Kisalföld logö

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 5°C | 14°C Még több cikk.

Dunamenti Nemzeti Park: Az érdek közös

A magyar kormány kezdeményezésére felgyorsultak a tárgyalások, egyeztetések a Szigetközt és a Csallóközt összekötő, határon átnyúló közös nemzeti park tervéről.
Szigetköz
Szlovákia környezetvédelmi minisztere szerint a Duna ügyét és a nemzeti park tervét nem lehet és nem szabad egymáshoz kötni, mert az gátolhatja az előrelépést. Dr. Miklós László úgy véli, hogy a tervek egyeztetésére még idén sor kerülhet. Bár az uniós támogatásoknak a határon átnyúló projektek esetében nincs kialakult mechanizmusa, a nemzeti park létrejötte – a jogi alapok megteremtése után – elvileg nagyobb befektetések nélkül is elképzelhető. A tervek szerint Europarkot hoznának létre a természetszerető emberek örömére.

– A magyar és a szlovák közös érdek mennyire segíti a nemzeti park mielőbbi létrejöttét?
– Alapvető kérdés – válaszolta dr. Miklós László, a szlovák kormány környezetvédelmi minisztere –, hogy közös legyen az érdek, mert Szlovákiának nagy része már lefedett védett területekkel: nemzeti parkokkal, tájvédelmi körzetekkel és más típusú védett részekkel. Tavaly, az utolsó két nemzeti park átadásakor ígéretet tettem a kormánynak: már nem fogjuk erőszakolni további ilyen területek kijelölését. Ami a közös területet illeti: nem új a gondolat, hisz 1990 után is volt olyan elképzelés, hogy a magyar–szlovák–osztrák határ közelében védett területeket hozzunk létre. Sajnos, ez nem sikerült, mivel – Pozsony miatt – nem volt összefüggő a terület. Később ez az elképzelés újra felvetődött az időközben tájvédelmi körzetté nyilvánított Szigetköz és Csallóköz vonatkozásában.

A szlovák oldalon fokozottan védett területek is találhatók: természeti rezervátumokat alakítottunk ki, s megfigyelési célokra 28–30 biocentrumot létesítettünk. Úgyhogy nem a semmiből indulunk, van mire alapozni a nemzeti park tervét. A feladatunk most az, hogy meg kell vizsgálni a feltételrendszert, s az ott élő társadalmi rendszer befogadóképességét. Például, nem szeretnénk a nemzeti park címén még jobban megkeseríteni a Dunától elzárt három településen – Vajkán, Doborgazon és Nagybodakon – élők mindennapjait. Az új Europark irányában próbáljuk megközelíteni a terveket. Ennek a fő jelszava: parkok az emberekért. Tehát nem elzárt területben gondolkodunk, a nemzeti park nem egy klasszikusan vett teljesen természeti jelenség lenne, hanem emberek munkáját is megjelenítő terület. Ez a véleményünk megegyezik a magyar fél elképzeléseivel.

A meanderezés előnyben

– Mik a vitás pontok a két fél között?
– Ilyenek egyelőre nincsenek, mert még nem indítottuk be az egész folyamatot. Mindkét oldalon megvan a saját feltételrendszerünk, s ezeket kell összevetnünk. A nemzeti park létrejöttéről nem hiszem, hogy lesz vitás kérdés. Ezek inkább más irányból jöhetnek: a Duna és ágrendszerének kérdése máig megoldatlan. De itt is látok már lehetőséget az előrelépésre, mert mi is kidolgoztunk egy tanulmányt, ami

– hasonlóan egyes magyar tanulmányokhoz – a Duna meanderezését részesíti előnyben. Úgy érzem, itt is közelednek az elképzelések. S ami szerintem a legfontosabb: nem szabad kötni egymáshoz a különböző dolgoknak az előrelépését. Megtörténhet, hogy ha így tennénk, akkor semmiben nem lépnénk előre. Elképzelhető, hogy a Bőst és Nagymarost érintő jogi kérdésekben még 10–15 évig nem jutunk előbbre, de miért szenvedje ezt a környezet vagy a természetvédelem?

Dr. Miklós László szlovák környezetvédelmi miniszter
Nincs kialakult mechanizmus

– Az uniós csatlakozás után szerezhető támogatások felgyorsíthatják-e a folyamatot?
– Bár az uniós deklaratíva kimondja, hogy támogatja a határon átnyúló projekteket, ám az EU-nak nincs is mechanizmusa arra, hogy hogyan lehet kétoldalú beruházást támogatni.
– Mekkora befektetést jelentene a nemzeti park a két államnak?
– Tulajdonképpen megvalósulhat akár nagyobb befektetés nélkül is, csak a jogi alapot kell megteremteni. Ennek ellenére azt gondolom, hogy a magyar fél is és mi is igyekezni fogunk, hogy valamit javítsunk a jelenlegi helyzeten. Információs központok, tanösvények kialakítására lenne szükség. A projekt kezdeti stádiumban van: jelen pillanatban abban sem vagyok biztos, hogy melyik is az a térség, amelyet kialakítunk. Rengeteg még a nyitott kérdés.

A kompátkelő főleg pénzkérdés

– Elkészülhetnek-e még idén a tervek?
– Látok rá reális esélyt. Eredetileg az éves terveink között ez nem szerepelt, de örültem magyar kollégám, Kóródi Mária kezdeményezésének. Mindenképp hozzáfogunk az elkészítéséhez, abban azonban nem vagyok biztos, hogy le is tudjuk ezt zárni, gondolva itt a terület tulajdonosaival és használóival való megegyezésre.
– Szó esett egy új határátkelő megnyitásáról is...
– Elkészítettünk egy anyagot a kormánynak a határátkelőhelyek ökoturizmusra és a környezetre való hatásának felméréséről. Ide bevezettünk egy kompátkelőhelyet, ám annak helyszíne még bizonytalan. Ha meglenne hozzá a pénz, akkor szerintem az adminisztratív dolgok könnyebben megoldódnának.
– A közös nemzeti park ügye mennyire segítheti a jószomszédi viszonyt?
– Mindenképpen pozitívan befolyásolja. A majdani közös programok az ökológiai tudat fejlesztését is szolgálhatják. Az ártéri gazdálkodás újjáélesztéséből és esetleges hasznosításából is előnyök származhatnak.

Kapcsolódó cikkek >>
Döntés várható a nemzeti parkról
Newtonnal vitatkozzanak
Napóleon a Szigetközből
Megszűntek a szigetközi bizottságok
Megegyezni Szigetköz érdekében

Másfél milliárd a Szigetköznek

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bezenyéről a floridai rivaldafénybe

Fél év alatt lépett ki az ismeretlenség homályából az a bezenyei fiatalember, aki a… Tovább olvasom