Kisalföld logö

2017. 02. 25. szombat - Géza -1°C | 8°C Még több cikk.

Elképzelések, energiák

Folyik politikai a vita a szigetközi bősi áram és a folyamatban lévő szlovák-magyar tárgyalások ügyében.

A puhatolózó tárgyalások már megindultak, egy zöldszervezet pedig elemzést készít arról, miként adható át a legkisebb járulékos költséggel a bősi áram Szigetköznek: évente 150 gigawattóráról lenne szó. Stipkovits Pál országgyűlési képviselő szerint ennek még nincs realitása.

A néhány héttel ezelőtti győri magyar–szlovák tárgyalások után a bősi áram kérdése továbbra is napirenden maradt civil és kormányzati szinten is. A helyi tervek szerint Szigetköz az ottani elektromos energia öt százalékát kérné az elszenvedett károk kompenzációjaként, ezáltal a térségben húsz százalékkal olcsóbb lehetne az áram.

A legkisebb járulékos költséggel

A közelmúltban a szlovák villamosenergia-rendszer hatvanhat százaléka olasz tulajdonba került, de a bősi létesítmény nem képezte részét ennek a portfóliónak. Kocinger szlovák kormánybiztos néhány hete Győrben azt mondta: a vízi erőművet kiemelték a privatizációs projektből. Az olaszok azonban továbbra is érdeklődnek, bérleti szerződés után üzemeltetnék: egyelőre azonban a pozsonyi vízgazdálkodási vállalat működteti. A Reális Zöldek Klub – amely szervezet a szlovák kormánymegbízottal is tárgyalt a közelmúltban – most elemzést készít arról, hogy a bősi termelésből miként adható át a legkisebb járulékos költségekkel a szigetköziek számára villamos energia. A zöldszervezet úgy tudja, hogy a villamos piac teljes liberalizációja után az energiaátadáshoz nem szükséges a magyar Országgyűlés és a kormány beleegyezése. Műszakilag több – még nem ismert – változat lehetséges: a magyar tárgyalópartnerek azt szeretnék elérni, hogy a bősi termelésből Szigetköz javára évenként 150 gigawattóra energiát engedjenek át. Információink szerint már a puhatolózó tárgyalások megindultak az elektromos rendszer kiépítéséről.

Most még sokáig kell várni Bősön

A Rajna–Majna–Duna–Alpok Régió Ipari és Kereskedelmi Kamarájának Uniója (UECC) felhívásban fordult Szlovákiához és Magyarországhoz a Duna hajózhatóságának ügyében Pozsony és a magyar–szerb határ között. Emellett javasolták egy harmadik zsilip megépítését is Bősön, a nagyobb áteresztőképesség érdekében. Ugyanis most hosszú a várakozási idő, s a hajózsilipek karbantartása és javítása is több időt vesz igénybe. Az UECC egyébként 80 ipari és kereskedelmi kamarát tömörít Európa minden részéről.
Képviselők: „álmok és realitás"

– Felesleges idegesíteni az embereket ezzel a kérdéssel – állítja Stipkovits Pál országgyűlési képviselő. – Realitása akkor lehet a dolognak, ha a két kormány erről megegyezik. Kocinger világosan megmondta: ahhoz, hogy áramot adjanak, megfelelő mennyiségű víz kell a bősi turbinákra. Ez viszont ellentmond a mostani kormányálláspontnak, hogy több vizet kérünk a Dunába. A két dolog tehát „üti egymást". Természetesen jó lenne, ha a bennünket megillető villamos energia felét megkapnánk, ám ehhez a szlovákok feltétele az, hogy építsünk alsó vízlépcsőt. Szkeptikus vagyok tehát az ügyben, szerintem ebben a kérdésben csak vágyálmokat kergetünk.
A másik térségbeli országgyűlési képviselő, Pap János mindössze annyit mondott: nem szeretné nyilvánosság elé tárni véleményét az ügyben, s bevallja, örült annak, hogy eddig nem kerestük meg ebben a kérdésben.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Zöld út a sportcsarnok építésének

Döntött a kormány a tervezett mosonmagyaróvári sportcsarnok finanszírozásáról. Így már megkezdődhetett – igaz, féléves csúszással – a közbeszerzési eljárás előkészítése s a befektető kiválasztása. Az elképzelés szerint a létesítményt a pályázaton nyertes beruházó építené meg, akitől az önkormányzat és az állam tizenöt évig szolgáltatást vásárol majd. Tovább olvasom