Kisalföld logö

2018. 06. 20. szerda - Rafael 18°C | 29°C Még több cikk.

Alap a környezetvédelmi programhoz

Mosonmagyaróvár is elkészítteti a város rendezési tervével összhangban a középtávú települési környezetvédelmi programot. Ennek első lépéseként a közelmúltban készült el a környezet állapotfelmérése, helyzetértékelése, ami alapján összeállították a környezetvédelmi stratégiát is.

A talajszennyezés elenyésző

illusztráció
környezeti elemzésből kitűnik, hogy a belterületen előforduló ipari eredetű talajszennyezések száma Mosonmagyaróváron elenyésző és az utóbbi évtized technológiai fejlesztéseinek köszönhetően a közeljövőben várhatóan teljes egészében megszűnik. A város külterületén a talaj állapotát is befolyásoló lehetséges szennyező források közül a program készítői kiemelték a vörösiszap-tárolót, valamint a levéli úti kommunális hulladéklerakót.

Ez utóbbit már eleve földtanilag kedvezőtlen adottságú területen alakították ki, másrészt pedig az akkoriban elégségesnek tekinthető műszaki védelem a mai, jóval szigorúbb követelményeknek nem felel meg. További lehetséges szennyező forrás a Lajta–Hanság rt. sertéstelepe, híg trágyás technológiája miatt. A talaj állapotát talán a legdrasztikusabban befolyásoló és egyben a legnagyobb környezeti kockázattal járó beavatkozás a külszíni bányászat. A város külterületén két nagyobb külszíni kavicsbánya működik, amik mélyen behatolnak a talajvíz szintje alá, így jelentősen megnövelik az ivóvízkincs elszennyeződésének lehetőségét.

A Lajta erősen szennyezett

A Lajta az oxigénháztartás szempontjából erősen szennyezett vízminőségűnek számít, amíg mikrobiológiai és egyéb paraméterek tekintetében „csupán" a szennyezett besorolást kapta az elmúlt öt évben. A folyóban mindössze két olyan vízminőségi összetevő akadt – tápanyagháztartás, illetve a szerves és szervetlen mikroszennyezők –, amik esetében a mérések alapján kiérdemelte a „tűrhető víz" besorolást.
A vizsgálatok alapján a Mosoni-Duna vízminősége némileg kedvezőbb a Lajtánál. A felszíni vizek hasznosítását illetően a városban öt intézmény rendelkezik vízhasználati engedéllyel, ám közülük csupán egy vonatkozik öntözésre, a többi szennyvízbevezetést tesz lehetővé.

A környezeti állapotfelmérésből kiderül, hogy a városban 11.627 lakást lát el az ivóvízhálózat és mindössze hét olyan lakást tartottak nyilván, ami nincs rákötve. Mosonmagyaróvár közüzemi vízvezeték-hálózata 132,2 kilométer és a város lakossága csaknem 2,5 millió köbméter ivóvizet használ fel évente. A 124,9 kilométernyi csatornahálózat a város 78 százalékát fedi le és összesen 7582 lakás csatlakozott rá. A csatornázott területről majdnem 1,5 millió köbméter szennyvizet vezetnek el évente.
A városban összegyűlt szennyvíz az Aqua Kft. Gabona rakparti főgyűjtőtelepére kerül, ahol először mechanikai, majd kémiai és végül biológiai tisztítást követően távozik a Mosoni-Dunába. A telepen naponta átlagosan 4850 köbméter szennyvizet tisztítanak meg.

6,7 millió köbméter víz évente

A város második legnagyobb vízfelhasználója a Flexum Termelő és Szolgáltató Kft., ami több mint 900 ezer köbméter vizet termel ki évente gyógyászati és fürdőüzemeltetési célokra.

A városban kizárólag ez a társaság termel ki termálvizet, évente átlagosan 445 ezer köbmétert. Évente 6,7 millió köbméter felszín alatti víz kitermelésére jogosultak az engedéllyel rendelkező vállalkozások Mosonmagyaróváron.

A város légszennyezettségi vizsgálatából kiderült: az elmúlt években jelentősen csökkent az ipari eredetű szennyezőanyag-kibocsátás mértéke. A környezetvédelmi beruházások mellett ehhez nagyban hozzájárult több üzem bezárása is. Az uralkodó széliránynak, valamint a gyakori élénk szélnek köszönhetően a levegőbe került szennyező anyagok nagy része elkerüli a várost. A folyamatosan csökkenő ipari eredetű légszennyező anyaggal szemben a közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás fokozatosan nőtt.

Túl a határértéken

Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség a város három pontján – a kórháznál, a polgármesteri hivatalnál és a tűzoltóságon – üzemeltet vizsgálóállomásokat, ahol rendszeresen mérik a levegőben a kén-dioxid, nitrogén-dioxid és az ülepedő por koncentrációját.

Az elmúlt hat év adataiból kitűnik, hogy a levegő kén-dioxid-koncentrációja fűtési időszakokban lényegesen emelkedett, sőt, egy alkalommal a polgármesteri hivatalnál lévő mérőállomásnál átlépte az egészségügyi határértéket is.

A levegő nitrogén-dioxid-koncentrációja a kórházi mérési pontnál 1997-ben a 181 mérésből 77 alkalommal haladta meg a jogszabályban rögzített határértéket, sőt, az ezt követő időszakban is évente legalább háromszor fordult elő hasonló eset. A polgármesteri hivatalnál 1997-ben 146 alkalommal haladta meg az egészségügyi határértéket a nitrogén-dioxid-koncentráció, egy alkalommal pedig 8,24-szer volt magasabb a megengedettnél.
Az ezt követő években már jelentősen mérséklődött a szennyező anyag mértéke. Az ülepedő por adatsoraiból kitűnik, hogy csupán a polgárm esteri hivatalnál lévő mérőállomásnál szárnyalta túl jelentősen a megengedett értéket.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mosoni templom: Felújítják a tornyot és az orgonát

Renoválják a mosoni plébániatemplom tornyát: rézsüveget kap, kijavítják az… Tovább olvasom