2000-es területeket: a kormány tett lépéseket az itteni természetvédelem érdekében. Mi egy natúrparkot sem akarunk ráerőltetni a térségre: ha helyben nem kezdeményezik, nekünk nincs szándékunkban ezt megvalósítani – mondta a helyettes államtitkár.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Oda a turbinatelepítés lehetősége

Három Dunától elzárt szlovákiai magyar település kompenzációként lehetőséget kapott tavaly: törpeturbinákat telepíttethet s részesülhet a megtermelt haszonból. A polgármesterek aztán összevesztek, a beruházók jöttek-mentek, végül a Vízépítő Vállalat felbontotta a szerződést a falvakkal. A polgármester azonban még mindig reménykedik. Tovább olvasom