Kisalföld logö

2017. 03. 30. csütörtök - Zalán 8°C | 19°C Még több cikk.

A sógorok kiaknáznák

Bő két évtizeddel később a vita ismét éleződni látszik a hainburgi erőmű megépítésével kapcsolatban.

Bár 1985-ben a környezetvédők tiltakozása miatt leállították, most ismét napirendre került egy hainburgi vízi erőmű építése Ausztriában. A javaslattevők óvatosak, ám kiaknáznák „energiakincsüket".

Miután már számos vízerőmű épült Ausztriában különösebb ellenkezés nélkül, 1983-ban kormányrendelet született a hainburgi erőmű felépítéséről a Bécs alatti Duna-szakaszon. Az érintett területen azonban már az 1970-es években mozgalom indult a ritka ártéri fauna és flóra megmentésére. Az osztrák szövetségi kormány két nemzetközi környezetvédelmi konvencióhoz is csatlakozott, melyeket 1983-ra ratifikáltak. Mindezek tudatában „zöldcsoportok" és ökoaktivisták ezrei – a közvélemény támogatásával – elfoglalták az építési területet, megakadályozva a kivitelezést. A viszály további kiéleződésének megelőzésére a szövetségi kormány felfüggesztette az építkezést, majd a bíróság formai okok miatt visszavonta a korábban kiadott vízjogi engedélyt. Eközben a kormány 1985-ben felállított egy ökológiai tanácsadó bizottságot, melyben helyet kaptak a környezetvédelmi csoportok képviselői is: bevonták őket a döntési folyamatba. A bizottság vegyes összetétele ellenére hatékonyan működött és javaslatára a parti ökoszisztéma megőrzése érdekében nemzeti parkot létesítettek – vízi erőmű helyett.

Bő két évtizeddel később a vita ismét éleződni látszik: a Kurier című osztrák lap szerint a hainburgi erőmű terve ismét napirendre került.

„Hainburg újra" néven mutatták be az energiapotenciál kihasználásának lehetőségeit. Karl Heinz Kopf képviselő szerint ez rendkívül káros hatással járna. Úgy véli: más projektben kell gondolkodni, az elmúlt két évtizedben lehetőség volt újabbak kidolgozására. Kurt Eder SPÖ-képviselő szerint viszont még egyszer meg kell vizsgálni az ügyet. „Az energiakincsünk a vízi erőmű" – tette hozzá. A honatya szerint Hainburgnál adott még a potenciál, amit ki lehet aknázni. „Viszont nagyon érzékenynek kell lennünk a témában" – tette hozzá, tartva a környezetvédők huszonhárom évvel ezelőtti akciójának megismétlődésétől. A lap emlékeztet: az uniós előírások szerint a jövőben az össztermelés húsz százalékára kell növelni a megújuló energiaforrásokat. „Hogyan akarjuk ezt elérni, ha nem vízi erőművekkel?" – teszi fel a kérdést Eder. Biomasszát egyébként már most importálni kényszerül Ausztria.

A Kisalföld két éve járt az osztrák Duna Menti Nemzeti Parkban, Orth településen. Akkor az ottaniak úgy fogalmaztak: korábban többségük „nemzetipark-ellenes" volt. Attól tartottak, hogy jogaikban és lehetőségeikben korlátozni fogják őket – mára azonban megbarátkoztak a státussal. A vízgazdálkodási kérdések ma is aktuálisak a szakaszon: a Duna medre lassan, de süllyedni kezdett – évente 2–3 centimétert. Ennek megállítására nagyobb szemcseméretű – nehezebben elhordható – kavicsot adagolnak a mederbe: ebben a szövetségi infrastrukturális minisztérium segít.

Cséfalvay Attila

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Minden pályázó kapott fűnyírót

Összesen hét lakóközösség pályázott és mindannyian meg is kapták egy-egy fűnyíró használati jogát Mosonmagyaróváron. A VÜF Kft. ezzel próbált segíteni a városközponti lakókon a kötelezően előírt fűnyírás miatt.
Tovább olvasom