Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 4°C

A hatodik legnagyobb árvíz az Alsó-Szigetközben

Megkezdték a helyrállítási munkákat az alsó- szigetközi szakaszon a levonult árhullám után.
A Duna szigetközi szakaszán az utóbbi évtizedekben csökkent az árvízlevezető képesség a hullámtér erőteljes, sűrű benőttsége miatt. Tervezni és fejleszteni kell az árvízvédelmi létesítmények állékonyságának és a hullámtér árvízlevezető képességének növelése érdekében. 2002. augusztus: 878, 1954. június: 784, 1965. június: 780, 1991. augusztus: 779, 2002. március: 763, 2006. március: 757 centiméter – ez a „top 6" a nagybajcsi vízmércén, az árvizek szintjének rangsorolásakor. Kertész József, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szigetközi szakaszmérnöke a most levonuló árhullámról, a helyreállítási munkálatokról beszélt a Kisalföldnek.

950 hektár víz alatt

– Amint az adatokból látható, a hatodik legnagyobb szintű árvíz vonult le a Duna alsó-szigetközi, Vének és Ásványráró közötti szakaszán. Ugyanakkor a felső-szigetközi, a Dunaremete–Rajka közötti szakaszon csak elsőfokú árvízvédelmi készültségnek megfelelő vízszintek alakultak ki. Ezen a szakaszon 1991-ben mértük az eddigi legmagasabb vízszintet – kezdte. – Érdekes, hogy a valaha mért hat legmagasabb árvíz közül négy az utóbbi két évtizedben történt. Most a Patkányospuszta és Vének közötti szakaszon vonult végig rendkívül magas szinttel az ár, és jelentős terhelést kapott a védelmi töltés, intenzív szivárgás indult meg a töltéstest alatt. A mentett oldalon lévő ellennyomó medencék fokozatosan felteltek vízzel, s csökkentették a nagyobb szintkülönbségek kialakulását. Folyamatos, a harmadfokú készültségnek megfelelő figyelőszolgálatot működtettünk. A töltéstestben rongálódást nem tapasztaltunk. A töltés mentett oldali figyelősávjának a szélén Nagybajcsnál egy helyen mintegy tízméteres sávban az átlagosnál erőteljesebb szivárgást, talajfellazulást, buzgárosodásra hajlamos részeket észleltünk, ám ezeket sikerült kivédenünk. Ellennyomó medencét és bordás megtámasztást építettünk homokzsákokból. Elmondható, hogy az Alsó-Szigetközben nem alakult ki katasztrófahelyzet. A Felső-Szigetközben a mentett oldalt érdemben nem érintette az árhullám.
– Lipóttól lefelé azonban egyre több fakadóvízzel találkoztunk, a Duna mentén, a mentett oldalon mintegy 950 hektár került víz alá, s emiatt másodfokú belvízvédelmi készültség van érvényben. Győrzámolyon, Bácsán és Kisbajcson működnek a stabil szivattyútelepek. Ezek összességében 12 köbméternyi vizet tudnak átemelni másodpercenként. A belvízlevezető csatornahálózaton a zsilipek segítségével kormányozzuk a vizet. Az árvízi időszakban csökkentettük a Mosoni-Duna felső betáplálását, hogy ne terheljük túl az alsóbb szakaszokat, mára azonban már visszatérhettünk a korábbi normál állapotokhoz.

Hédervárig ért a visszaduzzasztás

– Az 1954 óta eltelt időszakban megváltoztak az árvízi levezetés feltételei. A Duna felső szakaszán a megváltozott lefolyási viszonyok miatt felgyorsult a víz mederbe jutása, s az árvízi időszakokban egyre intenzívebb árhullámok érkeznek a szakaszunkra. Nálunk a hullámtér benőttsége miatt az árvízlevezető képesség csökkent. Ezért a jövőben a védelmi biztonság megőrzése érdekében végrehajtandó fejlesztéseket a hullámtérre is ki kell terjeszteni. Meg kell keresni azokat a beavatkozási lehetőségeket, amelyekkel az egyes árvízi hozamok alacsonyabb szintekkel vezethetők le. A szükséges beavatkozások meghatározása (például szabadon hagyandó sávok kialakítása, a lefolyást akadályozó műtárgyak eltávolítása) csak akkor lehetséges, ha egy megfelelő modell segítségével tisztázzuk a pillanatnyi állapotot, s becsülni tudjuk a tervezett beavatkozások várható hatását.
– Az elmúlt napokban a Mosoni-Dunán Hédervárig ért a Nagy-Duna magas vízszintjének visszaduzzasztó hatása. Dunaszentpálon és Mecséren fontos lenne a végleges védművek kiépítése, és Héderváron is szükséges egy torkolati zsilip építése. A Felső-Szigetköz szerencsésebb helyzetben van, veszélyeztetettsége valamivel kisebb. A kisbodaki szivattyútelepet is csak két napra kellett elindítani. A mostani védekezés időszakában a Zátonyi-Duna és a lipóti Holt-Duna szintjét vízkormányzással normál üzemi vízszinten tudtuk tartani.

Helyreállítják a műtárgyakat

– Az ideiglenes hullámtéri vízpótló rendszer egyes műveit ugyanakkor megrongálta az árhullám. Most ezek helyreállításán dolgozunk. Az ökológiai célú vízpótlás biztonsága mindvégig megmaradt, a rendszer kiürülési veszélye nem következett be. Az ágrendszerekbe felülről még most, a helyreállítási időszakban is mintegy 100 köbméter vizet engedünk be másodpercenként. A legnagyobb károkat a denkpáli ágvéglezárás, a hallépcső környezete szenvedte el. Elsősorban azok a művek rongálódtak meg, amelyek felett nagyobb mennyiségű víz lépett ki a medréből, vagy hatalmas volt a víz sebessége. A denkpáli mellett a kisbodaki és a görgetegi ágvéglezárás szorul javításra. A legnagyobb terhelést Cikolaszigeten, a Denkpál felé vezető kőhídi átjáró, valamint a kisbodaki Szent Kristóf híd kapta. Ezeknél hatalmas méretű és mennyiségű uszadék akadt el és torlódott fel, amelyeket már sikerült eltávolítanunk, s a kőművek koronaszintjét kősz órással helyreállítanunk. Most a stabilitás javításán dolgozunk. Az eróziós kimosódások legtöbbje nem igényelt beavatkozást. Ott kell stabilizálni, ahol közel van a töltéshez az ág, vagy a vízszintszabályozó műtárgy állapotát veszélyeztetné egy újabb árhullám. Jelenleg Dunakilitiről hozott terméskő és kavics beépítését végezzük a denkpáli műtárgyba – mondta Kertész József.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hétvégén még nem nyit a vízi átkelő

Dunaremeténél a határőrség a két ország közötti egyezmény aláírására vár, csak ezután nyílhat meg az… Tovább olvasom