Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu

„Leálltak a kemencék a mosoni kenyérgyárban" – adtuk hírül a Kisalföldben még január 27-én. Ezt követően több alkalommal is kerestük a cégvezetést, hogy számoljanak be a jövőbeli tervekről, hogy milyen sorsot szánnak a nagy múltú mosoni üzemnek. Mire számíthatnak a dolgozóik, akik időközben ügyvédhez fordultak? Kedden dr. Dézsi Mihály, a Mosoni Kenyér Zrt. vezérigazgatója kereste meg szerkesztőségünket, aki a cégvezetés múlt pénteki döntéseiről tájékoztatott.

– Múlt pénteken tartotta a Mosoni Kenyér Zrt. taggyűlését, melyen az a határozat született, hogy újraindítjuk a termelést a gyárban. Hétfő reggeli információim szerint egyszerre javítjuk ki azon műszaki hibákat, melyek korábban a leállást eredményezték, és további átalakításokat, korábban is tervezett fejlesztéseket is végeznénk. A többségi tulajdonos, egy budapesti nagyvállalkozó ötvenmillió forintot biztosít erre. Ehhez hasonló összegű bankhitelt is felvennénk – hangsúlyozta a vezérigazgató, aki szerint a fenti összegből fizetnék ki a dolgozók elmaradt bérét is. Dr. Dézsi Mihály cáfolta, hogy háromhavi járandósággal tartoznának. Azt viszont elismerte, hogy a decemberi bérelmaradásuk másfél millió, míg a januári valóban 10 millió forintot tesz ki.

Azon kérdésünkre, hogy mikor állhatnak újra munkába a dolgozók és milyen létszámmal, elmondta: – Várhatóan egy hónap múlva indulhat újból a gyártás. A leálláskor mintegy hetven dolgozót foglalkoztattunk a gépkocsivezetőkkel együtt. Az újraindításnál mintegy ötven munkással számolunk. A gazdaságosság érdekében létszámleépítésre lehet tehát számítani, bár az elképzelhető, hogy csak átmenetileg. Több dolgozó is jelezte, hogy visszajönne, a jó munkásokat, kitűnő szakembereket visszavárjuk. Ehhez kristálytiszta feltételeket kell teremtenünk.

Azon felvetést, miszerint több dolgozójuk nem volt bejelentve, illetve hogy a nyolc órára bejelentetteket 10–12 órában foglalkoztatták, a cégvezető ugyancsak cáfolta, mondván: „A feketefoglalkoztatásra kényesen odafigyeltünk, több munkaügyi ellenőrzésünk is volt." Arról, hogy a munkásokat egy új cég keretein belül tovább foglalkoztatták volna, dr. Dézsi Mihály azt nyilatkozta, valóban szóba került egy olyan jogtechnikai megoldás, hogy új céget hozzanak létre. Ám az mégsem bizonyult járható útnak és a „tisztesség is azt követelte", hogy a meglévő vállalkozást vigyék tovább.

– Dolgozóink mellett vissza kell állítanunk a bizalmat a megrendelőinkkel szemben is. A leállás előtt négyszáz kisboltba és további nagyáruházakba szállítottunk termékeket. Most 20–25 százalékos lemorzsolódásra számítunk. Reményeink szerint a nagyobb üzlethálózatok és a hozzájuk tartozó franchise üzletek megmaradnának. Úgy tudjuk, több helyen is visszavárnak, a lakosság szereti azt a minőséget, amit produkálni tudunk.
A vezérigazgató arra is kitért, hogy milyen folyamat vezetett el a cég jelen helyzetéhez. Mint mondta, ő tavaly január 15-én vette át a kenyérgyárat hétszázmilliós adóssággal. (Megjegyezte, ez ügyben jogi lépéseket is fontolgat.) Ebből több száz milliót a beszállítók felé való tartozás teszi ki, 300 millió pedig banki hitel. A tavalyi CBA-áfabotrány (az üzletlánc 14 millió forinttal tartozott a kenyérgyárnak, ám ezt az összeget azóta kifizették) és az, hogy a cég nem igényelhetett Széchenyi-hitelkártyát tervezett fejlesztéseire, további gátakat szabott a kenyérgyárnak. Most még egy felszámolási eljárás is folyamatban van a cég ellen másodfokon.