Kisalföld logö

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -2°C | 4°C Még több cikk.

A törvénymódosítás hozhat emlékhelyet

Mosonmagyaróvár méltó a törvényben is rögzített nemzeti emlékhely minősítésre – fogalmazott portálunknak Boross Péter exminiszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, aki a hétfői gyásznap szónoka is lesz.

Négy éve az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulója előtti tisztelgés szándékával indított kampányt a Kisalföld. A szándékunk az volt, hogy az akkor megüresedett egykori határőrlaktanyában, az 1956. október 26-i véres sortűz démoni erejű helyszínén emlékhely és dokumentációs központ létesüljön. (Miután a történésekről a Kisalföld folyamatosan beszámolt, ezúttal csak fölvillantjuk az utóbbi öt év fordulatait emlékhelyügyben – a szerző.)


˝Nemzetközi színvonalú˝ tervek

Lapunk felvetését a város közvéleménye s az akkori képviselő-testület is jól fogadta: 2005 júniusában 19 igen szavazattal támogatták az emlékhely létesítését, s a Belügyminisztériumtól kérték a laktanyakomplexum 440 négyzetméterének városi tulajdonba adását. Egy szakmai bizottság elkészítette az emlékhely koncepcióját, Lenzsér Péter építész pedig a látványterveit. Egy dolog hiányzott csak – egészen máig: a pénz a tervek valóra váltására.

A 2006-os választások után fölállt MDF–Fidesz városvezetés is támogatta az emlékhely létrehozásának szándékát. Sőt, miután kiderült, hogy a határőrség megszűnik s az épület is fölöslegessé vált, kérték – és meg is kapták – az államtól az egész ingatlant. Ezen túl az átdolgozott szakmai koncepciót megküldték véleményezésre az 1956-os Intézetnek is. Utóbb szakmai és egyéb megfontolásokból a város bevonta a tervezésbe a Terror Háza Múzeumot is. Schmidt Mária főigazgató és munkatársai a helyszínt is bejárták, majd a polgármester vezette küldöttséggel folytatott egyeztetések után a Terror Háza 2008 februárjában kidolgozta az emlékhely igényes, látványos, ˝nemzetközi színvonalú, turisztikai attrakcióként is szolgáló, a város költségvetését nem túlterhelő, közösségépítő s a megbékélést szolgáló˝ dokumentációját.


A törvénymódosítás lehet a megoldás

A megvalósítás forrása azonban továbbra is hiányzott, ezért Szabó Miklós polgármester Hiller István kultuszminiszterhez fordult segítségért. A szakminiszter elvi támogatása és tanácsa alapján jutottak el a mosonmagyaróváriak a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottsághoz (NEKB), illetve elnökéhez, Boross Péter exminiszterelnökhöz. A kegyeleti bizottság joga ugyanis összeállítani annak a tervezett törvénymódosításnak a mellékletét, mely tételesen fölsorolja a nemzeti és történelmi emlékhelyek országos listáját. Ezek létrehozása és fönntartása ugyanis a törvény értelmében állami feladat. A tavaly őszi információk alapján ezt a törvénymódosítást, mellékletében Mosonmagyaróvárral, az Országgyűlés még az idén napirendjére vette volna. Ám mostanra ennek csekély esélye van, a fölfokozott politikai helyzetben, egy újabb választási kampány előestéjén.


A laktanya négy éve üres. A Gyász térrel együtt a hely méltó körülmények után kiált. Fotó: Méhes Ákos
A laktanya négy éve üres. A Gyász térrel együtt a hely méltó körülmények után kiált. Fotó: Méhes Ákos


˝Méltó a nemzeti emlékhely minősítésre˝

Mosonmagyaróvár meghívására a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke és helyettese, Boross Péter és Gedai István részt vesznek a hétfői városi gyásznapon. Az elnök a Gyász téren, helyettese a magyaróvári temetőben mond emlékbeszédet. Portálunk érdeklődésére Boross Péter most megerősítette: a nemzeti és történelmi emlékhelyek listája egyelőre nem végleges, a törvényalkotási munka pedig elakadt. Mint megtudtuk, a lehetséges nemzeti emlékhelyek száma zárt, mintegy tucatnyi országos jelentőségű helyszín, például a mohácsi csatamező kerülhet e csoportba. A történelmi emlékhelyek sora hosszabb lehet. Már most politikai csatározások, képviselői lobbizás is kíséri a listaállítást.

– Személyes véleményem az, hogy Mosonmagyaróvár, mivel az 1956-os vidéki sortüzek között sajnálatosan kiemelt helyet foglal el, méltó a nemzeti emlékhely minősítésre s a város igénye jogos. Ugyanakkor a NEKB erről még nem foglalt állást. Nyilvánvalóan és óhatatlanul e korlátozott lista nem minden igény kielégítésére alkalmas. A törvénymódosítás folyamata idén a kultuszminisztériumnál elindult, ebben a NEKB is részt vett, ám a munka lelassult. Véleményem szerint ez ügyben a törvénykezésre olyan időpontot kell találni, mely távol esik a választási küzdelmek zajától.

Ezzel együtt a laktanyaépület egyre elkeserítőbb állapotban van: pusztul, romlik, időközben a színesfémgyűjtők is lerabolták. Szabó Miklós polgármester érdeklődésünkre elmondta: a városnak nincs külön egymil-liárd forintja az emlékhely létrehozására. Mindent megtettek a finanszírozás érdekében eddig is, továbbra is pályáznak minden lehetséges forrásra, s bíznak abban, hogy Mosonmagyaróvár bekerül a nemzeti emlékhelyek törvényszabta sorába. Így egy méltó, attraktív és költségvetést nem túlterhelő, közép-európai jelentőségű emlékközpont jöhet végre létre itt. Addig is az épület állagmegőrzéséről erejükhöz képest gondoskodnak.


 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Zebrán akart átkerekezni, elütötték

Súlyos sérüléssel járó közlekedési baleset történt szerdán délután a Szent István király út és a… Tovább olvasom