Kisalföld logö

2017. 06. 28. szerda - Levente, Irén 22°C | 33°C Még több cikk.

A legtöbben hamar hazatalálnak

A tavalyi év hasonló időszakához képest ugyan csaknem ötven százalékkal csökkent az eltűnt személyek száma Mosonmagyaróváron és környékén, ám az elmúlt időszakban számos család jelentette hozzátartozója eltűnését. Az esetek többségében az elveszettek rövid időn belül előkerülnek, ám vannak, akiket már évek óta keresnek.
Akiket még várnak otthon

A 64 éves Farkas Károlyné – született Hegyi Gizella – ez év július 21-én távozott mosonmagyaróvári Hold utcai lakásáról és azóta ismeretlen helyen tartózkodik. Az asszony körülbelül 160 centiméter magas, telt testalkatú, arca ovális, barna szemű, festett, barna, rövid hajú, járása kicsit totyogós, depresszióban szenved. Az eltűnésekor viselt ruházata nem ismert, csupán annyit tudni, hogy egy zárt elejű, fehér papucs volt a lábán. Az osztrák állampolgárságú Elfgart Fiedler július 5-én délután 5 óra körül távozott az egyik Marx utcai apartmanból, ahol férjével nyaralt és azóta ismeretlen helyen tartózkodik.

A 74 éves nő 156 centi magas, normál testalkatú, barna szemű, festett szőke hajú. Eltűnésekor egy V kivágású fehér pólót, fekete hosszú nadrágot és világos szandált viselt, valamint egy kisméretű fekete táska is volt nála. A nő az apartmanból vélhetően valamelyik közeli szórakozóhelyre vagy vendéglátóegységbe ment.
Még 2002 júniusában tűnt el a kimlei Dániel Istvánné, pszichiátriai kezelésének befejezését követően és azóta semmit sem tudni róla.

Az 54 éves asszony 160 centiméter magas, kissé molett testalkatú, őszesbarna hajú, sántítva jár.

Szintén 2002 júniusa óta keresik a 40 éves mosonmagyaróvári Riegler Sándort is, aki nem sokkal korábban Franciaországba ment, majd egy idő után minden kapcsolata megszakadt hozzátartozóival és azóta sincsenek róla információk.

A rendőrség kéri, hogy aki a keresett személyekről bármiféle információval rendelkezik, jelentkezzen személyesen a Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányságon, vagy telefonon 215-433-as számon.
Az elmúlt időszakban szinte hetente kérte a rendőrség lapunk segítségét egy-egy eltűnt személy keresésében Mosonmagyaróváron és környékén. A család kérésére az elveszett hozzátartozók felkutatása érdekében az elmúlt hetekben valóban számos eljárást indított a Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányság, ám ennek ellenére statisztika szerint az elmúlt év hasonló időszakához képest idén mintegy ötven százalékkal kevesebb ilyen eset történt a környéken – mondta el a Kisalföldnek Babos László bűnügyi osztályvezető.

– Évente átlagosan majdnem harminc bejelentés érkezik a kapitányságra elveszett hozzátartozójukat kereső rokonoktól. Jelenleg négy ilyen ügyünk van. Közülük kettőt az elmúlt hetekben jelentettek, a másik két eltűntet azonban már több mint két éve.

– Az esetek többségében az eltűnésüket követő néhány napon belül előkerülnek a keresett személyek és általában a közvetlen környezetükben, családtagjaiknál, barátaiknál találjuk meg őket. Előfordult azonban olyan eset is, amikor az ország másik felében egy rendőri igazoltatás során derült ki, hogy az illetőt keresik. Ilyenkor meghallgatjuk az eltűnteket, annak érdekében, hogy kiderítsük, mi állt az eset hátterében, esetleg történt-e bűncselekmény. Az elmúlt időszakban nem volt olyan eset, ahol bűncselekményre lehetett volna eredeztetni az eltűnést.

– Sajnos arra is volt már példa a közelmúltban, hogy az eltűnt személynek már csak a holttestét sikerült megtalálnunk, ilyenkor mint rendkívüli halálesetet vizsgáljuk tovább az ügyet. De előfordult olyan is, amikor a keresett személy megtalálásakor azt kérte a rendőrségtől, ne árulják el családtagjainak tartózkodási helyét. Ez jogában áll és természetesen ilyenkor erre vonatkozóan nem adunk ki adatot a rokonoknak. Fiatalkorúak és gyerekek esetében azonban visszajuttatjuk az eltűntet a bejelentőhöz.

– A felnőttek közül leggyakrabban azok tűnnek el, akik valamilyen szenvedélybetegségben szenvednek – elsősorban alkoholisták –, depressziósok, vagy pszichiátriai kezelés alatt állnak.

Míg a fiatalkorúak és a gyerekek a rendezetlen családi körülmények, illetve a szülőktől való félelem miatt mennek el otthonról, de előfordul, hogy a baráti társaságuk rossz hatása vagy a kalandvágy hajtja őket.

– Tapasztalat, hogy az emberek rendkívül érzékenyek az ilyen esetekre. A sajtóban látott felhívások után számos olyan bejelentést kaptunk, amik alapján aztán megtaláljuk az elveszett személyeket. Van néhány úgynevezett visszatérő „szökdöső", ám ez nem jellemző, mert az érintett családok súlyosan élik meg az ilyen eseteket és azt követően fokozottabban figyelnek hozzátartozójukra.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csak a menekültek nevesíthetnek

Miközben a szlovákiai földek nevesítése lassan politikai üggyé válik északi szomszédunknál, itthon… Tovább olvasom