Kisalföld logö

2017. 02. 28. kedd - Elemér 7°C | 15°C Még több cikk.

Az önkormányzat építtette, a vízügy fenntarthatja

A legfontosabb kérdés az, ki legyen a létesítmények fenntartója: az önkormányzatoknak kell dönteniük az átadásról.
A Dunán az állami főművek (a fenékküszöb, a dunakiliti duzzasztómű), a csatornák, a mentett oldali, a hullámtéri vízpótló rendszer, a Mosoni-Duna, a hullámtéri ágrendszer állami tulajdonban, ám a vízügyi igazgatóság kezelésében vannak. A Szigetköz és a Mosoni-Duna rehabilitációs munkálatainak gazdái azonban a települési önkormányzatok.

Rendezni kell

A tulajdonjogi rendezésre azonban jó néhány esetben szükség van. Kertész József vízügyi szakaszmérnök a legutóbbi kistérségi ülésen úgy fogalmazott: az önkormányzati tulajdonban lévő létesítményeknek a „jogköre" a településeknél maradhatna. Jó példa erre a lipóti Holt-Duna és a kisbodaki Kis utcai tavak működtetése. Van azonban néhány olyan létesítmény, amelynek rendezni kell a tulajdonviszonyait. Az egyik ilyen Mosonmagyaróváron a Partos utca esete, amelynél a főmű a Mosoni-Duna szerves részét képezi, s vízügyi kezelésben van. A tavaly elkészült stabilizációs munkák, partrendezés kapcsán most az a kérdés, kié lesz a létesítmény. A beruházást ebben az esetben is a város végeztette, az esetleges tulajdonosváltást is neki kell kezdeményeznie.

Mindig megállapodással

Kertész József szerint minden esetben külön megállapodás szükséges. A Mosoni-Duna fejlesztési terve még jó néhány olyan létesítményt tartalmaz, melynek a tulajdonjogát később rendezni kellene. Emellett a rajkai holtág jelentős része van még állami tulajdonban, ám itt is a rehabilitációs munkálatokat, a beruházást az önkormányzat végeztette.

Áfát csak egyszer

Láng István, a mosonmagyaróvári Városüzemeltető és Fenntartó Kft. ügyvezetője elmondta: a fő kérdés az, hogy ki tartja fenn a jövőben ezeket a létesítményeket.

– Az önkormányzatok elvégeztették a rehabilitációs munkálatokat az állami tulajdonú, vízügyi kezelésben lévő területeken. A törvény számunkra nem volt egyértelmű, hogy ilyen esetben ki a fenntartója ezután a létesítményeknek, átadható-e a vízügyi igazgatóságnak. Ha átadható, nem kell-e a beruházás áfáját befizetnie a vízügynek átvételkor. Végül a mosonmagyaróvári önkormányzat a Pénzügyminisztérium állásfoglalását kérte: válaszukban leírták, hogy ha az önkormányzat egyszer már befizette ezt az adót, akkor ezt még egyszer már nem szükséges. Egyébként az önkormányzatoknak kell kezdeményezniük az átadást, erről a Partos utca esetében a későbbiekben a város dönt.

„ Rajka átadná a vízügynek" – mondta Varga Kálmán polgármester. „Az önkormányzat büdzséje szűkös a fenntartásra, s úgy tűnik, az igazgatóság is hajlandóságot mutat az átvételre" – tette hozzá.
A tavalyi állami pénzből megvalósuló mostani legnagyobb fejlesztés a mosonmagyaróvári Leventei-mellékág rehabilitációja, melyre 43,7 millió forintot nyert az önkormányzat.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Állami segítséggel ki a kátyúból

A mosonmagyaróvári kistérségi társulás csütörtöki ülésén Máriakálnok polgármestere felvetette: a parlamentnek fogalmazzanak meg egy javaslatot a gépjárműadó rendszerének átalakításáról. Véleménye szerint az önkormányzati utak állapota szinte minden településen katasztrofális. A gépjárműadóból befolyt összeget azonban kénytelenek működési célokra felhasználni a hivatalok. Tovább olvasom