Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

A nemzeti park a megoldás

Hiábavaló volt eddig minden politikusi, környezetvédői, horgászi tiltakozás és erőfeszítés: az elektromos halászat törvényi tilalmát nem, csak szigorítását érték el. Pedig a tájat ismerők tapasztalatai és a legutóbbi rendőri fejlemények azt tanúsítják: a teljes tiltás aligha elkerülhető.
A szigetközi élővizek egyre gyérülő halállományát tovább pusztító elektromos halászat már évtizedek óta dívik e tájegységben és a villanyozás ellen fellépők kezdeményezései „szélmalomharcnak" tűntek ez idáig.
Az elmúlt héten viszont a Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányság nyomozói rajtaütöttek azon a társaságon, akik vélhetően már hosszú ideje ezzel az illegális módszerrel jutottak bőséges zsákmányhoz. Mivel azonban a két lefülelt férfi hivatásos halász, esetükben nem bűncselekményről, hanem csupán tiltott eszközzel való halászat miatti szabálysértésről van szó és a rendőrségi vizsgálat lezártával a megyei földművelésügyi hivatal halászati és vadászati felügyelősége jár el az ügyben.
Pintér Csaba, a felügyelőség vezetője a Kisalföld érdeklődésére elmondta: az elektromos halászatot szigorú szabályok korlátozzák, mint minden olyan módszert, ami a halállományt vagy az élőhelyet károsíthatja.

Egy 1997-es törvény rendelkezik a tevékenységről. A jogszabály szerint a halászati hatóság indokolt esetben – állományszabályozáshoz, keltetőházi szaporításhoz szükséges anyahalak begyűjtéséhez, ártéren végzett ivadékmentéshez, rendkívüli kár elhárítása miatt szükséges lehalászáshoz, illetve tudományos kutatáshoz vizsgálati anyag begyűjtéséhez –, a jogosult kérelmére engedélyezheti az elektromos halászatot. Pintér Csaba hangsúlyozta: jelenleg a megyében egyetlen területen sem adtak ki engedélyt ilyen tevékenységre.
A Mosonmagyaróvári Környezetvédő Egyesület már az 1990-es évek elején széles körű aláírás-gyűjtési akciót szervezett az elektromos halászat ellen.

Hujber Zoltán környezetvédő szerint ez a tevékenység „bizalmi állás" és igen nehezen ellenőrizhető, hiszen egy ilyen készülékkel akár az összes halat kiemelhetik az adott vízfelületről. Sajnos, a halászok gyakran vissza is élnek ezzel. A környezetvédő úgy véli: további problémát jelent a magánkézben lévő halastavak elszaporodása. Ezeknek a vizeknek jelentős részét a hivatásos halászok üzemeltetik.
A nagy mennyiségű halat, amit a szigetközi természetes vizekből kihalásznak és nem tudnak eladni, saját tavukba teszik vissza.
A Szigetköz nemzeti parkká minősítése vélhetően gátat szab majd ennek a rablógazdálkodásnak, hiszen a tájegység jelentős része halászat szempontjából tilalmi zónává válhat – vélekedett Hujber Zoltán.
Amennyiben a rendőrségi eljárás során bebizonyosodik a két gyanúsított felelőssége, úgy kétezertől százezer forintig terjedő bírsággal sújthatók. Ezen felül a jogszabály úgy rendelkezik, hogy akivel szemben halvédelmi bírságot szab ki az illetékes hatóság, annak az engedélyét is kötelesek bevonni.

Kapcsolódó cikkek >>

Horgász-halász béke a Fertőn (2003-03-23) >>
A nemzeti park hajthatatlan (2002-11-25) >>
Dunamenti Nemzeti Park: Az érdek közös (2003-02-19) >>
Döntés várható a nemzeti parkról (2003-02-04) >>

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Calida túl a válságon

A rajkai Calidában nemrégiben két üzemágat bezártak: bár 20 ember munkahelye megszűnt, 50 varrónőt… Tovább olvasom