Kisalföld logö

2017. 04. 27. csütörtök - Zita 8°C | 19°C Még több cikk.

Elérkezett a szakértők ideje

Tapintható az érdekellentét Magyarország és Szlovákia tárgyalódelegációja között. Ennek alappillére az alsó vízlépcső megépítése és a vízhozam kérdése.
Nem titok, a bősi erőmű a vízhozamtól függően évente 2,1–2,6 milliárd kilowattóra villamos energiát termel – válaszolta kedden Dominik Kocinger szlovák dunai kormánybiztos arra a kérdésre, miszerint valóban nyereségesen termel-e Julius Binder „életműve". Az érdemi felelet elmaradt.

Persányi miniszter egyértelműsítette: a magyar kormány nem épít alsó vízlépcsőt, s szerinte a hágai ítélet nem kötelez erre bennünket. A szlovákok persze emiatt jelentős energiakiesésről beszélnek, s gyorsan fel is állíttattak egy közös gazdasági bizottságot a károk felmérésére.

Ráadásul Kocinger kormánybiztos ironikusan és kissé arrogánsan hozzátette: valóban nem kötelez a nemzetközi bíróság bennünket a nagymarosi gát felépítésére, viszont érvényesnek tartja a ’77-es államközi szerződést.

Ennek valamennyi pontját érvényesíteni kell, s az egymásnak okozott károkat is meg kell téríteni. Kárt azonban főleg a Szigetköz szenvedett:

„A térségben ökológiai katasztrófa fenyeget" – állítja Láng István professzor. A szlovákok a dunacsúnyi tározó megépítése után a teljes dunai vízhozam átlagosan húsz százalékát adják a Szigetköznek. Ehhez – úgy néz ki – nem hajlandóak hozzátenni, hiszen kell víz a bősi turbinákra. Miklós László szlovák környezetvédelmi miniszter is inkább a talajvízszint emelését tartja üdvözítőnek. A meanderezés, a Duna kanyargóssá tétele kevesebb vizet igényel: ez az ötlet már Székely László kormánybiztossága idején is felvetődött ’99-ben, ám akkor őt gyorsan lehurrogták.

Így eltelt öt év érdemi előrelépés nélkül a vízhozam ügyében, s most nagy bizonytalanságunkban ismét hajlandóságot mutatunk – az egyébként akár jónak is tűnő – meanderező megoldásra. Kedden a pozsonyi sajtótájékoztatón egy szlovák újságíró Erdey György kormánybiztosunknak szegezte a kérdést: ha a magyaroknak nem felel meg a mostani helyzet, akkor miért kellett két évet várni a tárgyalások folytatására?

Bár eltelt tizenegy év a Duna elterelése óta, szinte semmi nem változott. Bár a Szigetköz-szakértők már milliárdokat zsebeltek be, a legjobb üzlet lehet most is szakértőnek lenni. Kocinger örökös kormánybiztos szerint minden megoldási javaslatot modellezni kell, s „nagy lehetőség előtt állnak a szakértők". Nincs kétség: kihasználják.
Az Új Szó című szlovákiai magyar napilapban Miklós László szlovák környezetvédelmi miniszter nemrégiben a tervezett közös magyar–szlovák natúrparkról nyilatkozott.

A szlovák oldalon egy ilyen natúrpark több turista- és kerékpárutat jelentene, civil szervezeteket vonnánk be a menedzselésbe, s intenzívebbé válna a határ menti együttműködés is. Doborgaznál a gyalogos és kerékpáros turisták számára kompot indíthatnának. A natúrpark szlovákiai részét illetően egyelőre a felvízcsatorna és az Öreg-Duna közti területben kellene gondolkodni – állítja a miniszter. Ha az illetékes önkormányzati szövetségeknek lesz ilyen igényük, akkor az említettnél sokkal bővebb is lehet ez a terület.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Flexum-ügyek: a tulajdonjog már nem, a kezelői jog még vitatott

A Flexum rt. önkormányzati részvénycsomagjának elmúlt évi értékesítése óta több vitatott osztozkodás… Tovább olvasom