Kisalföld logö

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 23°C Még több cikk.

A hatvanegy esztendeje elvesztett család

A károlyházai Dezső Istvánné szüleit, testvéreit és a közös múltat keresi. Az Alföldön született asszony nevelőotthonban töltötte gyerekkorát, és semmit sem tud elvesztett családjáról. Pedig az asszony már nincs egyedül: ünnepek idején öt gyermektől, nyolc unokától, egy dédunokától és a rokonoktól hangos a ház.

Hajdúnánáson született

Bár a Dezső családban többször szóba került korábban a szülők felkutatása, csak három évvel ezelőtt kezdték mélyebben beleásni magukat az aktákba. Az asszony mindössze annyit tud: 1942. szeptember 25-én látta meg a napvilágot Hajdúnánáson, ám sokáig még ebben sem volt biztos. Édesanyját Rácz Juliannának hívták, s huszonnyolc évesen szülte őt. Édesapjáról semmit sem tud: úgy véli, ebben a második világháború is közrejátszhatott.

A levéltárban sem volt adat

– Születésem után nem sokkal Debrecenbe kerültem állami gondozásba, majd tízéves koromban nevelőszülők fogadtak be Nyírvasváriba. Állítólag református vallású voltam, s nevelőszüleim kereszteltettek át görög katolikussá. Ekkor keresték is édesanyámat, ám sikertelenül. Öt évvel később innen kerültem Károlyházára, s a gazdaságban kezdtem dolgozni, majd itt is mentem férjhez. Szüleim soha nem kerestek, és sokáig engem sem érdekelt a múltam. Úgy éreztem, eldobtak maguktól.
– Néhány évvel ezelőtt azonban megkértem a helyi alpolgármestert, segítsen családi gyökereim felkutatásában. Sajnos azonban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltárban sem találtak semmilyen adatot szüleimmel kapcsolatban. Mégis szeretném megtudni, milyen emberek voltak a szüleim. Lehet, hogy testvéreim is élnek valahol az országban.
– Édesanyám már 89 éves lehet, így nem sok remény van arra, hogy még találkozom vele, ám szeretnék mindent megtudni róla.

„ Sosem adom fel a reményt"

– Nekem öt gyermekem született, mindegyiket tisztességben neveltük fel. Ma már nyolc unokával és egy dédunokával is büszkélkedhetem. Bár csak öt évig éltem nevelőszüleimnél, később őket is magunk mellé vettük, s 22 évig voltak velünk ebben a kis Rózsa utcai lakásban. Nemrégiben legyőztem egy daganatos betegséget is, mert soha, semmilyen helyzetben sem adtam fel a reményt. Most is bízom benne, hogy megtalálom hatvanegy éve elvesztett családomat, vagy legalább megtudok valamit a közös múltunkról.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Üzletrontó biztosítók és garázsfestők

A mosonmagyaróvári autófényezők és karosszérialakatosok továbbra is tartják magukat állításukhoz,… Tovább olvasom