Kisalföld logö

2018. 05. 24. csütörtök - Eszter, Eliza 16°C | 27°C Még több cikk.

Emléktábla-avatás

Mosonmagyaróváron, Majorokban a hétvégén emléktáblát avattak és a kápolna építésének 125. évfordulójára emlékeztek.
A Majoroki Polgári Kör szervezésében Mosonmagyaróvár ezen városrészének lakói vasárnap délelőtt két ünnepségen ve hettek részt: a 125 éves Szent Ferenc-kápolnáról emlékeztek meg, majd az Ujhelyi-iskola be járatánál Majorok szülöttének, Götz Irén Júliának, hazánk első egyetemi előadónőjének tiszteletére avattak emléktáblát.
A kápolna melletti parkban a Mofém Fúvószenekar közreműködésével térzene fogadta az egybegyűlteket, majd az egyórás áhítat előtt Kránitz Péter, a Majoroki Polgári Kör elnöke ismertette a kápolna történetét. Az 1877-ben épült kápolna létesítését az a pénzbeli adomány alapozta meg, amely Guttmann Ferenc nezsideri plébánostól származott. A kápolnát Szent Ferenc tiszteletére szentelték fel.
1971 és 1986 között Horváth Vendel volt hegyeshalmi plébános jóvoltából mindennap mise várta ott a híveket. Az építmény jelentős felújításon esett át az el múlt években, a környék lakóinak összefogása és a polgári kör segítségével napról napra szebb lesz környezete is. Legutóbb két ablakot cseréltek rajta. A kápolna érdekessége és ékessége a Csodatévő Fekete Madonna- ikon, amelyet restaurálása után visszavárnak a kegyhelyre.
A szentmise után az Ujhelyi-iskolában folytatódott tovább az ünneplés, ahova hivatalosak voltak néhai Götz Irén Júlia rokonai is. Hazánk első egyetemi előadónőjének történetét dr. Timár Lajos kutatómunkája nyomán az intézmény igazgatónője, Bednarik Györgyné ismertette. Götz Irén Júlia az iskolától cirka ötszáz méterre született 1889-ben a Götz-majorban, édesapja volt a település utolsó városbírója. A tanulmányaiban mindig szorgalmas diák érdeklődésének középpontjában a kémia állt. Ő volt hazánk harmadik vegyészdoktornője.
1919-ben nevezték ki a Buda pesti Tudományegyetem előadójává. Pár év múltán férje politikai nézetei okán családjával együtt külföldre kényszerült, de a több költözéssel tarkított további éveiben is jelentős tudományos munkát végzett. Publikációit ma is számon tartják. 1941-ben különösebb indoklás nélkül bebörtönözték. Később hiába mentették fel, a börtönben tífuszt kapott és hamarosan elhunyt. A Curie házaspár laboratóriumában is járt vegyész doktornő munkásságára méltán lehetnek büszkék a majorokiak.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új gazdára vár a laktanya

A nemrégiben még a helyiek számára – ha már mindenképp muszáj volt bevonulni – vágyott… Tovább olvasom