Kisalföld logö

2017. 08. 24. csütörtök - Bertalan 12°C | 27°C Még több cikk.

Elárasztásra vár a szigetközi élővilág

Szigetköz - Bár tavaly a tartósan alacsony vízállás miatt elmaradt, idén áprilistól – ha nem érkezik nagyobb árhullám – ismét eláraszthatják az Öreg-Duna-medret. Az átöblítése mellett az élővilág számára is hasznos lenne e folyamat.

A Magyarország és Szlovákia között megkötött 1995-ös megállapodás értelmében a dunacsúnyi tározóból az Öreg-Dunába vezetett vízhozam másodpercenként 250 és 600 köbméter között változik. Emellett ez a folyószakasz csak a 4500 köbméter feletti árhullámok levezetésében segít.

Az utóbbi évek tapasztalata alapján ekkora árhullámok – az élővilág szempontjából – ritkán, és nem a legkedvezőbb időben (a tavaszi növényzet megújulása idején) jelentkeznek. Ezért a magyar–szlovák dunai albizottság szakértői megállapodtak abban, hogy a tavaszi árhullám elmaradása esetén – ha a hidrometeorológiai helyzet lehetővé teszi – minden évben végrehajtják az öreg meder átöblítését, a jobb parti hullámtér részleges elárasztását.

Szabályozottan: Ha a feltételek adottak lesznek, áprilistól ismét átöblítik az Öreg-Duna medrét. Fotó: Kisalföld-archívum
Szabályozottan: Ha a feltételek adottak lesznek, áprilistól ismét átöblítik az Öreg-Duna medrét. Fotó: Kisalföld-archívum


Az egyezmény szerint az elárasztás az április elseje és június harmincadika közötti időszakban szükséges évente egy alkalommal, amennyiben a Duna rajkai szelvényében a vízhőmérséklet eléri a 10 fokot, és a folyó vízhozama a dévényi szelvényben az előre jelezhető időszakban (minimum 3 nap) meghaladja a másodpercenkénti 2500 köbmétert.

Az elárasztáshoz a szlovák vízügyi igazgatóság az Öreg-Dunába 800 köbméter vízhozamot biztosít 14 napon keresztül. Az elárasztást a magyar üzemeltető kezdeményezi három nappal annak megkezdése előtt. Az elárasztást az üzemeltető megszakítja, és visszaáll a normál üzemrendre, ha a Duna vízhozama a dévényi szelvényben 1500 köbméter alá csökken.

Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság folyamatosan figyeli a hidrometeorológiai helyzet alakulását, s kiemelt figyelmet fordítanak az elárasztás lehetőségére. Egyelőre kedvezőek a kilátások: a napokban Dévénynél másodpercenként 3680 köbméternyi víz érkezett, a vízállás stagnál, bár még a hőmérséklete nem éri el a hét fokot sem.

Olvasóink írták

  • 2. Drop 2008. március 26. 11:06
    „Hogy miféle környezetvédelem az ilyesmi?
    Hát semmilyen!
    EZ RABLÓGAZDÁLKODÁS!!
    De nézzük a tényeket:
    1.
    A dunakiliti duzzasztómű kezelői, évek óta összejátszanak a halászokkal, oly módon, hogy a hálók elhelyezésének megfelelően szabályozzák a vízmozgást, magyarán, hogy a legtöbb hal kerüljön a hálóikba.
    Az ominózus elektromos halászat felgöngyölítése is néhány horgásznak volt köszönhető néhány éve és még véletlenül sem a vízügyi dolgozóknak, kik nap mint nap szemtanúik voltak a törvénytelenségeknek.
    2.
    Mivel a Duna elterelés óta az árvizek jelentősége megcsappant( kivétel 2002), a védművekben nagyon kevés kár okozódik, s ezáltal kevesebb a munka is velük, aminek aztán anyagi vonzatai vannak.
    Kell az árvíz s kell az elárasztás is, mint egy falat kenyér a Vízügy számára a fenti összefüggések miatt.
    3.
    Az vízügyi erdőkkel sem különb a helyzet Szigetköz szerte. Letarolni, lerabolni mindent, az utakat járhatatlanná tenni, helyreállításukkal nem törődni, ehhez ért a Vízügy.
    A töltéseket lezárni, Rajkánál még tankcsapdának beillő vasakat is leásni, nehogy földi halandó behajthasson a hatvan méterre. Javasoltam volna az aknazárat is, de mint látható a rajkai szivárgó-csatorna partot is elérte a végzete, már ami a fákat illeti. Érdemes megtekinteni azt a barbár pusztítást, amelyet ott véghezvitt a vízügy és szakembergárdája.
    Most nem számítanak a széttaposott utak, tengelyig érő csapák, lényeg hogy 1-2 kocsi fa begurul ahová kell..”
  • 1. áramlat 2008. március 26. 10:34
    „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság arra miért nem fordít kiemelt figyelmet, hogy a legtöbb dunai halnak, az említett időszakban van az ívási ideje?
    A ,,rendkívül fontos" két hetes elárasztás után pedig, vajon mi lesz az ivadékok sorsa?
    Miféle környezetvédelem ez?
    Valaki elmagyarázhatná nekem végre, mint egy négyévesnek, hogy az élővilágnak miféle gyakorlati haszna van, egy ilyen elárasztástól, az év további részében?
    A rengeteg, kint rekedt hal, amelynek többsége elpusztul, miért nem érdekel senkit, még a Környezetvédelmi hatóságot sem?
    Egyáltalán hogyan beszélhetünk itt környezetvédelemről, amikor ez egyszerre több tízszeres kárt okoz, mint az összes szigetközi rabsic az egész évben.
    Kinek lehet az érdeke mégis így alakuljon mindez?

    Remélem, az idén is alacsony lesz a vízállás...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szakképzés: A Hunyadi iskola jogorvoslatot kér

Mosonmagyaróvár - Megszűnik a vendéglátós szakképzés a következő tanévtől a Hunyadi-iskolában:… Tovább olvasom