Kisalföld logö

2018. 07. 18. szerda - Frigyes 18°C | 26°C Még több cikk.

Egy különc milliárdos

A dunakiliti milliárdos gyémántkereskedő, Csebi Pogány Alajos élete bővelkedik fordulatokban.

A hetvennégy éves Csebi Pogány Alajos 1952-ben hagyta el az országot: először Ausztriában töltött rövid időt, menekülttáborban lakott, nehéz fizikai munkát végzett, s emellett egyetemi tanulmányait is megkezdte. A biztos munkalehetőség miatt Belgiumba ment, ahol Knokke-Herst híres kis fürdővárosában kezdett el ékszerekkel foglalkozni apósa órásüzletében. Hamarosan igen nagy forgalomra tett szert, s több saját üzletet vezetett sikerre. Később már Angliából is jártak át vásárlók hozzá. Több évtizedes munkával Európa legnagyobb ékszerészei közé küzdötte fel magát.

Csebi Pogány Alajos annak idején az angol királyi családnak s neves személyiségeknek is készített ékszereket, saját tervezésű és készítésű ékszerei világversenyeket, kiállításokat nyertek, gyémántkereskedelme által az amszterdami gyémánttőzsde tiszteletbeli elnökévé választották. Eleget tett néhány megtartott tisztségnek, például Rainer monacói herceg tanácsadói tisztje volt. Üzleteit gyermekei irányítják Belgiumban, Luxemburgban és Franciaországban.
– Az elmúlt néhány évben kalandos élete újabb fejezetekkel bővült: volt egy súlyos balesete, majd megnősült...

Friderikusz leforgatta volna az életútját

– Tíz év alatt vagy tizenöt ember akarta megírni a biográfiámat. Ketten-hárman hozzáfogtak, köztük a Friderikusz Sanyika: elhatározta, hogy leforgatja újból életem történetét. Egyébként az összes kitüntetésem – királyoktól, államelnököktől, hercegektől – ott van a dunakiliti temetőben felállított mauzóleumomban, ahol valaha az urnám lesz: ezt még senkinek nem mutattam meg, ám a Kisalföldet beengedem.

– Milyen tervei vannak még: a politika például nem érdekli?

– Belgiumban, Knokke-Herst városában, amikor 1975-ben polgármester lettem, segítettem a szegényebb embereket. ’76-ban lemondtam, amikor feleségem és egyik lányom egy autóbalesetben meghalt. Most legalább 15 ember megszólított az önkormányzati választások előtt, hogy nem lennék-e polgármester Dunakilitin. Belgiumban büszkeségből voltam polgármester, de én már ilyen dolgokkal nem foglalkozom.

– Mosonmagyaróvárt sem irányítaná?

– Nem. Stipkovits Pál nagyon jó barátom. P egy igazi politikus: mindenkinek mosolyog, mindent beígér, semmit sem csinál. Kívülről én így látom.

– Egyre több időt tölt Dunakilitin, holott Cannes-ban is van egy kastélya. Miért?

– 4,5 milliárdba került a dunakiliti kastélyom, több tízmilliót érő képeim vannak itt. Bekerültem a száz leggazdagabb magyar közé, ám az újság szerint csak a középmezőnybe, holott én vagyok az első. Mezítlábas falusi fiúból eljutottam oda, hogy én adtam el a legnagyobb gyémántokat, amit valaha egy privát ékszerész eladott. Voltak köztük 5 millió dolláros darabok. Ám se ez a falu, se ez az ország nekem tízperces boldogságot nem szerzett, de ez a magyarság egy különleges dolog. Amikor még útlevelem sem volt, eljöttem a magyar határig, úgy vonzott a szülőföld, mint egy mágnes. Nem tudom, hogy miért.

– Máig sem tudja?

– Lehet, hogy a sok becsmérlés volt az oka. Akkor már volt egy elég szép autóm, s meg akartam mutatni, hogy valaki lettem. Ilyen lehetetlen népség kevés van a világban, mint a magyar: büszke, főokos és most már lusta is.

– Nem fogják túlságosan sokan kedvelni itthon a véleményéért...

„ Elszáradnak az irigységtől..."

– Felőlem bárki megharagudhat: elszáradnak az irigységtől. Például egy nagyobb golfpályát is szerettem volna építeni Dunakilitin: a mostani is már nemzetközi hírű, egy szlovák cég üzemelteti, kiadtam nekik. A hídon túl 50–60 hold föld kellett volna a bővítéshez: a területnek 46 tulajdonosa van. Velük vitatkozzam? Még csereterületet is tudtam volna adni, de nekem nem adták el. Az egyik szomszéd tulajdonos 4 hektárért például 40 millió forintot kért. Most már a kalapjára tűzheti. Az ötvenholdas rész 100–200 millióba került volna, 127 millióba kerül az öntözőrendszer, 450 millió megépíteni a pályát, ráadásul klubépület is kell: így már egymilliárdnál vagyunk. Próbálja meg ezt valaki a golfozóktól összeszedni: az életben nem fog sikerülni. Akárcsak a kastélyt, a golfpályát is Dunakilitinek építettem: hasznot ezek nem hoznak. Idejárnak mindenhonnan az emberek, miattam ismerték meg a település nevét. Fiatalon, a kommunizmus legdurvább éveiben elhatároztam, hogy én más ember akarok lenni, mint az itt élők: a vitát, a brutalitást gyűlölöm, azzal nem lehet megoldani semmit. Rengeteg személyes sértést kaptam. Kint semmi szakmám nem volt, az első feleségem kiválasztott engem egy vonaton. Okos asszony volt, életem legokosabb embere: hogy mit látott bennem, nem tudom. Belgiumban a 22 ezer magyarból talán csak két magyar név van, akit ismernek: az egyik a Pogány, a másik a Pándy, aki megette a családját.

– Milyen tervei voltak még Magyarországon?



– Huszonöt évvel ezelőtt már a mostani dunakiliti faluházzal szemben papíron elkészített a családi tervezőm egy gyönyörű villát: de nem írták alá, hogy megépíthessük. A dunakiliti templom tetejére is szerettem volna egy órát, ám azt mondták, nem tudnak majd aludni tőle. Svájcban megrendeltem, aztán elajándékoztam egy falunak Belgiumban. Ezután egy falumúzeumot szerettem volna: nem ment.

– Vannak rokonai még a faluban?

– Nyolcvan százalékban nekem mindenki rokonom Dunakilitin.

– S tartja is valakivel a kapcsolatot?

– Nem nagyon. Mindenkit nem lehet egyformán segíteni.

– Nemrégiben egy nagyon súlyos balesetet szenvedett. Mi történt?

„ Összetört mindenem"


– Az őstermészet volt az oka: felmásztam a létrára, fel akartam menni a padlásra. Valamit kerestünk, tudtam, hogy ott kell lennie: felküldtem a pincéreket. Visszajöttek, s azt mondták, hogy nem találják. Ezért felmentem egyedül, senki sem fogta a létrát: az kicsúszott, öt méterről leestem a betonra. Összetört mindenem, még egyszer a hátgerincem, mind a két vállam, hat oldalbordám. Bevittek a mosonmagyaróvári kórházba, majd továbbküldtek Győrbe. Telefonáltak a gyermekeimnek, hogy jöjjenek a temetésemre, mert nekem végem. Kómaközeli állapotba kerültem. Szolnokról megtudta egy főorvos ismerősöm, mi történt, eljött Győrbe. Elintézték, hogy átmehessek Bécsbe: ott észhez térítettek. Egész Európában ismerik a nevem, ennek ellenére, amíg a feleségem 26 ezer eurót nem tett le, addig be sem engedtek az ausztriai kórházba.

– Mikor tört el először a hátgerince?

– Glasgow-ban az ifjúsági válogatott mérkőzésen történt. Akkoriban minden híres magyar futballistát ismertem: a felét én temettettem el: Czibor Zolit, a Kocsis Sanyit, a Kubala Lacit, a Lóránt Gyuszit.

– Úgy tudom, Kubala Barcelonában hatalmas sztár volt, mégis önnek kellett segítenie?

– Óriási sztár volt Don Kubala, de nem maradt semmije, a házát eladták öregkorára. Fiatal koromban lesajnáltak, hogy nem lesz belőlem focista, ám mikor milliomos lettem, hozzám fordultak. Jöttek a levelek, hogy Czibornak nincs lakása, Kocsist pénz nélkül nem lehet megoperálni, Kubalának a barátnője elvette az összes pénzét, Lórántnak tönkrement a házassága.

„ Az volt életem legnagyobb tévedése"


– Kalandos élete során többször nősült. Nemrégiben súlyos betegsége után ismét megházasodott...

– Korábban tizenöt évig egyedül éltem a francia házamban. Miután most egészségileg rendbe jöttem, s kijöttem a kómából, itt a kastélyban tartottuk meg az esküvőt, Szokoli Sándor polgármester vezetésével. Templomban még nem voltunk: mindketten özvegyek vagyunk, tehát megtarthatnánk. Azért nem mentem el, mert a pap előtt fél órát kell állni, s én addig elfáradok. Igaz, a helyi pappal sem tudtam még sok mindent megbeszélni, mindössze egyszer mosolygott rám, amikor kapott 2,2 milliót a templom fűtésére. A feleségem is itt él velem a kastélyban, életemben ember nem segített annyit, mint ő. Öt hónapig voltam kórházban, minden délután eljött Bécsbe. Miután meghalt az első feleségem, két év múlva, 1978-ban újra megnősültem. Magyar feleséget akartam, az volt életem legnagyobb tévedése, magyar nőt venni feleségül.

– Bocsánat: most is magyar az új felesége...

– Jó, de ő egy parasztlány volt, s az is akar lenni. P mindent megtett, megtanult, most fog doktorálni.

– Ön is doktor. Miből doktorált?

– Abban az időben gyémántokból írtam a diplomamunkámat. Ötvenöt éves koromban lettem doktor, addigra már bizonyítottam az életben, például a belga király bárói címet adott.

– Néhány éve a fiatal szállodaigazgatója egy Dunakiliti határában történt autóbalesetben elhunyt...

– P nagyon jó ember volt, szörnyű, ami történt.

– Ki most az igazgató?

– A feleségem fia.

– A kastélyban tartották Árpa Attila esküvőjét is nemrégiben. Milyen híres vendégek jártak itt még az utóbbi időben?

– A Demján Sanyitól a Csányi Sándorig volt itt mindenki. A Csányi meg akart venni tőlem egy tálalót. Franciaországban voltam, odatelefonáltak, mert itt éjszakáztak Dunakilitin. Mondtam neki, hogy nem eladó. Úgy válaszolt: „Ide figyelj, Lalika! Ilyen okos ember, mint te, ilyet nem mond, hogy nem eladó. Minden eladó jó pénzért." Akkor sem adtam, mert egyedüli darab. Demján kiabálta a háttérből Csányinak: „be sem fér a szalonodba". „Akkor kitöröm a plafont" – hallottam.

– Most, hogy már mindene megvan, spórol még?

– Igen. Értelmetlen dolgokra nem adok ki pénzt. Mindent meggondolok. Nemrégiben eladtam az egyik franciaországi házamat az oroszoknak 10 millió euróért, évi 45 millió forintba került a fenntartása.

Olvasóink írták

  • 1. Bálint Károly A 2008. szeptember 12. 09:02
    „Egy kiváló példamutató életut!
    Minnél több a Trinoni igazságtalan szerzödés miatt bezárt vagy küföldre szakadt ember aki magyarnak valja magát hasonló ÉLETPÁLYÁT FUT BE VAGY ANNAKTÖREDÉKÉT, annál jobb lesz Magyarországon vagy Magyarországnak. Ez a kis babaország a csonka Magyarország megérdemelte volna hogy 1956ban Nagy Imre kérésére Ausztriával együtt elnyerje diplomáciai semlegességét. Ez még benn van a Magyar történelemben mert ekölcsi joga van a csonka Magyarországnak megkérni a Nemzetközi Társadalomtól. Csebi Pogány Úr élete gyönyörüen bizonyitja otthonod több lehet a világon, de hazád csak egy, ahol születtél, köszönöm.
    Bálint Károly A .Vegyészmérnök kettös Állampolgár”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az önkormányzat építtette, a vízügy fenntarthatja

A Dunán az állami főművek (a fenékküszöb, a dunakiliti duzzasztómű), a csatornák, a mentett oldali, a hullámtéri vízpótló rendszer, a Mosoni-Duna, a hullámtéri ágrendszer állami tulajdonban, ám a vízügyi igazgatóság kezelésében vannak. A Szigetköz és a Mosoni-Duna rehabilitációs munkálatainak gazdái azonban a települési önkormányzatok. Tovább olvasom