Kisalföld logö

2017. 05. 28. vasárnap - Emil, Csanád 13°C | 24°C Még több cikk.

A Szigetközre idén 198 millió jut

A megyei közgyűlés Szigetköz-bizottságának tegnapi ülésén elhangzott: az alsó-szigetközi vízpótlás kulcsa Ásványráró kezében van. Idén a tájegységre összesen 325 millió forint jut. A Duna-megcsapolás és a Fertő tó vízpótlása pedig egyelőre nincs napirenden.
Pap János, a bizottság elnöke a szigetközi rehabilitáció tavalyi eredményeiről és az idei pályázati elképzelésekről kérdezte a megjelent polgármestereket. Kiderült: az elmúlt évhez hasonlóan a mostani rehabilitációs pénz is csak jövőre hívható le. Ez a Szigetköz esetében 198 millió, míg a Mosoni-Dunánál 127 millió forintot jelent. Janák Emil, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője szerint a legnagyobb gondok az Alsó-Szigetközben vannak.

A helyzet kulcsa Ásványráró kezében van

Az igazgató kijelentette: Ásványráró tehetetlen az alsó-szigetközi önkormányzatok nélkül, s ez fordítva is igaz. Babos Attila dunaszegi polgármester szerint jobb belátásra kellene bírni Böősy Imre polgármestert. A Bagaméri-ág elzárásával ugyanis több víz jutna az alsóbb területekre, mely leginkább szomjazza a vizet. Igaz, ezzel azonban megszűnhetne a jachtforgalom Ásványrárón. Babos Attila szerint a többség érdekének kellene érvényesülni: Böősy Imre azonban két éve folyamatosan megvétózza az alsó-szigetközi vízpótlást.

Pap János szerint érthető, hogy Ásványráró polgármestere védeni akarja települése érdekeit. Úgy véli: a pénzhiány a fő kérdés, s más megoldás is lehetne a vízpótlásra. Az idei pályázatok elkészülte után újra összeül a bizottság és a támogatásra érdemes projektekről szavaz. A szigetközi nemzeti park kérdéséről egyhangú volt a vélemény: továbbra is ezt a természetvédelmi formát támogatják.

A Fertő tó hetven százaléka kiszáradhat

Janák Emil ezután a Fertő tó kiszáradásáról, és a Duna megcsapolásán keresztüli vízpótlás esélyeiről beszélt. Mint elmondta, a Fertő tó természetes állapotában többször előfordult a kiszáradás. Természetesen most megfogalmazódtak idegenforgalmi igények is, hisz főleg az ausztriai oldalon kiépült a vízi turizmushoz szükséges infrastruktúra. A folyamatos apadás miatt először a Rábából szerették volna táplálni a tavat. Az osztrák vízügyi szervek hivatalosan is megkeresték az igazgatóságot az ökohidrológiai rehabilitációval kapcsolatban.

Az osztrák tanulmány szerint azonban még további 35–40 centiméteres apadás esetén sincs szükség vízpótlásra. Ekkora vízszintsüllyedés esetén ugyanakkor a magyar oldal hetven százaléka kiszáradna. Ráadásul az utóbbi idők csapadékos időjárása elkerülte a Fertő vízgyűjtőjét, így nem emelkedett a vízszint. Egy időközben létrejött osztrák–szlovák határvízi bizottság az ausztriai Kittsee-nél egy csatorna kivezetésével dunai hajókikötőt akart létrehozni. A csatorna Pozsonynál folyt volna vissza a főmederbe.

A szlovákok ekkor azt kérték: oldják meg egyúttal fővárosuk árvízvédelmét is. Időközben osztrák vállalkozók is képbe kerültek: kis sebességű jachtokat járattak volna a Mosoni-Dunán keresztül. Janák Emil úgy tudja: az osztrák hivatalos szervek elmondása szerint a kiépítéshez nincs meg a megfelelő fedezet. Az ausztriai tervezőkkel a vízügyi igazgatóság is tárgyalt, s azt ajánlotta nekik: az érintett polgármesterekkel beszéljenek ezekről a térségfejlesztési elképzelésekről. A megcsapolási tervekről szóló beszámolót az ülés egyik résztvevője így kommentálta: „Minden víz maradjon ott, ahol van."

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csaknem elterelés előtti vízszint a Dunán

A Szigetközi Vízpótló Üzemeltetési Bizott- ság tegnapi rendkívüli ülésén kiderült: az elárasztás a… Tovább olvasom