Kisalföld logö

2017. 01. 17. kedd - Antal, Antónia -6°C | 1°C

Bárki vadászhat, ha meg tudja fizetni

A Kisalföldi Erdőgazdaság Rt. fővadásza szerint a napokban megtartott vadászati közösség közgyűlése napirendjének tárgya és összehívása jogszerűtlen volt. Törzsök Gyula kifejtette: a részvénytársaságot a törvény 2007-ig, az érvényes ütemterv befejezéséig nem engedi „visszahívni”.
A Kisalföld korábban már beszámolt róla (2004. január 27.) a vadászati közösség dunakiliti közgyűlésén parázs viták mellett – szoros csatában – a polgármesterek alakította Felső-szigetközi Vadászati Kft. a terület tulajdonosainak „vitatottan" több mint ötven százalékával megszerezte a vadászati jog bejegyzett gyakorlásának lehetőségét. A közgyűlés összehívását és a napirendi pontokat a KAEG Rt. kifogásolta, mondván, erre a törvény nem adott nekik lehetőséget. Törzsök Gyula, a részvénytársaság fővadásza szerint jogszerűtlenségeket követett el a rivális kft.

A jobb terület drágább

Nagyvadak: 2007-ig a KAEG gyakorolja a vadásztatás jogát?
– Tudni kell, hogy ennek a tízezer hektáros területnek körülbelül húszezer tulajdonosa van – kezdte a fővadász. – Nagyjából száz vadászni akaró földtulajdonos kezdeményezte a közgyűlés összehívását – bár a mai napig a szükséges harminc százalék bemutatása nem történt meg – és gyűjtötte maga mellé a területtel rendelkezők egy részét, s a jegyzőket. Az az érvük, miszerint a helyi vadászok nem kaptak elég lehetőséget, nem megalapozott: akik megkeresnek bennünket, azoknak felajánlunk területeket. A kevésbé értékeseket egészen olcsón, vagy a piaci értékén, ami éppen szabad. Így kapott a dunakiliti Du-Vad vadásztársaság hét évvel ezelőtt 1700 hektárt, a rajkai–bezenyei Hunor VT 450 hektárt, míg a Dunaremete környékiek 575 hektáros területet.

A feketeerdeiekkel folyamatban van a tárgyalásunk, velük háromszáz hektárról egyezkedünk. Korábban a dunakilitiek kifogásolták, hogy olyan részeket kaptak, ahol a vad csak „átvált" (ahol csak átfut, s nem az élőhelye – a szerk.). Felajánlottunk értékesebb területeket is, de természetesen azt is csak a piaci értéken tehettük, mert mint közös képviselő nem csorbíthattuk a kisebbség érdeke miatt a többség bevételét.

Négyszáz forint hektáronként

Nekünk a földtulajdonosok érdekeit kell képviselnünk. Nem magunknak, hanem a közösségnek gazdálkodunk, a szakmaiság mellett a legmagasabb hozamot kell teljesítenünk. Ha a Felső-szigetközi Vadászati Kft. vadásztathatna, vadgazdálkodna ezen a területen, ő sem adhatná olcsóbban ezt a lehetőséget.

A földtulajdonosok egy hektár után évi négyszáz forint garantált hozamot kapnak. Az ország más területein mindössze 50–150 forint a hektáronkénti éves juttatás. A vadgazdálkodás költségei magasak, színvonalas, értékes vadászatot tudunk nyújtani, így a realizálható áraink is – egy-két árvízi katasztrófa sújtotta év kivételével – fedezni tudják kiadásainkat.

A vadászni akaró földtulajdonosoknak felajánlottuk a 26-i fórumon akár a teljes lelövési lehetőséget is. Más magyaroknak is tettünk ajánlatot, de inkább csak külföldiek fizetik meg a drága, ám még értékesíthető árú vadlelövési lehetőségeket, a vadak leterítésének költségeit. Bérvadászati szerződést 10–12 vadásszal kötöttünk, ők jogosultak vadász vendégeket hívni. Volt rá példa, hogy éppen szigetközi vadászokat hívtak meg. Egyébként a helyi vadásztársaságoknak – ha a vadgazdálkodási érdekek lehetővé teszik – területükön kívül is lehetőséget biztosítunk. Ha például magas a vadkár, és a leszerződött vadász nem tudja kilőni a vadat, akkor a vadkárok megelőzése érdekében a helyi vadászokat is bevonjuk a kilövésbe.

A vadkárokkal kapcsolatban elmondhatom: nincs feszültség a földtulajdonosok részéről irányunkban. Természetesen mindig lesznek eltérő vélemények, mint minden kártérítésnél. Jó néhányszor több pénzt fizetünk ki vadkárra, mint amennyit a szakértő megállapít: mindezt csak akkor, ha a kárelhárításban és a megelőzésben a tulajdonos is tőle elvárhatóan részt vesz.

„ Jogszerű gyűlést hívunk össze"

Minden évben összehívjuk a vadászati közgyűlést, melyen részletesen beszámolunk a vadgazdálkodásról, annak pénzügyi oldaláról és terveinkről. Eddig mindig csak a jegyzők jöttek el, s néhány érdeklődő. A mosonmagyaróvári kft. alapítói és a tájékoztatás hiányát kifogásolók közül senki nem vett részt ezen.

A jogszabály szerint a közgyűlés összehívását a földtulajdonosok egyharmada kezdeményezheti, vagy a megválasztott közös képviselő. Dr. Magas László vezérigazgató jogosan kérte a kezdeményezőktől, hogy küldjék el ezen aláírók névsorát, s a képviselt százalékot is feltüntetve, a földtulajdon nagyságát.

Az összehívás kezdeményezéséhez nem elég néhány jegyző – akik a harminc hektár alatti tulajdonosokat képviselik – aláírása, hisz csak a határozathozatalra vonatkozik a jegyzők törvényes képviseleti joga. Így már a közgyűlés összehívása is jogszerűtlen volt. A hirdetmény és a napirendi pontok kifüggesztése szintén az, azok megszavazása pedig a vonatkozó jogszabályok szerint érvénytelen.

A Kisalföldi Erdőgazdaság Rt.-re egyhangú szavazással ruházták rá még 1997-ben a földtulajdonosok a vadászati jogot. A vadászati törvény kimondja: a képviselő személyéről (...) hozott határozat (...) „a vadgazdálkodási üzemterv érvényessége idejéig köti a földtulajdonost" (1996. évi 55. törvény 14. paragrafusának 5. pontja). Ez azt jelenti, hogy legalább 200

7 végéig a közös képviselő KAEG Rt. gyakorolja a vadászati jogot. Hamarosan jogszerűen összehívjuk a közgyűlést a felvetett kérdésekben, s szeretnénk, ha megkeresnének bennünket azok a földtulajdonosok, akik még vadászni szeretnének. Ahogy eddig öt település vadászni kívánó földtulajdono-

sainak igényét a többség érdekének csorbítása nélkül kezelni tudtuk, más településeknél is készek vagyunk erre. A közgyűlésen már javasoltuk, hogy az igények és a lehetőségek egyeztetésére alakítsuk fórummá az összejövetelt, hiszen tartósan csak az összes érdeket kezelve lehet jól gazdálkodni.

– Hogy mekkora üzlet a vadásztatás? Cégünk éves bevételének még a huszadát sem éri el az ebből befolyó összeg. Eredményt pedig az összes földtulajdonos, vad és vadélőhely javára képezhetünk, nem pedig a KAEG Rt.-nek – mondta Törzsök Gyula.

Kapcsolódó cikk >>

Beindult a vadászidény (2002-09-19) >>

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vásárváros a kihalás szélén

A Levél határában lévő Expo-falu szinte teljesen lakatlan. Az egykori „vásárvárosban” az… Tovább olvasom