Kisalföld logö

2017. 06. 24. szombat - Iván 19°C | 33°C Még több cikk.

Az óvári akadémia első akadémikusa

Mosonmagyaróvár - A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották dr. Schmidt Jánost, a mosonmagyaróvári egyetemi kar kutatóprofesszorát. Ő az első Mosonmagyaróvárról a tudós testületben.
Dr. Schmidt János: A részvételével zajlott kutatások eredményeit sok helyen használják

Új akadémikusként napokban tartotta székfoglaló előadását dr. Schmidt János, a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Karának kutatóprofesszora. A székfoglalón a professzor a biológiai tartósítószerek fejlesztésének aktuális kérdéseiről beszélt, majd Horn Péter akadémikus méltatta az előadó szakmai munkásságát és nyújtotta át Schmidt Jánosnak az akadémia rendes tagjává választását igazoló oklevelet.

A jövő év elején lesz pontosan ötven éve, hogy Schmidt János dolgozni kezdett a mosonmagyaróvári egyetemi karon. Pályáját az Észak-dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben kezdte kísérleti segédmunkásként. Nem sokkal később az állattenyésztési tanszékre került tanársegédként, majd a ranglétra minden fokát végigjárva 1979-ben nevezték ki egyetemi tanárrá. Három cikluson, kilenc éven át volt a kar dékánja, illetve két cikluson át tudományos rektorhelyettes.

A takarmányozási tanszék megalakulásakor átvette annak vezetését, amely beosztást egészen 65 éves koráig betöltötte. Jelenleg is a tanszéken dolgozik. Dr. Schmindt János az elmúlt ötven év során több sikeres kutatásban vett részt, amelyek eredményeit a mai napig sok helyen használják a mezőgazdaságban.

– Az elmúlt öt évtizedben négy nagy szakterületen folytattunk munkatársaimmal kutatásokat – mondja dr. Schmidt János. – Több éven át foglalkoztunk a szarvasmarhák energia-, fehérje- és aminosav-ellátásának kérdéseivel. Ilyen céllal fejlesztettünk ki az országban elsőként úgynevezett bypass készítményeket a szarvasmarhák energia- és fehérjeellátásának javítására. Sok kísérletet végeztünk a zöldtakarmányok – elsősorban a nehezen erjeszthető takarmányok – tartósítása terén.

Dr. Schmidt János: A professzor rendkívüli megtiszteltetésnek érzi, hogy az Akadémia tagjai közé választotta.
Dr. Schmidt János: A professzor rendkívüli megtiszteltetésnek érzi, hogy az Akadémia tagjai közé választotta.


Számos, a gyakorlatban is hasznosítható eredményt értünk el a második és harmadik generációs biológiai tartósítószerek fejlesztésében. Kutatásaim harmadik nagy területe az élelmiszer-ipari melléktermékek takarmányozási célú hasznosítása. Itt is értünk el sikereket, például a növényolajipar egyik mellékterméke, a hidegszűrési maradék hasznosításában. Az ebből előállított energiakiegészítő takarmány igen elterjedt ma is, korábban 7–8 ezer tonnát készítettek belőle elő évente.

Bekapcsolódtunk az úgynevezett funkcionális élelmiszerek előállítása céljából folyó kutatásokba is. Ezeknek bizonyítottan védő hatásuk van a különféle betegségek korai kialakulása ellen. Most kezdtünk kutatásokba egy teljesen új területen, a biodízel-előállítás során keletkező glicerin hasznosítása céljából. Az első tapasztalatok kecsegtetőek.

– A kutatások során a sikerek mellett kudarcok is értek. Ilyen volt például a szeszipar egyik mellékterméke, a vinasz takarmányozási célú hasznosítása. Ezt sajnos nem sikerült széles körben elterjeszteni a gyakorlatban. Az évtizedek során számos kísérleti eredmény maradt meg az íróasztal fiókjában. Számos esetben ugyanis az innováció, egy-egy kutatás széles körű gyakorlati elterjesztése jóval nehezebb, mint maga a kutatómunka, a vizsgálat.

Az akadémiai tagság rendkívüli megtiszteltetés egy kutató számára. Titokban talán mindenki, aki ezen a területen dolgozik, egyszer akadémikus szeretne lenni.

Igazából ilyen álmokat nem szövögettem, nem azért dolgoztam, hogy akadémikus legyek. Most azonban büszke vagyok arra, hogy az Akadémia tagjai közé választott. Úgy érzem, ezt a címet a mai napig jelentős megbecsülés övezi – vélekedett dr. Schmidt János.

Olvasóink írták

  • 1. Szabó Lajos ny.agrármérnök 2008. április 21. 11:35
    „Őszinte szívemből gratulálok Professzor Urnak a MTA első Óvári akadémikusának, szerénységem l963-67 között lehettem a híres alma mater hallgatója. Szabó Lajos ny. agrármérnök Szekszárdról”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Befékezett a pénz, mert körjegyzőséget alapítottak

Darnózseli - Körjegyzőséget alakítottak, most mégis rosszul jártak: mivel a két újonnan csatlakozó… Tovább olvasom