Kisalföld logö

2017. 12. 16. szombat - Etelka, Aletta 1°C | 6°C Még több cikk.

Elszánt tiltakozók, kutató halászok

A Mosonmagyaróvári Környezetvédő Egyesület már több mint tizenöt éve próbálja megakadályozni az elektromos halászatot a tájvédelmi körzetben. Szakmai érvekkel támasztja alá álláspontját.
Ezzel szemben a három ilyen engedélyt kiadó megyei földművelésügyi hivatal azt állítja: az elektromos halászat ártalmatlan az élővilágra, minden szabályosan zajlik. 

Egyre nagyobb hullámokat vet az elmúlt hetekben elektromos halászatra újból kiadott engedély elleni tiltakozás. A térség településeinek polgármesterei, a horgászok és a környezetvédők azt akarják – és ezért készek az illetékes miniszterhez is fordulni –, hogy a megyei földművelésügyi hivatal vonja vissza a kiadott engedélyt.

A Mosonmagyaróvári Környezetvédő Egyesület a Szigetközi Tájvédelmi Körzet létesítése, azaz 1987 óta foglalkozik a természetes vizeken folytatott elektromos halászat hatásainak elemzésével. A módszer engedélyezése ellen a szervezet mintegy 8 ezer aláírást gyűjtött össze. Ezekkel négy miniszternél kopogtattak a megoldás érdekében, ám ez idáig hiába.

Az egyesület mindemellett számos fórumon is elmondta véleményét az elektromos halászatról, sőt, annak idején az FVM-hivatalnak is jelzett egy konkrét esetet, a helyszínen készített fényképekkel alátámasztva a villanyozás káros hatásait. Akkor a hivatalvezető válaszában leírta: a fényképek halpusztulást illetően semmit sem bizonyítanak, ilyet bárki, bármikor minden nehézség nélkül készíthet. A hivatal e tekintetben azon az állásponton van, amit a hazai és külföldi kutatások, valamint a gyakorlat is egyértelműen bizonyított: azt elektromos halászati technológia nem okoz semmiféle halpusztulást.

Érvényt szerezni a rendeleteknek

Dr. Tóásó Gyula, a környezetvédő egyesület tagja hangsúlyozta: tevékenységük nem a halászok és általában az elektromos halászati módszer ellen irányul, hanem a tájvédelmi körzet létesítéséről hozott rendelet célkitűzéseinek akarnak érvényt szerezni. A jogszabály célja ugyanis a térség növény- és állatvilága fokozott védelmének biztosítása volt.

– Természetesen nem a kis létszámú halászati szövetkezetektől kell azt elvárni, hogy a vízi élővilág védelme érdekében önmaguk ellen korlátozó intézkedéseket hozzanak, hanem az illetékes miniszternek kellene törvény adta jogával élnie és az elektromos halászeszközök használatát természetes vizeken az üzemszerű halászati módszerek közül kitiltani.

– A Szigetköz élővilága veszélyeztetett, ezért került védelem alá. A középfokú tananyagból ismert, hogy az elektromos áram folyadékközegben és az élőlényekben is csak kémiai változások előidézésével képes vezetődni oxidációs és redukciós folyamatokban. Az ilyen behatások az élő és élettelen világ minden szintjén maradandó minőségi változásokat eredményeznek.

Az elektromos áram nem válogat a védett halfajoknál sem. Az ilyen jellegű halászeszközök számát, teljesítményét, alkalmazásuk idejét és gyakoriságát még a tájvédelmi körzetekben sem szabályozzák rendeletek, s ez önmagában is lehetővé teszi a rablógazdálkodást. Az így kifogott halak szelektálását pedig csak az elektromos eszközökkel dolgozók lelkiismeretére bízták. Azokéra, akik elsődlegesen a maximális mennyiség kifogásában érdekeltek – vélekedett Tóásó Gyula.

Három engedély, kutatásokra

Nagy Endre, a megyei FVM-hivatal vezetője a napokban közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz. Eszerint a megyei közgyűlés Szigetköz-bizottságának az üggyel kapcsolatos határozatát a hivatal nem kapta meg, arról kizárólag lapunkból értesültek.

Idén három engedélyt adtak ki elektromos halászeszköz használatára. A Nyugat-Magyarországi Egyetem megbízásából dr. Keresztessy Katalin végzett halfaunisztikai kutatásokat. A Magyar Tudományos Akadémia munkatársa, dr. Guti Gábor halbiológus is kutat a Szigetközben. A Győri Előre Htsz pedig a halászati hatóságtól kért elektromos halászeszköz használatára engedélyt alkalmazott kutatások végzésére. A kutatás témája a Duna 1850–1770 folyamkilométerek közötti szakaszának és mellékfolyóinak halászatbiológiai elemzése.

E munka a Dunán gazdálkodó halászati hasznosítók munkáját hivatott segíteni. A kérelem szakmailag megalapozott és indokolt volt, ezért az elektromos halászatra az engedélyt a hivatal megadta. A védett természeti területekre a Fertő–Hanság Nemzeti Park adott ki elektromos halászgépre kutatási engedélyt.

Irányított és felügyelt munka

Eddig a kutatási célú halászatok bejelentése előírásszerűen megtörtént. A Rábca–Hanság-főcsatorna vízrendszerén halásztak három alkalommal. A szövetkezet jelezte a halászati szándékot a Nagy-Dunára is. A munka a kutatási feladattal megbízott szarvasi Öntözési és Halászati Kutató Intézet munkatársa, dr. Györe Károly és a szövetkezet szakmai felelőse, Balogh József irányításával és felügyeletével történik – áll a hivatalvezető levelében.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Kelet-Hanság központjában

Lébényben sincs könnyű helyzetben az önkormányzat. Ennek ellenére mégis megvalósult a községben… Tovább olvasom