Kisalföld logö

2017. 12. 15. péntek - Valér 4°C | 8°C Még több cikk.

A visszaítélt puszta

Albertkázmérpusztát az 1920-as években csaknem 400 lélek lakta. A települést az első világháborút lezáró békeszerződés Ausztriának ítélte. Néhány hónap elteltével mégis Magyarországhoz került vissza.
Az 1920-as trianoni békeszerződés alapján Moson vármegyétől elcsatolták a nezsideri járást, amely 19 községet foglalt magába. Így került Albertkázmérpuszta (akkori lakossága 397) is Ausztriához. Ám csak pár hónapig.

Biczó Zalán könyvében („Az albertkázmérpusztai templom története") leírja: „A Határmegállapító Bizottság 1921. július 27-én Grazban alakult meg. Ők tanulmányozták végső döntésük előtt a javaslatokat. Ugyanis lehetőség nyílt arra, hogy az érintett lakosságot és a nagybirtokosokat is meghallgassák. A nagybirtokosoké 1922. február 15-én volt, s mindegyikük azt szerette volna, hogy birtokaik Magyarországhoz tartozzanak. A Népszövetség tanácsa 1922. szeptember 17-én úgy döntött: tíz községet és három pusztát (köztük Albertkázmérpusztát is) visszacsatol Magyarországhoz."

Az első lépés sikere – az 1923. augusztus 5-i Mosonvármegye így foglalja össze a település visszacsatolását.
Az első lépés sikere – az 1923. augusztus 5-i Mosonvármegye így foglalja össze a település visszacsatolását.

1922. október 15-én a Mosonvármegyében azt írják, hogy ismét csatoltak vissza területeket hazánkhoz. Ám ez téves volt, s a lap október 22-i számában helyesbített is. Az 1923. március 11-i számban arról írnak, hogy megkezdődött a területek átvétele (Sopron megyében), de a Moson vármegyei Albertkázmérpuszta visszacsatolásáról nincs hírük. Az 1923. május 3-i számban arról esik szó, hogy az osztrák alkancellár azt állította, hogy a pusztát már átadták Magyarországnak.

„Igaz, hogy a helyettes kancellár bejelentése nélkülözi az igazságot, mert a visszaadás még nem történt meg tudomásunk szerint, de ezek után mégis remélhetjük, hogy végre meg fog történni nemsokára a sok hitegetés, kertelés és huzavona után" – írják a lapban. Végül július 31-én vette át a magyar kormány képviselője az okmányt, amikor is jegyzőkönyvileg visszakerült a település. A tényleges átvétel, Csatáry Elek alispán rendelkezésére, augusztus 1-jén délben Wayda Sándor rajkai járási főszolgabíró, a vámőrség parancsnoka és a hegyeshalmi elöljárók nevéhez fűződik. Ekkor került vissza Albertkázmérpuszta Ausztriától Magyarországhoz.

Olvasóink írták

  • 4. An0nim77 2013. október 17. 19:09
    „A nagyapaám alberkázmérpusztáról költözött be Mosonszolnokra. 56-ban lehetőseége volt neki átlépnie a családjával az osztrák határDédnagypám kovács volt ugyanitt, s Horthy zászlóshajóján szolgált masinisztaként az első világháborúban.

    Tényleg nagyon kipurcant a falu. El fogok oda menni mi van ott, meg talán devecserbe is....”
  • 3. pancser 2013. október 17. 16:18
    „Albertkázmér rosszul járt a cserével, a környék legeldugottabb települése lett, Féltorony(Halbturn) közvetlen közelében, 40 évig a vasfüggöny mellett, a határsáv mélyén vagy 4km-re a müszaki zártól a az ausztriai oldalon. Az emberek elmenekültek a valamikori uradalmi mintatelepülésről, ahol a cselédek külön házakban laktak. Templomának orgonája a K.u.K udvari hangszerkészítő műhelyben készült(ha még megvan), maga az épület is gyönyörű kívül-belül. Új ház nem épült, csak rombolás volt 40 évig. Nem tudom hányan maradtak ott a régi kázmériakból , talán senki.”
  • 2. WeiseÖdenburg 2013. október 17. 14:11
    „Az oka egyszerű ! Herceg Eszterházy közbenjárására történt a birtokán a gazdálkodás ezt kívánta meg.A cukor répa termelés és a cukorgyártás,két ország közötti vám elszámolás így hozta kedvezőbb helyzetben a Herceget.”
  • 1. Lomex 2013. október 17. 11:58
    „Hát ezt jól megszívták :).”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Retró repro: Fiatalok rajzoltak

Retró repro címmel nyílik kiállítás a Cselley-házban rendhagyó időpontban, pénteken este 8 órakor. Tovább olvasom