Kisalföld logö

2018. 02. 20. kedd - Aladár, Álmos -1°C | 2°C Még több cikk.

Bíznak a Duna jövőjében

Dunasziget - „Szigetköz szempontjából meghatározó volt a ’77-es vízlépcsőegyezmény. Most végre körvonalazódik az egységes, döntés-előkészítő helyi akarat, bár az itt élők kiszolgáltatottsága megmaradt" – hangzott el csütörtökön a Szigetközi Természetvédelmi Egyesületnek, a dunaszigeti ökoparkban tartott – az ország legnagyobb – Duna-napi rendezvényén.
A jövőkép biztató: a 11 milliárdos pályázat célegyenesben, a gönyűi torkolati műtárgyat 2010-ben építhetik, s újra vizákat telepítenek a folyóba.


Jó kilátások: Ha elkészül a gönyűi torkolati mű, Győrben is magasabb lehet a vízállás. Ennek Horváth Fanni és Németh Benjamin is nagyon örülne. Fotó: H. Baranyai Edina
Jó kilátások: Ha elkészül a gönyűi torkolati mű, Győrben is magasabb lehet a vízállás. Ennek Horváth Fanni és Németh Benjamin is nagyon örülne. Fotó: H. Baranyai Edina

Dr. Orosz Sándor és dr. Nagy Andor, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának alelnökei kiemelték: fontos szerep jut a jövőben a fenntartható európai vízgazdálkodásnak.

Tóth Tiborné dr. országgyűlési képviselő úgy véli, a szigetközi és mosoni-dunai 11 milliárdos fejlesztési pályázat célegyenesben van.

„A természeti állapotok megőrzéséhez új szemlélet kell" – emelte ki dr. Ligetváry Ferenc korábbi környezetvédelmi miniszter. Dr. Váradi József, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság vezetője elmondta: hazánkban 109 víztározó-létesítési hely lehetne. Mélyebben azonban sem ezeket a lehetőségeket, sem a duzzasztás kihasználatlanságának kérdéskörét nem vázolta. Janák Emil, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője a Duna itteni szakaszának múltjával és jelenével foglalkozott. „A hetvenes években a töltések közé szorított folyó hullámtere feltöltődött, s a folyó mellékágrendszere elöregedett: ritkán kapott átöblítést, fenékszintje magasabbra került" – mondta. Szót ejtett a vízlépcsőszerződésről is. „A Szigetköz szempontjából meghatározó volt a ’77-es megállapodás. Az elterelés után a helyi szakemberek véleményét lesöpörve hónapokig védett területen kellett szivattyúzni a vizet. Később a vízpótlás célja a hullámtéren a természeti értékek védelme lett, a mentett oldalon már turisztikai és rekreációs igények is vannak, a Mosoni-Dunán pedig kiemelkedő az idegenfogalmi hasznosítás" – mondta Janák Emil.

Széles Sándor, a Felső-mosoni Dunatáj Térségfejlesztési Társulás elnöke keményebben fogalmazott: „Az alapkonfliktus a Duna elterelése. Nem tudjuk, kik voltak érdekeltek az ezt követő kapkodó ökológiai megoldásokban, a milliárdokba kerülő kutatásokban, s abban, hogy a gondokat a szőnyeg alá söpörjék. Most végre körvonalazódik az egységes döntés-előkészítő helyi akarat, bár az itt élők kiszolgáltatottsága megmaradt" – mondta.

„Az osztrák dunai nemzeti parkban tíz év alatt a komplett faállományt lecserélték" – mondta Fűzfa Zoltán, az ökopark vezetője, aki hozzátette, hogy a nemzeti park felé vezető úton a nemesnyáras és az akác itt is váltásra szorul. „A szerbiai Apatinban 2003-ban egy 56 kilogrammos sima tokot fogtak: ez azt jelenti, hogy a Vaskapu felett is megjelent ez a faj" – mondta Pannonhalmi Miklós, a Viza 2020 program koordinátora. Kiemelte: a tervek szerint a Vaskapu átjárhatóságának biztosítása után a bősi létesítményben is hasonló munkát kell végezni, mert ezek akadályozzák a viza visszatelepülését.

Janák Emil a gönyűi beruházásról a Kisalföldnek elmondta: a tervezői munka jövőre készülhet el, a megvalósítás a 2010 és 2012 közötti időszakra tehető. A fejlesztés lényege: a gönyűi kikötő medencés kikötővé válik, ami azt jelenti, hogy nem lesz nyitott a Mosoni-Duna felé, így a folyó teljes vízhozama nem halad keresztül rajta, s a hajók közlekedését nem befolyásolja nagymértékben a vízszint változása, tervezhetőbb lesz a hajóforgalom. Ezt a folyó torkolatának áthelyezésével és egy új torkolati mű megépítésével oldják meg a szakemberek. Ez biztosítja, hogy a vízszint Győrben se csökkenjen a tervezett 230 centiméter alá, az ezzel együtt megépítendő hajózsilip pedig újra beindíthatja a környéken a vízi turizmust, egészen a Szúnyog-szigetig. A vízszintemelkedés megteremti a hajózás alapvető feltételeit a Mosoni-Dunán. A változások kedvezően hatnak majd az Alsó-Szigetköz talajvízszintjére – ez a vizes élőhelyek mellett a mezőgazdaság számára is fontos –, s hatékonyabb lesz a Szigetköz vízpótlása.

Dunai halak: A szigetközi állomány fogyóban, a szakemberek visszatelepítenék a vizát. Fotó: Cséfalvay Attila
Dunai halak: A szigetközi állomány fogyóban, a szakemberek visszatelepítenék a vizát. Fotó: Cséfalvay Attila

Olvasóink írták

  • 2. páva 2008. július 11. 15:26
    „büdös és szennyes a duna mert úszik benne a pisa!”
  • 1. egy lakós 2008. június 27. 08:46
    „Igen,JANÁK EMIL ismét a tervezésekről beszél.A megoldás ismét várat magára.Már annyi terv készült,hogy egy szálodai szobát belehetne tölteni vele.Most a szunyogszigeti részről beszélnek,de hol van a közép és a felső MOSONI-DUNAI rész.Újra a MRD-at költjük a semmire.Riogatjuk a vendégeket a szúnyogokkal a kullancsokkal "így csak úgy tódul a vedég a szigetközbe"csak így tovább.Az itt élő campingtulajdonosok majd csak bedobják a derekukat.Párunknak nincs más megélhetése min a vizitúrizmus.Majd mi is megyünk segéjért a hivatalokba.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A természetbarátok 19 év után ismét a Szigetközbe jönnek

Lipót - A természet védelmére szerveződött 34 éve Tiszavasváriban dr. Legány András és a tragikus… Tovább olvasom