Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 3°C

A lehető legkíméletesebb beavatkozás szükséges

A Karolina Kórház nemrégiben benyújtotta az adósságállomány csökkentésére kidolgozott intézkedési tervét.

A mosonmagyaróvári kórház adósságcsökkentő intézkedési tervében a labordiagnosztika funkcionális privatizációja szerepel. Az alpolgármester szerint az osztályösszevonásokról és az ágyszámok átcsoportosításáról olyan koncepció kell, mely „a legkisebb konfliktussal jár". Az igazgató az adható pótlékok részt visszavonta a szerződésből, az érdekképviselet jogi útra terelné az ügyet.

A Karolina kórház menedzsmentje nemrégiben benyújtotta az adósságállomány csökkentésére kidolgozott intézkedési tervét az önkormányzatnak. Szentkuti Károlyt, az egészségügyért felelős alpolgármestert a helyi „reformintézkedésekről" kérdeztük.

– Milyen módot találtak az adósságállomány csökkentésére?

– A kórház vezetése által kidolgozott intézkedési terv négy helyen lát lehetőséget a költségek lefaragására. Az egyik az úgynevezett „közreműködői szerződések" jóváhagyása. Ezt az jelenti, hogy az intézmény hiányszakain szakrendelést ellátó orvosokkal júniustól keretszerződéseket kötnek. A kórház meghirdette a fekvőbeteg-háttérrel nem rendelkező járóbeteg-szakellátást is: az orvosok vállalhatnák a működtetést. Egyelőre csak a fül-orr-gégészetre tudunk szerződést kötni. Összességében ezen intézkedésekkel évi 2–3 milliós megtakarítás mutatkozik. A második intézkedés a rendelőintézet kapacitásának, óraszámának felülvizsgálata. Ez tulajdonképpen a jelenlegi, valós állapot helyreállítása lenne. „Lötyögött" ugyanis a rendszer, több volt az óraszám, mint amennyit el lehetett látni: így most ez kevesebb lesz. Ez a kiszolgálószemélyzet átcsoportosításával járhat.

Privatizálják a labort

– Mi lesz a labor sorsa, itt is terveznek megtakarítást?

– Igen. A harmadik pont a kórház labordiagnosztika funkcionális privatizációja. Ennek működtetését az önkormányzat átadná egy magáncégnek. Minden az önkormányzat tulajdonában maradna – épület, berendezések, műszerek –, ám egy cég üzemeltetné a labort. Kikötésünk, feltételünk persze több is lesz: egyrészt a feladatellátás nem sérülhet. Emellett a cégtől fejlesztéseket várunk a labortechnikában, eszközellátásban, valamint a labordiagnosztikai tevékenység informatikájában. Így például a „vérleletet" nem kellene a betegnek magával hordoznia, hanem a számítógépes rendszeren lekérhető lenne. Másik feltételünk, hogy az ott dolgozó közel húsz embert a vállalkozás átvegye és foglalkoztassa. Az éves kiadás ezzel a privatizációs lépéssel harmincmillióval csökkenthető. Egy érdeklődő cég már meg is jelent az egészségügyi bizottság ülésén, ám uniós közbeszerzési eljárást kell kiírni a privatizálás ügyében. Ez négy-öt hónappal eltolja a bevezetését, így a megtakarítás is csak később jelentkezhet. A mosoni véradó megmarad, ott is fejleszthet a majdan győztes cég. Sokan feltették a kérdést: ha egy magánvállalkozásnak megéri a labort üzemeltetni, akkor a kórháznak miért nem? Nos, az ok az anyagbeszerzésben keresendő: ők jóval olcsóbban tudják megvásárolni ezeket.

„Az irányvonal jó, de finomítani kell"

– A legérzékenyebb pont az osztályok ágyszámcsökkentése, az esetleges osztályösszevonás. A bizottság foglalkozott a kérdéssel?

– A negyedik megtakarítási lehetőség a fekvőbeteg-ellátás s az aktív ágyak kérdése. Összességében a szerkezetátalakítás jó ötlet, növelni kell a krónikus ágyszámokat. Az aktív ágyak nem minden esetben kihasználtak, ezekből lehetne krónikus ágyakat „létrehozni". Ez kevesebbe kerül s államilag jobban finanszírozott lehetne. Ahhoz, hogy a kórház ezt meg tudja lépni, a mátrixrendszerre kell átállnia. Nem lenne ennyi „külön osztály", több nagy osztály jöhetne létre: kompromisszumokkal a főorvosi érdekek sem sérülnének. Az intézkedési tervben 45 krónikus ágy létrehozása szerepel, de a bizottsági ülés elején azt kértem, egyelőre erről ne beszéljünk. Tovább kell érlelni a dolgot: az irányvonal jó, de finomítani kell rajta. Ez az átalakítás azokat az osztályokat is érintené, melyeket nemrégiben a kórház-rekonstrukció első ütemében újítottunk fel. Nem tartanám szerencsésnek, ha most ezeket „szétkapnánk". A lehető legkíméletesebb beavatkozásra van szükség: ez a polgármester véleménye is. A kórház főorvosát, az egészségügyi bizottság tagját, dr. Szalay Zsuzsannát kértem meg, hogy a június testületi ülésig dolgozzon ki egy szakmai koncepciót ebben a kérdésben, mely a legkisebb konfliktussal jár. Ebben az átalakításban egyébként évi harmincmilliós megtakarítás rejlik.

Visszavont pont lett az adható pótlék

– Mekkora a kórház adósságállománya?
– A május kilencedikei állapot szerint 184 millió forint: a huszonöt napon túli tartozás ebből 92 millió forint. Ha a százmilliós határt átlépi, akkor nincs mérlegelési lehetőség, önkormányzati biztost kell kinevezni, aki drasztikus beavatkozásokat tehet. Ezt szeretnénk elkerülni: a cél az, hogy a kórház adósságállományának növekedését megállítsuk, majd visszafordítsuk.

– Mi lesz a pótlékok kifizetésével?

– Ez nem tartozik az egészségügyi bizottságra: az igazgató és az érdekképviseletek közötti ügy. A bizottság ülésén a két fél között elhangzottak érvek és ellenérvek. A kollektív szerződés egyik pontját, miszerint adható ilyen pótlék, az igazgató visszavonta. Úgy döntött, nem fizeti ki – az intézmény nehéz anyagi helyzete miatt – az évi 22–23 milliós összeget: ez elsősorban az ápolókat, a dolgozók harmadát érinti. Sajnos úgy tűnik, jogi úton folytatódhat az ügy, hiába kértük az érdekképviseleteket kompromisszumra.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vagyonfelélés helyett megszűnés

Jánossomorján az első termelőszövetkezet, a mosonszentpéteri „Haladás" Szövetkezet 1949. augusztus 20-án alakult. Ezt követte a mosonszentjánosi „Előre" Szövetkezet, majd a pusztasomorjai „Petőfi" Szövetkezet megalakulása. A létrejött kis szövetkezetek hagyományosan növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, műszaki tevékenységgel foglalkoztak. Tovább olvasom