Kisalföld logö

2017. 09. 21. csütörtök - Máté, Mirella 11°C | 14°C Még több cikk.

Az evezősök átadták a meghívókat

Nemzeti parkért emelték fel hangjukat, tették vízre hajóikat a mosonmagyaróvári környezetvédők.

Nemzeti parkért emelték fel hangjukat, tették vízre hajóikat, s készítettek tanulmányt a mosonmagyaróvári környezetvédők. A dunakiliti konferenciára szóló meghívókkal csütörtök délelőtt tíz órakor, egyszerre értek Pozsonyba és Budapestre.

Csütörtök délelőtt egy időben a magyar és a szlovák fővárosba is megérkeztek a Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület evezősei, hogy a két környezetvédelmi tárca illetékesének átadják a miniszteri meghívót a dunakiliti konferenciára. Ezen a Szigetközi–Csallóközi Nemzeti Park kidolgozott megvalósíthatósági tanulmányát mutatják be. A fővárosba hétfőn indult hat evezős, hogy felváltva tegyék meg a távot: köztük volt Szabó Miklós, a megyei közgyűlés alelnöke is. A csapatot Stipkovits Pál, Mosonmagyaróvár polgármestere és Szentkuti Károly alpolgármester fogadta a rakparton, majd együtt mentek a minisztériumba a meghívóval.

A környezetvédelmi és vízügyi minisztériumban Karai Klára kabinetfőnök Persányi Miklós miniszter megbízásából fogadta az evezősöket és kísérőiket.

Költségvetésből finanszírozott nemzeti park

A Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány 2003 óta foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a térségben a vízlépcsővita nyomán kialakult bizonytalan helyzetet egy nemzeti park keretein belül oldja meg. A kuratórium tagjai az elmúlt tizenhat év eredménytelen tárgyalásai után úgy gondolták, ha a vízlépcső leállítása valóban a természetvédelem, a szigetközi táj értékei miatt történt, akkor a megoldást egy nemzeti park keretein belül is kell megoldani. A közalapítvány szerint a beruházás leállítása az „országos kívánalmaknak" megfelelően történt, így a táj további sorsa is országos ügy kell hogy legyen. Ezért nem érik be a helyi önkormányzatok pénzéből finanszírozott natúrpark gondolatával, hanem egy, a költségvetésből folyamatosan finanszírozott nemzeti park kialakítására törekednek. A közalapítvány sikerrel pályázott a Phare-CBC-nél és százezer eurót nyert egy megvalósíthatósági tanulmány kidolgozására. Wlastisch Mirkó elnök elmondta: a nemzetközi probléma megoldása csak tudatos és folyamatos munkával történhet, amihez biztos költségvetési háttér szükséges, ezért nem elegendő a térség problémáit az önkormányzatok pénzére, és eseti költségvetési támogatásokra alapozott natúrpark keretében megoldani. Például szolgálhat a Donau Nemzeti Park megalakítása Ausztriában, amely elősegítette a
hainburgi vízlépcsővita felszámolását és most a
Freudenau vízlépcső alatt, mint jól funkcionáló nemzeti park működik.
Vízlépcsőről, természetvédelemről

– Mi a céljuk ezzel a – önök fogalmaztak így – „demonstrációs kézbesítéssel"? – tette fel a kérdést lapunk Wlastisch Mirkónak, a közalapítvány elnökének a meghívó minisztériumi átadása után.

– Szeretnénk, ha elfogadnák végre a döntéshozók a Szigetköz–Csallóközi Nemzeti Park gondolatát.

– Láthatóan ez nem túl népszerű a minisztériumban...

– Ezzel mi is tisztában vagyunk, de úgy gondoljuk, hogy a kedvezőtlen választ elsősorban a költségvetés nehéz helyzete miatt kaptuk. Ha valaki azt mondja, hogy a Dunának ez a belső ágrendszere nem védendő, annak furcsa elképzelései lehetnek a természetvédelemről. Ha másért nem, hát azért, mert itt van több mint 200 kilométer hosszú mellékágrendszer. Ha indokolt volt leállítani a vízlépcső-építkezést a természeti értékek miatt, akkor ma miért nem indokolt ezek védelme? Ezek szerint jobban jártunk volna, ha megépítik a vízlépcsőt. Ha nincsenek természetvédelmi értékek, akkor be kellett volna fejezni a „betonkolosszus" építését. Ám a leállításkor mindenki a védendő élővilágot hangsúlyozta: akkor azonban most nemzeti parkot kell létesíteni. Lassan egy évtizede azt próbálják nekünk elmagyarázni, hogy van „közbenső út" is: mi ezt nem találjuk, eredményeit nem látjuk.
Helyi szakemberekkel jobb lehet

– Megoldhatja ezt a kérdést egy nemzeti park?

– A vízlépcsőügy a térségben ma elsősorban természetvédelmi problémákat vet fel. Meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyekkel Szigetköz és Csallóköz fennmaradása biztosított: a kialakult helyzetért nem a térség felelős. A Szigetköz problémája a vízlépcső miatt országos ügy, ezért a természetvédelmi megoldást sem lehet egy „laza" natúrpark keretében a térségre hagyni. Ide nemzeti park, állandó költségvetési támogatás szükséges. Így jóval nagyobb az esély, hogy a megoldási koncepció folyamatos lesz, és nem változik meg négyévente.

– Azt szeretnénk, ha a jövőben lényegesen több helyi szakember dolgozna Szigetköz ügyéért. Jó példa erre a dunakiliti fenékküszöb megépítése, amely helyi szakemberek ötlete volt, s budapesti szervezetekkel küzdve kellett kiharcolni megvalósítását. A nemzeti park létesítésében biztos vagyok, hogy az EU támogat majd bennünket.

– A Duna esetében nem vetik el a műszaki megoldásokat sem?

– Egy pusztuló folyószakasz rehabilitációja műszaki megoldással történik az egész világon. Azt gondolom, hogy a mi tisztünk nem az eszközökről vitatkozni, hanem a célokról. Az utóbbi évtized véleményem szerint a fenékküszöb és a vízpótló rendszer kivételével inkább nevezhető ötletbörzének, semmint a helyiek igényeit kielégítő valós műszaki megoldásnak.

– Nem félnek attól, hogy sokak számára a nemzeti park korlátozást jelent majd és emiatt népszerűtlen lesz?

– Nem. A dokumentáció kidolgozásánál hangsúlyoztuk, hogy a nemzeti park a térség számára bevételteremtő legyen. Ezt elsősorban a minőségi turizmus fejlesztésével, a mezőgazdasági támogatások megszerzésével és a nemzeti park oltalma alatt megnyíló új piacok megteremtésével képzeljük. Nemzeti parkkal lényegesen jobb eséllyel indul a térség az uniós pályázatokon. Az augusztus 26-i tanácskozást azért szervezzük, hogy megismerjék elképzeléseinket, s mi is megismerjük mások elképzeléseit.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Festés és/vagy modernizálás

Mintegy 180 millió forintot költ az intézményei felújítására, korszerűsítésére idén a mosonmagyaróvári önkormányzat. Szentkuti Károly alpolgármester a Kisalföldnek elmondta: a legnagyobb, 130 millió forintba kerülő beruházás a Bartók Béla Nevelési Központ felújítása. Ennek legfőbb célja, hogy a fogyatékkal élő tanulók is használni tudják az intézményt. Tovább olvasom