Kisalföld logö

2016. 12. 02. péntek - Melinda, Vivien 0°C | 6°C

A helyiek tűrőképességük határára értek

Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter keddi megbeszélésén kiderült: a térségben tervezett natúrparkot a Fertő–Hanság Nemzeti Park jelenlegi keretéből finanszíroznák, egy nemzeti park létesítése és működtetése évente csaknem egymilliárd forintba kerülne az államnak.
Kattintson a képre!
A jövő héten folytatódó magyar–szlovák megbeszélések előtt, a dunai elterelésben érintett települések és térségfejlesztési társulások képviselőit a minisztériumban fogadta Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter és Erdey György dunai kormánymegbízott, a magyar tárgyalódelegáció vezetője. A meghívott négy szigetközi polgármester – Széles Sándor, Szokoli Sándor, Tóth István és Babos Attila – a térség gondjait és fejlesztési elképzeléseit vázolhatta a fórumon.

Hátrányos helyzetűnek nyilvánítják?

Széles Sándor, Máriakálnok polgármestere a tervezett natúrpark megvalósításáról érdeklődött. Kiderült: a Fertő–Hanság Nemzeti Park igazgatósága büdzséjéből kell kiszakítani az erre fordítható összeget, azonban ehhez többletforrást az igazgatóság nem kap. A natúrparkot törvény szabályozhatja a közeljövőben, s így uniós pályázatokon is nyerhetnek pénzt működtetéséhez az önkormányzatok.

– Az eredeti törvényi javaslat szerint a natúrparkot az önkormányzatok közös rendelettel hoznák létre. Hozzászólásunk nyomán tegnap reggel az érintett államtitkár hozzám elküldött faxából azonban kiderült, a tervezetből ezt a részt kivették, s helyette úgy fogalmaznak: a natúrparkot a miniszter hozhatja létre. Ehhez a környezetvédelmi formához állami forrásokat biztosíthatnak, ha a költségvetési törvény kapcsán sikerül ezt kiharcolni. Nagyon örültem, hogy Persányi Miklós kijelentette: lobbizni fog azért, hogy a Miniszterelnöki Hivatal Területfejlesztési Államtitkárságán hátrányos helyzetű területként jegyezzék be a Szigetközt. Ez ugyanis többletforrásokat juttathat a térségbe, s véleményem szerint a Szigetközre pénzt kell áldozni.

Sem pénz, sem feltételrendszer

A miniszter a megbeszélésen elmondta: csaknem egymilliárd forint kellene évente a nemzeti park itteni működtetésére, s ez az összeg nem áll az állam rendelkezésére. Láng István akadémikus, a szigetközi munkacsoport vezetője szerint a tájegység és a környezeti állapot a nemzeti park kritériumainak nem felel meg.

Tóth István dunaszigeti polgármester a megbeszélésen elmondta: a térségben élők érdekeire nagyobb hangsúlyt kellene fordítani. Jelenleg nincs jövőképe a Szigetköznek. Komplex területfejlesztésre van szükség, a rehabilitációt folytatni kell, s ezt a közmű- és közúthálózatra is ki lehetne terjeszteni.

Kompromisszum kell

Szokoli Sándor, a Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás elnöke, Dunakiliti polgármestere az itt élők bizonytalan helyzetére hívta fel a miniszter figyelmét.

– A megbeszélésen hangsúlyoztam, hogy a rehabilitáció során nem az önkormányzatokra és az itt élőkre kellene a terhet hárítani. A kialakult helyzetért nem a helyiek a felelősek, a mostani állapot helyrehozását is az államnak kellene magára vállalnia. Nagy Boldizsár nemzetközi jogász felvetését – miszerint Bős–Nagymaros és a vízmegosztás kérdésében nem kell mindenáron kompromisszumra törekedni – felháborítónak tartottam. Ő volt az, aki tizenkét évvel ezelőtt egy itteni fórumon hangsúlyozta: nincs semmi gond, a szlovák fél nem építi meg a „C" variánst. Most már egyezségre kell törekedni, hisz az itt élők helyzete évtizedek óta bizonytalan, s már a tűrőképessé-gük határára értek, fontos lenne, ha egyszer az ő érdekeiket is figyelembe vennék.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A gyors diagnózis érdekében

A mosonmagyaróvári Karolina Kórház rekonstrukciója újabb állomásához érkezett: az ügyeleti… Tovább olvasom