Kisalföld logö

2017. 02. 19. vasárnap - Zsuzsanna -3°C | 7°C Még több cikk.

Bős–Nagymaros: Harminc éve írták alá a megállapodást

Vízlépcsővita - Harminc éve annak, hogy Magyarország és az akkori Csehszlovákia aláírta a bős–nagymarosi vízlépcsőszerződést. A másfél évtizednyi építkezést másfél évtizedes vita követte. Gabriel Jencik szlovák dunai kormánybiztos lapunknak adott interjújában elmondta: nem akarnak a magyar nép és a természet kárára dolgozni.

Az 1977-es bős–nagymarosi vízlépcsőszerződés aláírása után megindultak az építkezések: a zöldek erőteljes tiltakozására azonban 1989-ben a magyar kormány felfüggesztette a nagymarosi munkálatokat, majd 1992-ben egyoldalúan megszüntette a szerződést, miközben Szlovákia a dunacsúnyi tározó megépítésével elterelte a Dunát.

A hágai Nemzetközi Bíróság 1997-ben hirdetett ítéletet, megoldás azonban azóta sincs az ügyben. Az új szlovák dunai kormánybiztos, Gabriel Jencik a Kisalföldnek úgy nyilatkozott: Szlovákiának súlyos gazdasági kára keletkezett a szerződés felmondásából.

Dominik Kocinger hosszú ideig ült a szlovák dunai kormánybiztos székében. A magyar–szlovák tárgyalásokban követi elődje „politikáját"?

– Hosszú éveken keresztül Kocinger munkatársa voltam: szerénytelenség nélkül elmondhatom, hatással voltunk egymásra. A bősi vízlépcső ügyében egyébként tizenöt évvel hosszabb ideje dolgozom nála. Állásfoglalásunk a további munkában nagyon is egyszerű. A beruházást közösen kezdtük megépíteni, a közös nemzeti tulajdonunkat fektettük bele, ebből közös bevételt reméltünk. Ezt a tulajdont nem szeretnénk vad, kizsákmányoló módon kihasználni. Mi is szeretnénk megtartani a Duna természeti szépségét: hasznosítanánk és a jövő nemzedéké-
nek meghagynánk – minőségileg magasabb szinten. A kezdet
kezdetén, a szocialista építkezés elején azt mondták: mindent a nép érdekében. Ezután a természetvédelem lett a legfőbb szempont: s ez a tézis még mindig él. Mi nem akarunk sem a magyar nép, sem a természet kárára dolgozni: közösen akarunk haladni.

Akkor is figyelembe veszik a magyar szempontokat, hogyha ez Szlovákia gazdasági érdekeit sértené?

– Mindig keressük a kompromisszumot: itt is erről van szó. Sok okos ember van mindkét oldalon arra, hogy ezt elérjük.

A megegyezés tárgya lehet az is, hogy Szlovákia nem ragaszkodik egy alsó (nagymarosi) vízlépcső megépítéséhez?

– A tárgyalások során mindig világos elmondtuk: ha a magyar fél egy olyan megoldást javasol, mely biztosítja a beruházás célját, akkor felkészültünk arra is, hogy visszavonjuk az alsó vízlépcső megépítését célzó igényünket. A nagymarosi létesítményekbe 3,2 milliárd koronát fektettünk 20 évvel ezelőtti árszinten: ez mostani áron körülbelül 11 milliárd korona lenne. Mivel az alsó vízlépcső nem valósult meg, ezért üzemelési és gazdasági kárt szenvedtünk. Magasabb gátakat kellett emiatt építenünk, föld alatt tömítőfalakra volt szükségünk, hogy kizárjuk a duzzasztott szint befolyását a belső területekre. Emellett a belvizeket is meg kellett fékeznünk: ezek a gazdasági gondjaink.

Szigetköz leválasztható Bős– Nagymaros problémaköréről?

– Alapjában véve igen. De mindig tudomásul kell vennünk, hogy
a Szigetköznek (vagyis a Duna régi medrének) bizonyos természetes helyzetekben részévé kell válnia a bősi vízlépcsőnek. Itt az árvíz- és jéglevezetésre gondolok. Szigetköz kérdése tehát a vízlépcsőrendszerrel egységben, de egyúttal elválasztva is kezelhető. Amikor a vízhozam egy normális szintet ér el, akkor a Szigetköz nyugodtan „működhet" Bős nélkül. Ám beállhatnak olyan helyzetek, amikor minden más szempont mellékes: csak a víznek kell átfolynia.

Az 1977-es szerződés (részletek)

A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a gabcikovo–nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről Budapesten, 1977. szeptember 16-án aláírt szerződés: (1) A szerződő felek közös beruházásként megvalósítják a gabcikovo–nagymarosi vízlépcsőrendszert, amely a gabcikovói vízlépcsőből és a nagymarosi vízlépcsőből áll, és egységes, elválaszthatatlan üzemelésű létesítményrendszert alkot. (2) A nemzeti beruházások költségeit mindegyik szerződő fél teljes egészében maga viseli. (3) A nemzeti beruházások nem lehetnek hátrányosak a közös beruházással megvalósuló eredményekre.













Cséfalvay Attila

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Emléktáblát avattak a vadász-szakíró tiszteletére

Mosonmagyaróvár - „Sólyom", azaz Láng Rudolf tanár, vadász-szakíró tiszteletére avattak… Tovább olvasom