Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu

A kevés fizetésű oskolamesterek, kántortanítók számára gyűjtötték össze a községből a kolbászt, a szalonnát, a tojást, a babot, a lisztet, a zsírt. Rigó Endréné

Ma van Szent Balázs püspök, orvos napja, akit már a IX. században mindenfajta torokbetegség gyógyítójának tartottak. Ezen a napon – több évszázados hagyományt követve – járják Halászi utcáit a balázsolók. A harminchárom éve újraélesztett szokásról az egykori kezdeményező, Rigó Endréné, ma már nyugdíjas pedagógus mesélt.

– Szent Balázs napján osztja a katolikus egyház a Balázs-áldást két keresztbe tett gyertyával a gyermekek álla alatt. A balázsjárás kezdetén az áldáskérés lehetett az eredeti cél. Később az iskolás gyermekek szokásának már nemcsak ez volt a feladata, hanem az adománygyűjtés. A kevés fizetésű oskolamesterek, kántortanítók számára gyűjtötték össze a községből a kolbászt, a szalonnát, a tojást, a babot, a lisztet, a zsírt – magyarázza a kezdeteket Rigó Endréné. Elmondása szerint Halászin egészen 1956-ig élő szokásként maradt fenn a balázsolás.



– Első emlékeim közé tartozik, amikor a balázsjárók bejöttek hozzánk és én három és fél évesen nagyanyám asztala alatt hallgattam a fehér ruhás csapat énekét. Ez után a szomorú év után Szent Balázs katonái is eltűntek a halászi utcákról. Győri tanítóképzősként meghatározó élmény volt számomra dr. Barsi Ernő tanár úr néprajzos szakköre. 1979-ben azt a feladatot adtam negyedikeseimnek, kérdezzék meg nagyapáikat, jártak-e balázsolni iskoláskorukban. Másnap már hozták is a szöveget, a történeteket. Már akkor látszott, hogy a nagyszülőknek ehhez a szokáshoz sok kedves emlékük fűződik.

1979-ben indult újra Halászin

Korczné Fazekas Piroskától kaptam meg az 1929-ben készült fényképet, amelyről hitelesen elkészíthettük a csákókat. Az első csapatot így indítottuk el. A fiúknak nagyon tetszett a katonás felszerelés. Bejárták a falut, ahol rengeteg dicséretet kaptak az idős emberektől, akik meghatottan mondogatták: „De jó hallani a régi hangokat!", és együtt énekeltek a gyermekekkel. Az ajándékok megváltoztak: tojást nem, szalonnát, kolbászt is csak jelképesen kaptak, inkább pénzt adtak a gyermekeknek – tudjuk meg az egykori magyar, hon- és népismeret szakos tanártól.

Szent Balázs napján osztja a katolikus egyház a Balázs-áldást két keresztbe tett gyertyával a gyermekek álla alatt. A balázsjárás kezdetén az áldáskérés lehetett az eredeti cél.

– Barsi Ernő 1979-ben készített hangfelvételt és diaképeket a halászi balázsolókról. Litresits Imre bácsinál 1995-ben jártunk, aki a húszas években nyársasként balázsolt. Az 1929-es fényképen Szabó László mint püspök ül a kép közepén és Szitás Lajos generális volt – mutatja a fotográfiákat Rigó Endréné. Az elmúlt 33 évben több fiúcsapat indult útnak. Ma már szó szerint az apák helyén a fiaik állnak. Az évtizedek alatt számos szereplésen vettek részt, televízióban, színpadokon, ahol ünnepelték őket.

Mai fiatalok – Balázsolók leggyakrabban heten, de volt, amikor kilencen is jártak. Fehér ingbe, fehér gatyába öltöznek, a fejükön csákó, kezükben kard. A generálisnak kék csákója, kék szalagja van, a katonáknak piros csákója. A püspöknek pásztorbotja, csillagos süvege, fehér palástja, a fekete kabátos nyársas a tarisznyát hordozza.

– Ha erre a 33 évre visszatekintek, önfeledten nevető, boldog gyermekarcokat látok magam előtt, s úgy gondolom, megérte a fáradozást. A balázsjárás hiteles fennmaradása községünkben lehetőség arra, hogy az elmúlt évszázadokra visszatekintsünk. Olyan érték, amelyet védett szokásként kell megtartani az elkövetkező években is – fűzte hozzá Rigó Endréné.

A halászi balázsolók a napokban bemutatkoztak a mosonmagyaróvári Fehér Ló Közösségi Házban szervezett népdaléneklési versenyen. Ma délután 4 órától a falu utcáit járják majd. Továbbá meghívást kaptak a megyei népdaléneklési versenyre is Győrbe.