Kisalföld logö

2017. 12. 14. csütörtök - Szilárda 0°C | 7°C Még több cikk.

Ellenszélben a szélkerekek

Ellenszélben a szélkerekekLevél jó példa arra, hogy mit jelent egy településnek, ha szélerőmű működik a területén – vélekedik Kiss Béla polgármester.
Többmilliárdos befektetésektől eshet el a térség, több (tíz)millió forinttól a környékbeli önkormányzatok, ha nem épülhetnek meg a tervezett szélerőművek. A kormány ugyanis nem szereti a szelet.
A kormány elkötelezett a megújuló energiaforrások alkalmazása mellett, ugyanakkor a szélenergia hasznosítását nem gondolja optimálisnak – jelentette ki a napokban Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, megjegyezve, hogy az ország területének mindössze hét százaléka lenne alkalmas a szélenergia hasznosítására. 

A legtöbb szélerőmű a megyében Mosonmagyaróváron és környékén (Újrónafő, Mosonszolnok, Levél, Mecsér) található, de továbbiak épültek Csornán,  Sopronkövesden és Nagylózson is. Úgy tudjuk, több vállalkozás is ugrásra készen várta, hogy a meglévő szélkerekek mellé újakat emelhessenek. Cikkünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy a Lajta-parti város környéke mit nyert eddig a szélenergiának köszönhetően, és mit veszíthetne, ha nem épülhetnének további erőművek.

Akik csak az előnyét látják

– Levélen mi ennek csak az előnyét látjuk. A vállalkozások mellett ugyanis az önkormányzatoknak, a földtulajdonosoknak, de véleményem szerint a magyar államnak – saját befektetés nélkül – is a hasznára válnak – osztja meg véleményét Kiss Béla levéli polgármester. A település határában két szélerőműpark (köztük az országban legelső) huszonnégy szélkerékkel üzemel. 

– Érthetetlen, miért akarják korlátozni, hogy továbbiak létesüljenek. Egy ilyen beruházásnak gazdaságélénkítő hatása van. Egy szélkerék fejlesztése 1,5–2 milliárd forint, mely a számítások szerint tíz év alatt térül meg – hangsúlyozza a településvezető. A levéli önkormányzatnak egyébként egy- egy szélkerék 2–2,5 millió forintot jelent iparűzési adó formájában. Ebből az adónemből évente 120 millió forint folyik be, melynek felét ezek a kerekek „lapátolják" össze. 

– Ez a legtisztább és legkiszámíthatóbb bevételi forrásunk, melyre hosszú időre számíthatunk, hiszen huszonöt éves bérleti szerződéseket kötöttek a földtulajdonosokkal. Egyébként további huszonnégy szélkerékre van építési engedély, melyek létrejöttének a fentiek miatt is örülnénk – zárta Kiss Béla.

Szél van, hely van

„Szél van, hely van, bolondok lennénk azt mondani, ne épüljön itt szélerőmű, melynek nem hallottam még káros hatásairól" – mondja már egy levéli földtulajdonos, akinek a területén már egy szélkerék áll, de egy további is építésre vár. A családnak évente több százezer forintot jelent már az az egy is. „Ez az összeg kiszámítható, a szélkerék környezetét is szépen rendezik. Ugyanakkor a földünk továbbra is alkalmas mezőgazdasági művelésre, melyből további bevételünk származik" – sorolta a további pozitívumokat az érintett. 

Pró és kontra vélemények

– Hatalmas segítség lenne egy olyan idősödő településnek, mint Mecsér, ha a meglévő szélkerekünk mellé megépülhetne a tervezett további tíz. Ez az egy kerék egyébként bérleti díj formájában 250 ezer forintot jelent a falunak és további félmillió forintot iparűzési adó formájában. Tulajdonképpen ez az adónem ad mozgásteret a településnek a különféle fejlesztéseknél, ebből javíthatunk utat, építhetünk járdát – fejtette ki Csaplár Zoltán mecséri polgármester. 

 Kertész Attila újrónafői polgármester viszont nem tartozik a szélenergia pártolói közé. A kistelepülésen korábban egy szélkereket adtak át, szintén önkormányzati területen, mely szintén mintegy félmillió forintos iparűzési adót „termel" évente. „Nem örülnék, ha a határ tele lenne tűzdelve propellerekkel, keverve az elektromos mezőt. Miközben az iparűzési adót is egy tollvonással elvihetik tőlünk" – vélekedett.

Elbukott elképzelések

Úgy tudjuk, a fentieken kívül több helyen – főként a Mosoni-sík és a Hanság településein – is felmerült szélerőmű létesítésének ötlete. Járdán Krisztina korábbi várbalogi polgármester is tett ezért lépéseket. Azonban a Natura 2000-es külterület átminősítési akadályokba ütközött. 

Jánossomorja képviselő-testülete még tavaly foglalkozott egy akár 230 millió forint iparűzési adót jelentő beruházás tervével. Egy osztrák cég szeretett volna szélerőműparkot építeni a kisváros délkeleti határában ausztriai felhasználási céllal. Az érvényes szabályozás szerint akár 115 szélkerék is felállítható lett volna. Lőrincz György polgármester szerint viszont a tervezett új szabályozás alapján ez szinte biztos, hogy nem valósítható meg. Ugyanakkor a jelenleg itt működő cég is szívesen épített volna további széltornyokat.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kigyulladt egy épület teteje Darnózselin

A lébényi hivatásos és a helyi önkéntes tűzoltók megfékezték a lángokat. Tovább olvasom