Kisalföld logö

2017. 05. 25. csütörtök - Orbán 11°C | 21°C Még több cikk.

Az erdőket és a vizet féltik a Szigetközben

Mosonmagyaróvár - Aggályait fogalmazta meg a beruházással kapcsolatban a Dunaremete és Bős közötti komp pályázatából ˝kihagyott˝ nemzeti parki igazgatóság. A szigetközi természetvédők a tervezett nemzeti parkjukat féltik az erdőfejlesztési tervtől, a helyiek ivóvízkincsüket óvnák a bányáktól.

Az aggodalmak és a félelmek kerültek előtérbe tegnap a Szigetköz Felső-Duna Mente Térségfejlesztési Tanács keddi mosonmagyaróvári ülésén. A tanács első napirendje a két ülés közötti intézkedésekről szólt. Elhangzott: a magyar–szlovák interreges pályázat második fordulójába került Dunaremete és Bős közötti komp ügyében a Fertő–Hanság Nemzeti Park igazgatósága a velük való egyeztetés hiánya miatt aggályoskodott.

Kiderült az is, hogy a tanácstagoknak eddig mindössze a fele fizette be az esedékes tagdíjat.

A támogatási, operatív és vidékfejlesztési programok, várható pályázatok után döntöttek arról, hogy a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium delegáltját, Radnóti Gergelyt is a tagok közé sorolják. A tárca idén kétmillió forinttal járul hozzá a tanács működéséhez.

Két, a térség életében is fajsúlyos témáról esett szó (mindkettővel bővebben foglalkozunk majd a Kisalföld későbbi számában). Az egyik a nemrégiben elkészült szigetközi erdőfejlesztési terv: ez a meglévő erdők gazdasági és társadalmi szolgáltatásainak felmérése és értékelése mellett többek közt a hasznosítással, védelemmel és fejlesztéssel kapcsolatos követelmények, intézkedések szabályozásával foglalkozik. A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület szerint azonban ez a terv a mostani formájában csökkenti egy itteni nemzeti park kialakításának esélyeit. A tanács úgy döntött: független szakértő véleményét kéri az erdőfejlesztési tervben, s ennek ismeretében tárgyalnak majd a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.-vel.

A másik – jó néhány hozzászólást kiváltó – téma a térségbeli kavicsbányászat és az ivóvízkincs védelme volt. Kramár Tibor helyettes veszprémi bányakapitány elmondta: a legtöbb rekultiválás nélküli bányató még az 1993-as törvény életbe lépése előttről maradt fenn. Bár állami feladat lenne ezek rehabilitációja, erre egyelőre kevés esély mutatkozik.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bezenyei kaszinó indiánokkal

Bezenye, Budapest - A hatalmas befolyású Hard Rock International a titokzatos amerikai befektetője a… Tovább olvasom