Kisalföld logö

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Árvíz fenyegetheti Szigetközt

Dominik Kocinger elmondta lapunknak, mekkora eséyt lát arra, hogy a Szigetköz kapjon a bősi energiából.
„Ha eddig nem is építették fel Nagymarost, nem kérdőjelezzük meg a
magyar fél jogosultságát a villamos áram egy részére. A műszaki megoldások halogatása miatt pedig árvízveszély fenyegetheti a Szigetközt" – állítja Dominik Kocinger szlovák dunai kormánybiztos lapunknak adott interjújában.

Dominik Kocinger másfél évtizede a Szlovák Köztársaság kormány meghatalmazottja a bős–nagymarosi ügyben: ezalatt nálunk közel fél tucat kormánybiztos foglalkozott a Duna ügyével. A meghatalmazott nemrégiben Pozsonyban találkozott Széles Sándor máriakálnoki polgármesterrel: ott a bősi áram „importálásáról" is szó esett.

A Kisalföld azt kérdezte tőle: mekkora esélyt lát arra, hogy Szigetköz valóban részesüljön a bősi elektromos energiából, s mit kérhetne ezért cserébe Szlovákia?


A megállapodás még mindig érvényben van!

– Az 1977-es magyar–szlovák szerződés kimondja, hogy a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszert közösen kell felépíteni és hasznát is együttesen kell kiaknázni – mondta Dominik Kocinger. – A szerződés érvényes: célja Pozsony és Budapest között nemcsak áramot kell termelni, hanem javítani az árvízvédelmet, a hajózási feltételeket, védeni a természeti környezetet. 1998 februárjában, tehát öt hónappal a Nemzetközi Bíróság (NB) ítélete után a két delegációvezető aláírta a kormányközi „keretszerződés az NB ítéletének végrehajtása alapelveiről" javaslatát, mely a villamos áram elosztásának kérdését is tárgyalta. Az eljárás a következő lett volna: a két kormány elfogadja a megállapodásjavaslatot, s ennek alapelvei értelmében az 1977-es szerződést megváltoztatják. 1998 márciusában a szlovák kormány el is elfogadta ezt.

Az ’77-es szerződés változtatásának elfogadásával a kitermelt villamos áram konkrét elosztása a felek beruházási költségeinek arányában történt volna. A magyar kormány azonban a megállapodás javaslatát elutasította, s egy új megállapodás – mint tudjuk – továbbra sincs kilátásban. Mi nem kérdőjelezzük meg a magyar fél jogosultságát a villamos áram bizonyos részére – mely neki jár –, még ha ez idáig nem is építette fel Nagymarost. Ezt már az 1998-as keretmegállapodás-tervezetben meghatározták és ma is, 2005-ben, érvényben van.

Személy szerint nem ellenzem Szigetköz lakóinak gondolatát egy részletmegállapodás elkészítéséről a Bősön kitermelt áram egy részének átadásáról. Azonban a magyar fél kizárólagos hatáskörébe tartozna, hogy előnyben részesíti-e Szigetköz lakosait áramfogyasztási engedményekkel. Az 1977-es szerződés vagy más részletmegállapodás céljainak teljesítése esetén Szlovákia nem igényelhet ellenszolgáltatást az áram átadásáért. –

A magyar kormány álláspontja most az, hogy lemondhatunk a bősi áramról, ám cserébe több vizet kérünk a Dunába. Ön szerint „polgármesteri" kezdeményezésére megváltozhat ez a vélemény?– Mivel Szlovákia a műtárgyakat – tározó, felvíz- és alvízcsatorna, vízi erőmű – a projekt szerint a vízmérlegre és a csúcsrafuttatás lehetőségére dimenzionálta, az áramról való lemondás – a víz javára – a beruházás jelentős elértéktelenítését és kevesebb áram kitermelését jelenti.

Ezt azoknak is tudatosítaniuk kell, akik ezt olyan „könnyedséggel" kérik tőlünk. Ezzel a kérdéssel még biztosan találkozni fognak a munkacsopor-tok. Az 1977-es szerződés azt is tartalmazza, hogyan lehet ezeket a felvetéseket megoldani a vízlépcsőrendszer felépítése után: természetesen az a kérdés, hogy ez a követelmény előnyös-e a magyar félnek.

Bősi erőmű: károk vagy vízpótlás?

– Mit vár a márciusi győri magyar–szlovák tárgyalásoktól? A különböző bizottságok – jogi, gazdasági, műszaki – végeztek érdemi munkát az elmúlt egy évben?– A márciusi győri találkozón a három munkacsoport kérdéseit és mandátumát fogadjuk el. Sajnos a magyar fél volt, amely nem fogadta el javaslatunkat a műszaki (folyamgazdálkodási, hajózási, környezetvédelmi és energetikai) munkacsoport mandátumára vonatkozóan, amit már 2002 áprilisában előterjesztettem. Az elmúlt három évben az összes műszaki kérdés megoldható lett volna, ha nem kellett volna két évet várni a magyar kormányküldöttség új vezetőjének kinevezésére és mindhárom munkacsoport mandátumának közös elfogadására.

A munkacsoportok az elmúlt évben nem hajtottak végre semmi konkrétumot, a jogi és a gazdasági munkacsoport csak a kérdéseket fogalmazta meg, s most várnak a műszaki kérdések megoldására. – Alsó-Szigetköz vízpótlását és a LIFE III projekt megvalósulását támogatja Szlovákia?– Véleményem szerint a bősi vízi erőmű jelenlegi működtetésének a szigetközi természeti környezetben okozott kárairól szóló hírek Szigetköz lakosságát finoman fogalmazva hosszú ideje félrevezetik.

A bősi vízi erőmű működtetésének Szigetköz térségére irányuló hatásait a közös monitoring eredményei és a modellmegoldások tárják fel. Ezek szerint például 2003-ban februártól szeptember végéig nem folyt volna víz a Dunából a Mosoni-Dunába, s hasonló történt volna a szlovák és a magyar ágrendszerben is. 1995-ben néhány ideiglenes műszaki intézkedésről és vízhozamokról állapodtunk meg.

Azóta a régi Duna-mederbe nyáron másodpercenként 600 – télen 250 –, éves átlagban 400 köbméter vizet vezetünk át. Az 1977-es szerződés szerint ez csak 50 köbméter lett volna. A Mosoni-Dunába most folyamatosan 40 köbmétert vezetünk: a projekt szerint ebből csak 20 realizálódott volna. Ezáltal a Mosoni-Duna vált Magyarországon a Tisza után a második legnagyobb és legjobb vízminőségű állandó folyóvá. Részemről elvégezhetünk egy kísérletet: 2005-ben annyi vizet fogunk átvezetni, amennyi a vízlépcső nélkül folyt volna – például 2003-ban. Beleegyezésüket adják? El tudják képzelni, milyen következményei lennének? A magyar oldali ágrendszer jelenleg a dunakiliti gát felett kap vizet közvetlenül a Dunából.

Ezt a gát és a fenékküszöb segítségével történő duzzasztás teszi lehetővé. A vízszint szabályozásával irányítani lehet az ágrendszer vízmennyiségét, és ezt a Mosoni-Duna vizével át lehet engedni a védett oldalra is öntözésre. Szlovákia és a bősi vízi erőmű támogatja a vízpótlást Szigetköz egész területére: feltételezem, hogy a LIFE-projekt még jobban kihasználja majd ezeket a lehetőségeket. A Duna és az ártér vízhozam-levezető képessége, az árvízvédelem kérdése Szigetköz számára létfontosságú kérdés, melyhez a műszaki megoldásoknak is alkalmazkodniuk kell a LIFE III projektben is – ezeket azonban még nem ismerem.

„Árvízveszély: csökkenő vízlevezető képesség"

– Egy nagyobb dunai árvíz mekkora veszélyt jelent Pozsony és Szigetköz számára?– 2002 augusztusában Dévénynél másodpercenként 10. 390 köbméter vízhozam volt, ami majdnem megközelítette az úgynevezett „százéves vízhozamot".  Pozsony jelenleg a százéves árvíz ellen van bevédve és már intézkedések készülnek az ezeréves ellen is.  Ezt nem lehet elmondani Szigetközről a régi Duna-meder jelenlegi állapotában.  A meder és az ártér fokozatos benövése 1991–2002 között körülbelül másodpercenként 2000 köbméter vízhozamlevezetőképesség-csökkenést és hasonló vízhozamnál jelentős vízszintnövekedést okozott.  A 2002-es év elégséges figyelmeztetés Szigetköz elégtelen árvízvédelme szempontjából.  Megjegyzem, hogy Pozsony felett a Duna vízgyűjtőjén sok hó van: ha ez gyorsan kezd olvadni, gondban lehet Szigetköz.  Cséfalvay Attila
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hetvenegymillió útjavításokra

Idei első ülésén Jánossomorja képviselő-testülete módosította tavalyi költségvetési rendeletét, majd megtárgyalta és elfogadta az idei büdzsét.Jánossomorján a tavalyi iparűzésiadó-bevétel elmaradt a tervezettől, 251 millióhoz képest 208 millió forint folyt be. Az idei büdzsé kiadási és bevételi főösszegét egyaránt 939 millió 161 ezer forintban állapították meg. Tovább olvasom