Kisalföld logö

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -3°C | 7°C

Az unokák kutatják a családi gyökereket

Nehéz volt otthagyni az otthonunkat, mindenki sírt – így emlékezik vissza Vedrődi László arra a 65 évvel ezelőtti áprilisra, amikor családjának össze kellett pakolnia minden ingóságát a felvidéki Feketenyéken.
Vedrődi László 14 évesen élte meg a 65 évvel ezelőtti felvidéki kitelepítés tragédiáját, így jól emlékszik az akkori eseményekre. Feketenyéken akkor, 1947 áprilisában több száz magyarnak kellett összecsomagolnia mindenét és átköltöznie Magyarországra.

Az 1947 előtti Feketenyék: iskola, templom és vendéglő.
Az 1947 előtti Feketenyék: iskola, templom és vendéglő.

– 1937-ben kezdtünk el építkezni. Két szoba, konyhás családi házat emeltek szüleim, a harmadik szoba a háború miatt maradt befejezetlen. Nehéz volt otthagyni az otthonunkat, mindenki sírt – eleveníti fel a 65 évvel ezelőtti eseményeket a most Mosonszolnokon élő Vedrődi László. A négygyermekes család arra számított, amikor Galántáról elindult a vonat Magyarországra, hogy Tótkomlóson kapnak házat. Aztán a sors – több száz felvidékivel együtt – Mosonszolnokra sodorta őket.

A Vedrődi család, nem sokkal a kitelepítés utáni években.
A Vedrődi család, nem sokkal a kitelepítés utáni években.

– Az egykor gazdag falu akkor egy romhalmaz volt, a házakat nagyon rossz állapotban találtuk. Eleinte egy szoba-konyhás ingatlant kaptunk, innen költöztünk át egy kétszobásba – tette hozzá László bácsi, aki igyekszik évente három-négy alkalommal is visszajárni szülőfalujába. Találkozni a rokonokkal, az egykori gyerekkori pajtásokkal, bár mint mondta, egyre kevesebben élnek közülük. A nyugdíjasként is dolgozó férfi unokáit, Kocsis Angélát és Noémit gyerekkoruk óta foglalkoztatta származásuk.


– Apai nagyanyám mosonszolnoki német származású, akinek szinte valamennyi ismerősét kitelepítették még 1946 áprilisában Németországba. Anyai nagyapám családjának pedig Felvidékről kellett Mosonszolnokra költöznie – kezdi beszélgetésünket Kocsis Angéla, aki testvérével évek óta gyűjti a német és felvidéki kitelepítéssel kapcsolatos dokumentumokat, információkat, tárgyi emlékeket. Az öt éve létrehozott Mosonszolnoki Ifjúságért Hagyományőrző Egyesület keretében ápolják a falu hagyományait. A kitelepítés 60. évfordulójára a helyi plébánián kiállítás nyílt a tárgyi emlékekből, dokumentumokból, de az ide költözöttek teljes névsorát is összegyűjtötték. Berendeztek egy komplett lakást a használati tárgyaktól a bútorokon keresztül a korabeli ruhákig. A tárlatot 9 hónapig láthatták az érdeklődők. Angéla bízik benne, hogy még lesz lehetőség és hely ezeket az ereklyéket bemutatni.

– Neuberger János gyűjtése alapján német és magyar nyelven már megjelent több kiadvány a német őslakosság 1946-os kitelepítéséről. A már megkezdett kutatást a felvidékiek sorsáról szeretnénk folytatni, összegezni és közreadni, hiszen a falu történetének ez a szelete még nincs feltárva. Sajnos már nagyon kevesen élnek az egykori kitelepítettek közül, így egyre nehezebb lesz rekonstruálni az egykori történéseket – beszélt a tervekről a MIHE-t vezető egyesületi elnök.

 Mosonszolnokra költöztek. A MIHE kutatásai szerint legtöbben Feketenyékről (214 fő), Szímőről (107) és Nagyfödémesről (44) kerültek Mosonszolnokra. Továbbá Benkepatonyrét, Bős, Búcs, Csicsó, Csilizradvány, Diósförgepatony, Dunaszerdahely, Gútor, Izsa, Komárom, Medve, Nagylég, Somorja, Tallós, Vajka, Vereknye, Vezekény és egyéb felvidéki falvak is adtak új lakókat a településnek.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nótár Marytől Brasch Bencéig

Az idei mosonmagyaróvári majális fellépőinek palettája ismét színes volt - a helyi zenekarokon és… Tovább olvasom