Kisalföld logö

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 12°C | 23°C Még több cikk.

Élet 350 kilométer távolságban

Két, alig több mint ezerlelkes település a szlovák határ közelében, egy főút mentén, félúton két város között. Háromszázötven kilométerre egymástól. Az ország keleti és nyugati részének hasonló adottságú községeit összehasonlítva lényegesen kisebb különbségek mutatkoznak, mint ahogy azt elsőre gondolnánk.
Serényfalva Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati sarkában fekszik, nem messze a magyar–szlovák határtól, a 26-os út mellett, 1074-en lakják. A szigetközi úton Győr és Mosonmagyaróvár között pontosan félúton fekvő Hédervárnak pedig jelenleg 1138 polgára van. A két falu mutatóinak összehasonlítása sok tanulsággal szolgál, különösen EU-csatlakozásunk közeledtével.

A Serényiek népesítették be újra

A főútvonalhoz Serényfalváról kiépített út vezet, egyébként a falu meglehetősen elzárt, a többi irányból csak bekötőutakon érhető el. Legközelebbi szomszédja Hét község, de Putnoktól, Ózdtól és Kazincbarcikától is alig húsz kilométerre fekszik.
A települést először a tizenharmadik század elején említik a krónikák. Fejlődése az 1300-as évek első felében indult meg, de a törökök betörése s a háborúk miatt fokozatosan elnéptelenedett és a tizenhetedik század végére lakatlan lett. Az új tulajdonosoknak, a Serényieknek újra kellett telepíteni a falut, ezt a Trencsén megyei birtokukról idevándorlókkal oldották meg. Azóta a lakosság folyamatosan gyarapszik.

Százmilliós iskola, tizenöt százalékos munkanélküliség

Serényfalva lélekszáma a legutolsó adatok szerint 1074 fő. A településen négyosztályos általános iskola működik, ahová a szomszédos Hétből is idejárnak a gyerekek, így jelenleg hatvanhét az összlétszám.
Az iskolának otthont adó épület 2002-ben készült el mintegy százmillió forintos beruházással. A felső tagozatos tanulók a közeli Putnokra járnak iskolába. Serényfalvának saját óvodája is van, ahová a héti gyerekekkel együtt összesen hetvenen járnak. A lakosság főként az iparban dolgozik, mezőgazdaságból viszonylag kevesen élnek. A művelésre alkalmas terület nagy részét a Bábolnai Mezőgazdasági Rt. műveli. Itt mintegy harminc helybélinek biztosítanak munkalehetőséget.
A talaj nagy részét alkotó agyagos üledék adta előnyöket kihasználva évtizedekkel ezelőtt téglagyár létesült itt, ami ma is közel százötven serényfalvinak biztosít megélhetést. A falu határának egy részét erdő borítja, ám erdőgazdálkodással csak kevesen foglalkoznak.
A helyi kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységekben is mintegy húszan dolgoznak. Serényfalván a munkanélküliségi ráta a megyei átlaghoz hasonlóan tizenöt százalék körüli. Az állástalan serényfalvaiaknak a település önkormányzata időközönként közcélú munkát biztosít.

Száznegyvenmilliós büdzsé, hétmilliós helyi adó

A falu 140 millió forintos éves költségvetésében 7 millió forint adóbevétellel számolnak. Az összeg jelentős hányadát a téglagyár által fizetett építményadó teszi ki. Serényfalván a lakosság nem fizet helyi adót, csupán a vállalkozásokat sújtják a közterhekkel.
Közlekedési szempontból a település fekvése rendkívül előnyös, hiszen az Ózd és Putnok közt közlekedő helyközi járatok mindegyike érinti a falut, így szinte félóránként járnak a buszok mindkét irányba. Serényfalvának vasútállomása is van, ám mivel a lakott külterületet, Pogonypusztát érinti csak a vonal, kevesen közlekednek vasúton.

Mindhárom mobilszolgáltató elérhető

Serényfalva összességében hat kilométernyi úthálózata teljes egészében aszfaltozott. A vezetékes ivóvízre és gázra a település mintegy 330 lakóházának hetven százaléka kötött rá. A faluban kiépítették a kábeltelevízió- és telefonhálózatot is. A területén lévő adótornyoknak köszönhetően mindhárom mobilszolgáltató elérhető Serényfalván. A teljes infrastruktúrából csupán a szennyvízcsatorna-hálózat hiányzik, ennek kiépítését a környező településekkel közösen most tervezik. A településen az önkormányzat működtet falugondnoki rendszert, s ennek keretében többek közt saját járműveikkel szállítják iskolába a gyerekeket. A falut társadalmi állású polgármester, Szerna Csaba irányítja és saját jegyzőjük van.

Orvos, patika, posta

Serényfalva saját háziorvosi rendelővel bír – ahová a szomszéd településről jár át a doktor –, valamint önálló gyógyszertárral, amit egy helyi vállalkozó üzemeltet rendelési időben. Mindezen túl működik még a településen művelődési ház, könyvtár, posta, valamint sport- és vendégház, amit vendégszobaként, illetve sportöltözőként hasznosítanak.
Serényfalva idegenforgalmi lehetőségei még kiaknázatlanok. A turisták szívesebben választják a közeli Aggteleket vagy Szilvásváradot.

Héderváron nincs munkanélküli

A szigetközi úton Győr és Mosonmagyaróvár között pontosan félúton fekvő Hédervárt jelenleg 1138-an lakják. Az 1983-ban épült új iskolába a település diákjai mellett Lipótról is járnak, így a nyolc évfolyamon összesen 140 gyermek koptatja a padokat. A sószobával is felszerelt hédervári óvodába járók létszáma jelenleg harminckilenc.
A településen működő hat kft., tíz betéti társaság, tizenegy kereskedelmi és vendéglátó-ipari egység és ötven egyéni vállalkozás összességében 7,2 millió forint iparűzési adót fizet évente a település kasszájába. Héderváron gyakorlatilag nincs munkanélküliség, időnként néhány állástalant regisztrálnak csak az önkormányzatnál. A keresőképes héderváriak nagyobb hányada Győrben és Mosonmagyaróváron vállal munkát.

Százhatvanmilliós költségvetés, tízmilliós adóbevétel

A falu főállású polgármestere Juhász József, körjegyzőséget működtetnek Lipóttal közösen. Százhatvanmilliós éves költségveté-

sükben mintegy 10 milliós adóbevétellel számolnak. Ennek jelentős hányadát az iparűzési adó teszi ki, a fennmaradó részt pedig a telek-, kommunális, idegenforgalmi, illetve gépjárműadó.

Útjaik négyötöde aszfaltozott

Hédervár közlekedési szempontból előnyös helyzetben van, hiszen a szigetközi főútra itt csatlakozik rá két útvonal is, Kimléről és Lipótról. A település úthálózatának több mint nyolcvan százaléka aszfaltozott és minden utcában járda is van. A falut teljes egészében lefedi az ivóvíz-, szennyvízcsatorna- és gázvezeték. A falu több mint 400 lakásának jelenleg 71 százaléka kötött rá a csatornahálózatra, míg a gáz esetében 53 százalékos ez az arány. Héderváron működik a Szigetköz középső részének folyékony szennyvizét tisztító műszaki rendszer, amit a Szigetközi Vízszolgáltató Kht. üzemeltet. A településen kábeltévé-hálózat működik, a vezetékes telefonok túlnyomó része még az úgynevezett fali dobozos készülék, a szélessávú internet eléréséhez szükséges rendszer kialakítása pedig még várat magára.

Egészségügyi ellátás mintaszerűen

A település egészségügyi ellátása mintaszerű, a korszerű rendelőben folyó háziorvosi, fogorvosi ellátás mellett védőnői szolgálat is működik. A településen van gyógyszertár is.
A turizmus szempontjából kevés olyan magyar falu van, ami annyi műemlékkel és egyéb nevezetességgel bír, mint Hédervár. A tizenötödik század első felében épített Boldogasszony-templom gondozott park közepén, előtte több száz éves mocsári tölgy. A védett park közepén áll a község legismertebb épülete, a tizenhatodik század közepén lerombolt várkastély helyén a még ugyanebben az évszázadban fölépített palota. Megtekintésre érdemesek a köztéri műalkotások is, így például a községháza melletti parkban található a magyar növényvédelem megújulásának emlékműve, az úgynevezett „Krumplibogár-szobor".

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A bankok bizalmatlanok a hazai vállalkozókkal

A csütörtökön elsőként kiírt EU-s projektek a kis- és középvállalkozások és önkormányzatok, valamint… Tovább olvasom