Kisalföld logö

2017. 10. 19. csütörtök - Nándor 9°C | 18°C Még több cikk.

Együttműködés nélkül nincs boldogulás

A 2005-re felálló kistérségi rendszer kialakítása, európai uniós lehetőségei, illetve az erről most készülő törvény volt a témája a Mosonmagyaróvári Polgári Kerekasztal Egyesület (MPKE) által életre hívott „Moson megye – kistérség” című tegnapi konferenciának.
A kistérségi rendszerek szabályozásáról, kritikus pontjairól beszélt tegnap Németh Jenő, az IDEA munkacsoport kistérségi vezetője a MPKE által a közigazgatásban dolgozó szakembereknek rendezett „Moson megye – kistérség" című konferencián.

Hatáskörök rossz helyen

AZ IDEA-szakértő elmondta: az uniós csatlakozással a közigazgatás területi és szervezeti struktúrájában számos módosítást kell végrehajtani, mivel a hatáskörök nem megfelelő helyen vannak az önkormányzatok teljesítőképességét, az államigazgatás területszervezését illetően. Az új törvényjavaslat kidolgozásakor ezeket a szempontokat kellett újragondolni.

Hazánk 3200 önkormányzatának 70 százaléka teljesítőképessége miatt nagyon nehezen tudja feladatait és hatáskörét ellátni. Ez nemcsak pénzügyi, de humán és tárgyi erőforráshiányt is jelent. Ahhoz, hogy az önkormányzatok alapellátásukat megfelelően biztosítsák, együtt kell működniük a szomszéd településsel – például óvodai ellátás terén –, de vannak olyan feladatok, amit céltársulásként akár száz település együtt old meg, mint például a hulladékkezelést. Számos feladatot viszont kistérségi keretben célszerű intézni. A kormány ezért közelmúltban hozott rendeletével kijelölte a 168 kistérséget, azok székhelyét és a hozzájuk tartozó településeket. A rendszer szolgálja a kistérségek fejlesztését és az államigazgatási dekoncentrációt.

Alkotmánymódosítás kell

Németh Jenő szerint e forma legfontosabb funkciója az önkormányzatok együttműködésének intézményesítése. Így alapfeladataikat eredményesebben és gazdaságosabban tudják megoldani. Ennek bevezetéséhez alkotmánymódosítás szükséges és változtatni célszerű az önkormányzati törvényt is. Létre kell hozni továbbá egy új törvényt, ami a kistérségi többcélú társulás megalakításáról rendelkezik és intézményesíti ezt a sajátos társulási formát.

A törvénytervezet már elkészült, kormányzati értékelése most zajlik. Ezt követően indul be a többpárti egyeztetés és kiderül, hogy milyen feltételekkel lehet megteremteni a politikai konszenzust.
Jelenleg nyolc mintatérség van az országban, ám 2005. január 1-jére valamennyi működhet. A szervezők azért is tartották fontosnak a konferenciát, hogy a történeti Moson megye önkormányzatai ez ügyben időben informálódni és lépni tudjanak.

Reformok előtt

A konferencián több előadó is hangsúlyozta: szükség van a közigazgatás reformjára, ám nagy hangsúlyt kell fektetni az óvatosságra, a szakmaiságra, a fokozatosságra, az együttműködésre, s a valódi partneri viszony megteremtésére a települések között. Ezt igénylik az Európai Unió normái és a pályázati lehetőségek is. Az önkormányzatok szakmailag és érzelmileg még felkészületlenek az ilyen nagy irányváltásra.

Lesznek vesztesek

Csaplár Zoltán, Lébény polgármestere úgy véli, mára sürgetővé vált ez a kérdés. Az államigazgatás átszervezése azonban sajnos úgy indult meg, hogy a jelenlegi állapotot nem mérték fel és vették figyelembe. Működnek a megyerendszeren belül olyan eredményes térségfejlesztési társulások, amelyek vesztesei lesznek az új struktúrának. A Kelet-Hanság Kapuja társulás települései például három statisztikai térségbe tartoznak. Az átszervezés visszalépést jelent majd ezeknek a községeknek – vélekedett a polgármester.

Mosonmagyaróvár központ lenne

Kovács Gergely mosonmagyaróvári alpolgármester szerint a tanácskozás révén szélesebb körben megismerhették a kistérségi rendszer lényegét. Az alpolgármester úgy véli, az érdekek összehangolása és a kölcsönös együttműködés hatékonyabb fejlődést eredményez az egyes településeken. A város már korábban kinyilvánította, hogy központja lenne a kistérségnek és az ehhez szükséges infrastruktúrát is biztosítaná.

Előadók számos témában

A konferencia résztvevőinek Jávor Károly a kistérségek EU-csatlakozás utáni lehetőségeit, dr. Rechnitzer János a hazai régiós gondolkodás sajátosságait, Hegedűsné Mészáros Nóra a Regionális Fejlesztési Ügynökség konkrét programjait, Opra Botond az eisenstadti technológiai park létesítésének körülményeit és régiós hatását, Felföldi Zoltán pedig a pályázatírás buktatóit mutatta be.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Leépítés és életveszély

A mosonmagyaróvári közművelődési intézmények működésének felülvizsgálatára létrehozott munkacsoport… Tovább olvasom