Kisalföld logö

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -7°C | 2°C Még több cikk.

Az egész térség rehabilitációt kíván

A szakemberek szerint a Rabi- tó teljes rehabilitációját meg kell oldani. Nem elég csak a tavat megkotorni.

 Oxigénmérés: Sinkó Lajos a tónál. Pusztulás: Novemberben 150 kiló hal döglött meg a tóban. A beszélgetés után a résztve vőket a Rabi-tó zsilipjéhez hív tuk, ahol közösen megmérték a víz oldottoxigén-tartalmát. A mutató most 2,2-et jelzett: ez az érték az elfogadható kategóriába tartozik.
Ehhez hiányzik még az önrész, s az iszap elhelyezése sem biztosított. A szakemberek szerint a térség teljes rehabilitációját meg kell oldani, nem elég csak a tavat megkotorni.

Ráadásul igazi összefogás is kellene. Iszap, hódok, lebomló falevelek: a szakemberek szerint ez a három tényező okozza harmadik éve a lé bényi Rabi-tó vészes oxigénhiá nyát, majd halpusztulását. Az évti zedek óta nem kotort mederben lévő iszap és a lebomló falevelek „eszik" az oxigént, a hódok pedig az erdők alá duzzasztják a vizet, ahonnan fekete „lé" folyik vissza. A tavalyelőtti halpusztulás után idén másfél mázsa amur, ponty és csuka lett a tó áldozata.

A haldokló tó megmentése érdekében lapunk egy asztalhoz ültette a rehabilitá- cióban érdekelt feleket, hogy a megbeszélhessék elképzeléseiket, s megoldási javaslataikat.

Sinkó Lajos (a továbbiakban S. L.), a Sziget köz Horgász Egyesület elnöke, Si pos Tibor (S. T.), a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatósága őrke rület-vezetője, Csaplár Zoltán (Cs. Z.), Lébény polgármestere, Kovács Mihály (K. M.), az Észak-dunán túli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság hansági szakaszmér nöke és Szilbekné Molnár Katalin, (Sz. M. K.) az Édukövizig vízren dészeti osztályának vezetője vála szolt kérdéseinkre.

Önök szerint miként alakult ki ez a katasztrofális helyzet?

S. L.: – Ötven éve miénk a ha lászati jog, s 2002-ig csak egyszer volt halpusztulás. Azóta kétszer is: már a két évvel ezelőtti vizsgálatok is kimutatták, hogy ezt oxigénhi ány okozta.

Ennek legfőbb oka az iszapfeltöltődés és a lehulló falevél rothadása.

„Két tűz között vagyunk"

S. T.: – Nagyjából egyetértek Sinkó Lajossal. Szerintem az oxi génhiányhoz nagyban hozzájárul, hogy nincs friss vízutánpótlása a tórendszernek. Talajvízből táplál kozik, ami eleve oxigénhiányos.

Cs. Z.: – Az egész lefolyórend szert és a tó karbantartását har minc éve elhanyagolták. Ha a víz ügyi ágazat nem kapja meg a szük séges állami támogatást, akkor en nek ez lesz az eredménye. Ráadásul amióta a hódokat idetelepítették, azok több gondot is okoznak. Vá rakat építenek, az erdő alá duzzasz tott víz összeszedi a faleveleket, s fekete víz jön vissza a tóba. Emiatt a lébényi erdőtulajdonosok nem tudnak birtokaikra bejutni.

K. M.: – A Rabi-tó bel- és ta lajvizekkel táplálkozik.

Fő funkci ója a talajvizek elvezetése, melynek meg is felelt a hódok megjelenésé ig. 1993-ban a vagyonátadáskor a vízügyi igazgatóságtól a helyi ön kormányzathoz került át a terület. A földhivatali átvezetésre azonban már nem került sor, mert mint mocsár, védetté nyilvánították. Emiatt állami tulajdonban ma radt: 2002-ig nem volt igazi gazdá ja. A feliszapolódás belvízi gondot nem jelentett, a levezetés biztosítva volt, beavatkozás így nem történt a vízügy részéről. Tisztítani csak té len tudjuk, mert nyáron rendkívül mocsaras a partja, így „kézzel" le het csak kitakarítani.

A nemzeti park jóváhagyásával megbontot tuk a hódvárakat, de ezzel mind össze két hétig értünk el ered ményt. Két tűz között vagyunk: a belvíz elvezetése állami feladat, ugyanakkor a terület és a hód vé dettséget élvez. Korlátozottak a be avatkozási lehetőségeink. Sajnos ez nemcsak helyi probléma: a Han ság nagyon sok belvízcsatornájára jellemző, hogy „benőttség" esetén csökken a víz oxigéntartalma, így mocsári vízminőség áll elő.

Az iszap helye a gond

– Az elmúlt két évben önök mit tettek a tó megmentésének érdekében?

S. L.: – Még a környezetvédel mi minisztert is megkerestük az ügyben. A mi javaslatunk az volt, hogy közös pályázatot adjunk be a rehabilitációra. Azonban sem az önrészt nem tudtuk előteremteni, sem – próbálkozásaink ellenére – a kitermelt iszapnak nem találtuk meg a helyét. Azonban továbbra is ebben látom a megoldást: egy koncepciótervet már kidolgoztat tunk.

S. T.: – Nekünk a természetvé delmi kezelés a feladatunk, anyagi eszközeink nincsenek a segítségre, hacsak a központi keretből nem kapunk. Abban tudtuk támogatni a rehabilitációt, hogy a szakhatósá gi engedélyeket – igaz, néhol felté telekkel – megadtuk. Csak ahhoz nem járultunk hozzá, hogy a köz vetlen parti területekre helyezzék el az iszapot. Egyébként ez a part meredeksége miatt nem is lehetsé ges. Javasoltunk egy földterületet, ám ott a tulajdonosok nem enged ték az elhelyezést.

Cs. Z.: – Én látom mindenki erőfeszítését, de itt el kell határolni dolgokat. A vízfelület kezelője a vízügyi igazgatóság: mi tőle várjuk, hogy mindezt megoldja. Nem le het azt kérni, hogy az önkormány zat járuljon hozzá a költségekhez, hisz a települési alapellátást kell biztosítani. Ugyanakkor mindent megteszünk azért, hogy az ügy rendeződjön. Két éve folytatunk megbeszéléseket a vízüggyel: az önkormányzat vállalta, hogy a Rá kos-eret kitakarítja. A minisztéri umnál pályáztunk a rehabilitáció ra, ám nem támogattak bennün ket. A SAPARD-projekt pedig az iszap elhelyezése miatt hiúsult meg, mivel a szakhatóság nem en gedte azt kitenni a partra.

Sz. M. K.: – A tóval kapcsolatos munkák tervezése már 12 éve el készült, ám kivitelezés nem történt 2002-ig. A tavalyelőtti halpusztu lás utáni egyeztetésen azt javasol tuk, hogy egy tanulmánytervet ké szítsenek, mely kiterjed a Rabi- feletti Örvény-tóra is, s a vízpótlás lehetőségét biztosítaná. A horgász egyesületnek a beadott élőhely-re konstrukciós pályázatán ötvenszá zalékos önrészt kellett volna bizto sítania: ekkor kereste meg a víz ügyi igazgatóságot.

Az akkori kon szenzus szerint együtt kell pályáz nunk, s meg kell határoznunk az igényeket. A SAPARD-projekt kapcsán átnéztük a terveket, s megállapítottuk, hogy nem az ön rész biztosítása a gond, hanem az iszap elhelyezése. Ha ez megoldódik, akkor jövőre is segítünk egy pályázat benyújtásában.

K. M.: – Az állami kötelezettség a belvízcsatornán a „közérdek mértékéig" való szerepvállalást en gedélyez: ez a belvízelvezetés. Hiá ba oldunk meg hatalmas összegből egy gondot, azzal még „nem tettük fel a pontot az i-re": végső megol dás az, hogy a Rabi-tó feletti sza kasz teljes kezelésével kell foglal kozni. Ehhez már nemcsak mér nöki, de élőhelyi tervezés is szük ségeltetik. Az igények egyeztetése után pedig kompromisszum szük séges.

Megoldás: közös pályázat

– Ha jövőre sikerül pályázni a rehabilitációra, az önrészhez szükséges összegbe „beszállná nak"?

S. L.: – A Szigetköz Horgász Egyesület másfél millió forintot továbbra is vállal.

S. T.: – Én ebben a kérdésben nem tudok nyilatkozni.

Cs. Z.: – Véleményünk szerint a tó kezelője, a vízügyi igazgatóság feladata a helyzet megoldása.

K. M.: – A szakaszmérnök ségnek ez csak egy medre: össze sen 630 kilométert kezelünk. Nem vehetem el sehonnan azt a pénzt, ami itt többletigényként jelentkezik, hisz még az állami alapfeladatot sem tudjuk megfe lelő szinten kielégíteni.

– Mi lehet a megoldás az ügyben, miképp rehabilitálható a tó?

S. L.: – Kínomban arra gondol tam: „vállalkozni" kellene az iszap kitermelésére. Kiszárítanánk, aztán eladnánk virágföldnek. Komolyra fordítva a szót: továbbra is a közös pályázatban látom a megoldást. Az iszap elhelyezésére számításba jö hetnek a szakhatóság által is enge délyezett gödrök, ám ez húszmilli óval többe kerülne.

Azonban nem elég a Rabi- és az Örvény-tó kot rása, a belvízbevezető csatornákat is meg kellene tisztítani az iszaptól. Teljes térségi rehabilitáció szüksé geltetik. Valószínűleg pályázni kel lene először is arra, hogy egyáltalán mit kell tennünk: ezt szakértőkkel kellene kidolgoztatnunk.

S. T.: – A tó életében ez egy ter mészetes folyamat, hogy idővel fel töltődik és elmocsarasodik. Szerin tem is pályázni kell, tűzoltó mun kának egyelőre elegendő lenne egy vízpótlás.

Cs. Z.: – A vízügynek kellene koordinálnia a feladatokat, s mi se gítenénk neki ebben. Emellett a szakhatóságoktól is nagyobb ru galmasságot kérnénk.

K. M.: – Addig nem beszélhe tünk vízpótlásról, amíg a hódok kérdése nem tisztázott. Ha erre az állapotra többletvizet engedünk, akkor rontjuk a belvízi helyzetet. Úgy gondolom, hogy – mivel megváltoztak a körülmények – át kell értékelni a beavatkozást. El kell dönteni, milyen igények van nak, s ezután kompromisszumot kell kötni.

Sz. M. K.: – Véleményem sze rint az érdekeltek képviselőit be vonva egy „teamet" kell felállítani, mely keresi a megoldási lehetősé geket. Át kell nézni a terveket, s meghatározni, hogy a kivitelezés hez mire van szükség. Emellett persze keresni kell a pályázati lehe tőségeket: mivel valószínűleg na gyobb beruházásról lesz szó, ezért rangsort és ütemtervet lehetne meghatározni. 

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Még ma is erősebb a háttérsugárzás

Elenyésző mértékben ugyan – és az egészségügyi határértéken belül –, de ma is erősebb a háttérsugárzás a hegyeshalomi vágányok mellett, azon a területen, ahol a csernobili katasztrófa utáni napokban az Ausztriába tartó vonatokat tisztították. A Hegyeshalomban történt megbetegedések és elhalálozások gyanúsan összefüggnek a csernobili atomkatasztrófával. Tovább olvasom