Bauer Rudolf olimpiai bajnok diszkoszvető tiszteletére több ülést, sporttörténeti kiállítást, sportversenyt rendeztek már. Ezúttal a Mosonmagyaróvári Városvédő Egyesület, a Mosoni Polgári Kör és a Széchenyi Polgári Kör kezdeményezésére avattak emléktáblát a róla elnevezett utca elején.
Itt a családtagok – két unoka, Dinyés Lászlóné és Nagyné Berky Eszter, valamint a dédunoka, Mőcsényi Zsuzsa – is tiszteletüket tették. A bronzból készült alkotás Bauer Rudolf unokaveje, Dinyés László képzőművész – aki a sportoló életrajzának megírásán is fáradozik – alkotása.
Bauer Rudolf emléke máig elevenen él a családban, annak ellenére, hogy olimpiai bajnok sportolónk fiatalon, 54 évesen hunyt el, így unokái már nem ismerhették.
 |
| Bauer Rudolf unokái, dédunokája és az emléktábla alkotója, Dinyés László. |
– Papi teljes ember volt, minden feladatot szívvel-lélekkel végzett. Eleinte Budapesten jogot tanult, majd 1899-ben került a magyaróvári Gazdasági Akadémiára. A helyi atlétikai klub színeiben indult a párizsi olimpián. Amit viszont kevesen tudnak, hogy két társának is ő fizette az útját a második olimpiára – mesélik a családtagok. Az ötkarikás versenyen a diszkoszvető Bauer nem aranyérmet kapott díjként, hanem egy ezüst cukortartót, de ezt is utólag küldték el postán. A család büszkén őrzi ezt a nem mindennapi ereklyét. Az újkori olimpia akkori szervezetlenségét jelzi továbbá, hogy a magyar bajnoknak eleinte az amerikai, majd az osztrák himnuszt „húzták", és csak végül a magyart.