H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
A Kisalföld a híd leszakadásakor is elsőként ért a helyszínre, s sikerült megszólaltatnia a teherszállító vezetőjét is: a pannonhalmi Baróthy Ferenc akkor így számolt be a történtekről.
„A mosonmagyaróvári vasútállomásra szállítom a nyárrönköket. Vasárnap volt négy fuvarom, ma ez lett volna az első... A kocsi tíztonnás, egy önrakodó, KCR 5000-es daru van a tetején. A Kisalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságé, de én pillanatnyilag egy kft.-nek dolgozom. Második sebességben jöttem föl a hídra, már rajta voltam, amikor megtörtént a baj: csak a nagy robaj hallatszott, és már hátul is találtam magam a fekvőtérben. Mikor föleszméltem, nem is tudtam hirtelen, hogy hol vagyok, kerestem az ajtót. Hihetetlen az egész... Pedig még a pótkocsit sem kötöttem a Kamazhoz, gondoltam, hátha eső lesz, akkor meg mit kínlódjak vele. Ezért csak így, szólóban jöttem. Úgy hat köbméter rönk, azaz öt tonna lehetett a platón" – mondta akkor Baróthy Ferenc, akinek csak apróbb zúzódása lett a térdén.
A vizsgálatok megállapították, hogy a híd nem javítható gazdaságosan. Kiss László hídmérnök akkori gyors szakvéleménye szerint a teherautó önrakodó darujának hidraulikus hengere a híd rácsos felső övéhez ütközött, magával gyűrte, s a főtartó elvesztette a stabilitását. Akkor azt állapították meg: a Kamaz vezetője nem tartotta be az előírásokat, a híddal semmi baj nem volt előtte. Akkori áron több százmillió forintos kárt becsültek, a roncsok eltávolítását nem is számítva.
![]() |
| Baróthy Ferenc máig emlékszik a részletekre, ám nem érzi hibásnak magát a történtekben. |
„Pillanatok alatt zajlott minden"
„Hülye egy nap volt az – mondja tizenhét év távlatából, s cigarettára gyújt az emlékek felidézéséhez.
– Már reggel azzal kezdődött, hogy egy, a járműbe való ékszíjat velem akartak kifizettetni. Végül nagy nehezen a kft., amelynek dolgoztam, magára vállalta a költséget. Pénteki nap volt, s kenyéradómmal úgy egyeztünk meg, hogy a szállításhoz használt Kamaz hétfőtől az enyém lesz, s lassanként letörlesztem a vételárát. Végül mégsem így alakult – meséli az idős sofőr, aki láthatóan bosszús emiatt. – Délelőtt üresen, ám darustól értem a halászi hídhoz: két LIAZ teherautó ment előttem megpakolva, s amikor ráhajtottak, éreztem, hogy megremeg a híd. Elindultam, s simán átértem. Ezután több helyről, az ártérről szedtem össze a három-négy méteres rönköket, majd visszaértem a Mosoni-Duna feletti szerkezethez.
![]() |
| A leszakadt halászi híd 1992 márciusában. |
![]() |
| Akkor és most: Baróthy Ferenc felvételünkön unokájának mutatja a Kisalföld akkori címlapját. Fotó: Cs. A. |
| Tizenhét évig húzódott az új híd építése Az 1906-ban épült halászi hidat 1944-ben felrobbantották a megszálló német csapatok. 1947-ben sikerült újjáépíteni az alsó pályás, egynyílású, rácsos szerkezetű acélhidat. Miután ez 1992-ben leszakadt, a Közlekedési Minisztérium tartalékából egy vasúti provizóriumot építettek a pótlására. A 45 méter hosszú szerkezetet a parton szerelték össze és hosszirányú behúzással juttatták a helyére. Mindezt ideiglenesen, mindössze 1–2 évre tervezték: addig, amíg egy új híd elkészül. Tizenhét év lett belőle. |
Biztos hogy tanult belőle és talán mások is.
Hát azt hiszem ezek a képek magukért beszélnek. Teljesen egyértelmű hogy mi, azaz ki okozta a bajt. Meglepő hogy elmaradt a felelősségre vonás noha szerintem a szakértők is tudják az igazságot. Én mégsem törnék pálcát a sofőr felett. Hibázott, megérdemelte volna a büntetést ezt ő is tudja. Viszont hogy megúszta az nem az ő ,,hibája,, . Ő csak örülhet hogy nem történt nagyobb baj és mondjuk úgy ez egy szerencsés szerencsétlenség volt. Aki nem így gondolja és mindenképp kiforgatná ,,vagyonából,, és követelné rajta a költségek árát, az gondoljon arra hogy ő maga mikor és hányszor érdemelt volna büntetést az életben. Megúszta, hát megúszta.
Na még csak az kéne! Megértem egy hídleszakadást, láttam pontonhíd építését-bontását, a régi híd szétdarabolását, az ideiglenes híd elhelyezését. Most nézhetem az "ideiglenes" híd bontását, és ha minden jól megy, az új felépítését is megérem (kopp-kopp!); nekem ennyi hídmunka elég volt egy életre. Ha az újat is leszakítja valaki, saját kezűleg csapom agyon.
(Ez is alsópályás ívhíd lesz, keresztkötésekkel - hajrá Baróthy Ferenc és társai..)
http://www.specialterv.hu/08_02_03_49_HK_EA_Specialterv_080922_pg2.pdf
A most épülő hidat a Speciálterv Kft. tervezte. A kiadványban levő sok szép híd mellett annak ismertetése a 10-12. oldalon van.
T.Csaba, én halászi vagyok. Igaz, hogy csak 9 évig, de azalatt elég sokat láttam azt a hidat, pár dolog azért megmaradt róla az emlékezetemben.
Tisztelt egy_hidász, én is éppen azt nézegettem a képeken, hogy valóban elég keskeny ez a híd. Én jóval szélesebbre emlékeztem, de persze gyerekfejjel nézve mindent sokkal nagyobbnak lát az ember. Most látom, hogy bizony ez sem volt túl széles (persze, még mindig jobb, mint az "ideiglenes" vasúti híd pályája volt), alighanem még lovas kocsikra méretezték, de két ilyen Kamaz már nem fért volna el egymás mellett. Nagy szerencséje volt annak a kerékpárosnak is, hogy a vezető átengedte: ha egyszerre mennek át a hídon, szerintem ott leli halálát a teherautó alatt... Én is úgy gondolom, hogy nem 10-zel csorgott át a jármű a hídon. Elnézem a munkahenger dugattyúszárát: ez legalább 50-60-as méret, és ilyesmit a legszívósabb, legkeményebb acélokból készítenek. Az nem hajlik meg csak úgy, nem görbül el, ha "egy csóka rászáll"... Nem… Tovább olvasom »
A hídfőktől első és második pályafüggesztőnél nem volt keresztkötés, csak a harmadiknál kezdve, ahol már volt magasság - összesen 7 db. A szakértő megállapította, hogy a főtartók stabilitásvesztését egyértelműen az ütközés okozta, s elég nagy sebességgel is kellett a hídra hajtania a sofőrnek, hogy a Halászi felől első keresztkötésbe beakadt KCR-daru így össze tudta rántani a főtartókat, összegyűrte a szélrácsot, majd a hátrarántott kocsi első lökhárítója a negyedik kereszttartón akadt fenn. A rönkök ekkor hátrazuhanva ütést is mértek a lerogyó hídpályára. (Nehogy elhiggye bárki, hogy csak 5 m3 volt rajta a rönk, mert volt az 25 is - és nem is lehettek túl szárazak így tavasszal... de mégsem az összsúly volt a baj, hanem a magasság.) A rakomány közúti megfelelőségéért véletlenül nem a sofőr felel? Szerencséje, hogy éppen senki nem volt a hídon. De alighanem ekkora károkozásért más országban simán le is ültették volna...s ő megúszta egy kis ejnye-ejnyável és talán valamennyi… Tovább olvasom »
A híd öreg és keskeny volt, de nem gyenge: nem is volt súlykorlátozott, mert tudta a közúti "B" terhelést, azaz összsúlyban a 40 tonnát. Az eredeti 1906-ban épült, amikor sok ilyen gazdaságos szerkezetet építettek. Alsópályás rácsos acél ívhíd volt, aminek jellemzője a főtartó íveket összekapcsoló felső merevítő keresztkötések és szélrácsok sorozata. Sok ilyent leszakítottak hasonló felelőtlen sofőrök a Körösökön és a Berettyón, de nem sokkal előtte valahol Vas megyében is. A közútkezelő éppen ezért ellátta piros-fehér sávos figyelmeztető jelzésekkel és 4,80 m-es magasságkorlátozó táblával is. A képen is látható magasságkorlátozó táblán feltüntetettnél ilyenkor 20-30 cm-rel ténylegesen magasabb az akadály. A keresztkötés magassága a pálya felett 5 m-nél is magasabb volt, azaz bőven megfelelt a 4,50 m-es előírt közúti űrszelvény magasságnak. (Példaként: az autópálya feletti hidak esetében pl. 4,50+0,20=4,70 m az építési minimum.)
Túl magasra volt rakva a kocsi és… Tovább olvasom »
Az ép állapotú régi hídról sajnos nincs fotóm. Éppen a Győrt elkerülő M1-es szakaszt építettük, amikor jött a hír a híd leszakításáról. (Nem leszakadt, mint a delikvens sofőr bácsi kezében a régi cikk címében is látható: le lett szakítva !) Autóba ültünk kollégáimmal, s mikor odaértünk, zajlott a szakértői vizsgálat.
Ez a cikk meg felháborított, mert a felelőtlen károkozó visszaemlékezése pontatlan és cinikus, a remek (bulvár)újságíró meg ráhagyta a mellébeszélést anélkül, hogy utánanézett volna a történetnek és a tényeknek. (A közútkezelőnél ma is megtalálható a szakértői anyag.)
Tisztelt Szilágyi_Zsolt .
Az egy_hidász által "külön köszönet érte"felrakott linkeket nézve önnek van igaza.
hirdetés
