Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

Egy évig restaurálják a szentek ereklyéit

Várhatóan 2014-re fejezik be azt a munkát a restaurátorok, aminek eredményeként eredeti pompájukat nyerik vissza Szent Krisztina és Szent Ágoston ereklyéi. A szakemberek pénteken a magyaróvári plébánián kezdtek el dolgozni.


Megkezdték a szakemberek a magyaróvári plébániatemplomban lévő katakombaszentek, Szent Krisztina és Szent Ágoston egész alakos ereklyéinek és ruháinak restaurálását.

A feljegyzések szerint ezerhétszázhetvenhatban a barokk díszruhába öltöztetett mártírok koporsós ereklyéit VI. Pius pápa jegyajándékként adományozta Habsburg Mária Krisztina főhercegnőnek, illetve Albert Kázmér szász-tescheni hercegnek.

„A római Szent Lőrinc-temetőből kiemelt katakombaszentek testét, vérének edényével, bársonnyal fedett, selyemből és arannyal fűzött, rojtokkal díszített faszekrényben helyezték el" – szól VI. Pius pápa 1776-os adománylevele. Szent Krisztina és Szent Ágoston ereklyéi előbb a kapucinus kolostortemplomba, majd onnan a magyaróvári templomba kerültek át. A Habsburg-kripta restaurálásakor, 1990-ben az altemplomba vitték le a koporsókat. Ám az ottani rossz klimatikus viszonyok miatt a testek gombásodni kezdtek. Megóvásuk érdekében a koporsókat felvitték a szárazabb templomi karzatra.

Az egyházközség a Hansági Múzeum segítségével, püspöki jóváhagyással az elmúlt évben döntött úgy, hogy szakemberekkel felkutatják a koporsókban fekvő szentek származását, majd restauráltatják azokat. A  szakrális emléket előbb antropológus szakemberek vizsgálták meg Kristóf Lilla vezetésével. Anatómiai és radiológiai vizsgálatok folytak, s a testeket kiemelték az eredeti koporsókból. 

Sipeki Zoltán kifejtette, a szentek ereklyéinek restaurálása során a csontokat konzerválják és megerősítik.
Sipeki Zoltán kifejtette, a szentek ereklyéinek restaurálása során a csontokat konzerválják és megerősítik.

 A teljes restaurálás hosszú és összetett folyamat, ám csak akkor van értelme, ha a koporsókat, csontokat és textíliákat egyszerre konzerválják. Ennek vaskos költségeire az egyházközség gyűjtést is szervezett. A napokban Tóth Ilona Csilla és Sipeki Zoltán res-
taurátorok nekiláthattak a közel egy évig tartó munkának. A szakemberek csontról csontra haladva aprólékos mozdulatokkal lefejtik a ruhákat a csontvázakról.

„A csontokon már első ránézésre is látszott, hogy sok helyen szilánkosak és morzsalékosak" – osztotta meg az első tapasztalatokat Sipeki Zoltán. A szakember elmondta: a munka jelen állásánál már látják, hogy nem teljes csontvázakról van szó. Több csont is hiányzik a testekből, így például Szent Krisztinánál a teljes gerinccsigolyasor.

 Az ereklyéket az 1700-as évek második felében emelték ki a katakombákból és restaurálták, majd felöltöztették. A csontok már akkor közel ezerötszáz évesek voltak, a javításokat abban az időben ismert úgynevezett bandázsolásos technikával erősítették meg. Ezek a beavatkozások most is jól látszanak. Sipeki Zoltán hozzátette: a restaurálás során a csontokat konzerválják, megerősítik. A töréseket rögzítik, ezáltal az egész vázat olyan állapotba hozzák, hogy újra felöltöztethető legyen. Erre azért van szükség, mert számos helyen a csontok tartják a ruhákat. A korábbi enyves textíliával végzett bandázsolás helyett most akrilát típusú műanyagot használnak majd a csontok javításához. Ehhez az egyház is hozzájárult, hiszen a módszer nem befolyásolja a csontok ereklye mivoltát.

„Még a csontvázénál is aprólékosabb és hosszadalmas folyamat lesz a textilek restaurálása" – tette hozzá Tóth Ilona Csilla. Az ereklyék szétbontásánál kiderült, hogy valójában nem ruhába öltöztetett csontvázakról van szó. Egy „felépítmény" a ruházat a csontokon. A szakember szerint kétszázötven évvel ezelőtt nagyon jó minőségű anyagokat használtak. Ennek is köszönhető, hogy nagy részük a megfelelő tisztítási eljárást követően eredeti formájában újra felhasználható. Az anyagok több mint kilencvenöt százaléka eredeti formájában kerül vissza a csontokra. Néhány nagyon finom textíliánál lesz csak szükség pótlásokra. Nagy mennyiségben használtak fel nemesfémeket az ereklyéknél. Érdekesség, hogy a ruhákat ezüst gombostűkkel rögzítették, s ezek máig fényesek. Ugyancsak két évszázad elteltével is fénylenek a fémdrótból készült díszítések, amik anyaga vélhetően aranyozott ezüst. A restaurátor hozzátette: meglehetősen hosszú munkának néznek elébe, ám a végeredmény biztosan szembetűnő lesz.

A látványos végeredményben bizakodik Nagy József prépost-plébános is. Elmondta: a Szent Gotthárd Egyházközség eltökélt a teljes restaurálás végigvitelében. Nagyon bíztak az Emberi Erőforrások Minisztériuma pályázati támogatásában is, ám végül nem jártak sikerrel. Annál hálásabbak viszont a Győri Egyházmegyének a hárommillió forintos segítségért. A további költségeket az egyházközség állja majd egy, a napokban megkötött szerződés alapján.

Olvasóink írták

  • 3. Dr.Lang 2013. július 19. 16:08
    „#2
    Abban egyetertunk, hogy kiadhatnanak egy ismertetot, hogy kikrol is van szo. Szent Agostonbol ugyanis van vagy 15, mivel Augustine utan nepszeru nev lett. A masik dologban viszont nem ertunk egyet. Ennyi erovel mondhatnad azt is, hogy minek restauralnak 80 millio eves dinoszaurusz csontvazakat. Azok se tamadnak fel. Legalabbis egyelore ;-)”
  • 2. laca1899 2013. július 16. 19:36
    „ilyen beteg dolgokra pénzt költeni, ez tragikus. Majd kétezer éves csontvázakat minek kell restaurálni, abból már nem támad fel senki. Inkább adjanak ki egy könyvet , hogy megismerjük kikről van szó.”
  • 1. Madarász 2013. július 15. 10:05
    „Nem értem, miért nem hagyják békében nyugodni a holtakat...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lopják a virágokat, rongálják a köztereket Mosonmagyaróváron - fotók

A frissen kiültetett egynyári palántákat gyakran nem csak ellopják, hanem megrongálják, vagy a… Tovább olvasom