Kisalföld logö

2017. 11. 19. vasárnap - Erzsébet 2°C | 7°C Még több cikk.

A gyerek levélben kért segítséget a családnak

– Tudjuk, hogy nagy bajban vagyunk, eddig mindig találtunk megoldást. Nem szeretnénk, ha a házunkat elveszítenénk – panaszolja a Darnózseliben 2006 óta élő Mészáros Jánosné.

A család még tavaly decemberben sem gondolta, hogy idáig jutnak.

Végső elkeseredésében fordult szerkesztőségünkhöz a 17 éves Mészáros Richárd. Levelében ecsetelte, hogy családja milyen helyzetbe került: a szülők betegek, az édesanya már több mint egy éve munkanélküli, édesapja december eleje óta táppénzen van és a hónap elején műtétre vár. A legutóbbi törlesztőrészletet a lakáshitelükre már nem is tudták befizetni, ezért félő, hogy a 2006-ban Darnózselin vásárolt házat elveszítik.

A mosonmagyaróvári Hunyadi-iskolában tanuló diák panasza alapján megkerestük a családot.

– Még decemberben nem gondoltuk, hogy ide jutunk. Eddig a családunk nem került soha ilyen kilátástalan helyzetbe, ha voltak is nehézségeink, együtt megoldottuk – magyarázza Mészáros Jánosné, aki 2008 óta egészségügyi okok miatt nem tud dolgozni: gerincsérvvel és visszeres lábakkal nem bírta már a 12 órás állómunkát. Tavaly április óta munkanélküli-segélyt kapott, lejártával nemrég álláskeresési segélyt ítéltek neki: a mintegy 25 ezer forintot július közepéig kapja.

˝Keressük a megoldást, hogy ne veszítsük el a házunkat˝ – mondta el portálunknak a Mészáros házaspár.
˝Keressük a megoldást, hogy ne veszítsük el a házunkat˝ – mondta el portálunknak a Mészáros házaspár.

– 52 évesen nehéz elhelyezkedni, a mi korosztályunkat már ˝leírták˝. Több helyen is próbálkoztam, de hiába a több évtizedes szakmai tapasztalat, nem kellek sehová – panaszolja a négygyerekes édesanya. A férje helyzete sem jóval könnyebb. János december elejéig dolgozott: akkor kiderült, műtétre szorul.

– Amikor Budapestről erre a vidékre költöztünk, eleinte Püskin, majd Halászin béreltünk lakást, azután jöttünk Darnózselibe. 2006-ban vásároltuk meg ezt a házat egy kis önrésszel és nyolcmillió forint hitellel, amit svájci frankban vettünk fel. Első évben a hitelünk törlesztőrészlete 50 ezer forint volt, ötezerrel több, mint amennyi az albérlet. Akkoriban nem jelentett gondot a hitel fizetése, hiszen mindketten dolgoztunk – veszi át a szót az édesapa. Aztán a részlet eleinte 60 ezer forint lett, majd a válság következtében 77–84 ezer forint között ingadozott. A család már a januári esedékest sem tudta befizetni, ezért a megoldást a banknál keresték.

– Az a tapasztalatunk, hogy a banknál rugalmasak. Felajánlották, hogy egy évig fizessük a hitelünk felét, egy év múlva azonban jelentősen megemelkedne ez az összeg – számolgatja a családfő. Mártával közben összeadjuk Mészárosék bevételét: álláskeresési segély 25 ezer forint, a még néhány hónapig esedékes családi pótlék 26 ezer forint, táppénz 60 ezer forint, a családdal élő nagymama kevéske nyugdíjából 40 ezer forinttal pótolja ki a költségeket. Kiadásaik a most 77 ezer forintos törlesztőrészleten kívül 52 ezer forintot tesznek ki havonta. A fűtés szezononként 150 ezer forint, úgy, hogy a házban nincs melegebb 16–18 foknál.


Utánajártunk, igényelhet-e valamilyen támogatást a család. – A segélykérelmet a család a körjegyzőséghez adhatja be, ahol megadjuk a szükséges tájékoztatást annak menetéről – válaszolta érdeklődésünkre dr. Tóth Zoltán körjegyző.

 

Olvasóink írták

  • 11. janika 2010. február 07. 21:16
    „HOGYAN RABOLJUNK BŰNTETLENÜL?

    Az ember azt gondolná, hogy azt a pénzt, amire nincs szüksége, beteszi a bankba kamatra. Ott legalább biztonságban van, és talán még hoz is valamit a házhoz. Az ember azt gondolná, hogy a bank kölcsön adja magasabb kamatra más vállalkozóknak, és - mivel a vállalkozó által fizetett kamat magasabb, mint amit a bank a letétbe helyezett összegért fizet - a bank csendesen megél a kettő közötti különbségből. Az ember azt gondolná... DE TÉVED.

    A banki törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a bankok mindössze 2% biztonsággal dolgozzanak. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha egy magánszemély letétbe helyez mondjuk 2.000.000, azaz kétmillió forintot, akkor a bank máris 98.000.000, azaz kilencvennyolcmillió forintot adhat kölcsön vállalkozóknak, befektetőknek.

    Nagyszerű. Adhat. De honnan származik ez az összeg, ez a bizonyos 98.000.000 forint?

    Nos, hát a nyomdából. Fedezet nélküli, színes nyomtatott papírdarabokról van szó, melyek valós értékükben talán annyit sem érnek, mint egy olcsó napilap.

    A kölcsön feltételei azonban egyértelműek. Nyilván csak az kap kölcsönt, akinek van rá fedezete. Ez egy hétköznapi dolgozó esetében rendszerint a már meglévő lakás, amelyre a bank jelzálogot tesz. A kölcsönt felvevő pedig kötelezi magát, hogy a kölcsönkapott pénzt pár év alatt kamatostól visszafizeti. Csakhogy neki nincs nyomdája, nem nyomtathat bankjegyeket, ezért aztán a pénzért - és a kamatért - dolgoznia kell. Ha minden jól megy, és tudja fizetni a részleteket, akkor pár év alatt a felvett összeg legalább dupláját fizeti vissza. Ez nagyjából annyit jelent, hogy miközben szorgalmasan dolgozik, és mondjuk épít magának egy házat, aközben épít egyet a banknak is. A bank tehát a színes, fedezet nélküli nyomtatott papírokért pár év alatt gazdagabb lett egy házzal.

    Ha a dolgok rosszul mennek - és ugye ez is előfordulhat - akkor a kölcsönző nem tudja fizetni a részleteket. Sebaj, erre jó a jelzálog. Ebben az esetben a bank elveszi tőle - ugyanazon értéktelen színes nyomtatott papírdarabok fedezeteként - azt a házat, azt az értéket, amiért már korábban megdolgozott.

    Ilyen formán egy valamire való bank, amely a törvény által megszabott lehetőségekkel él, a kölcsön adott, fedezet nélküli színes papírdarabokért így is úgyis hozzájut a kölcsönző által megtermelt értékhez, méghozzá anélkül, hogy a kisujját mozdítaná.

    A bank tehát nem termel értéket, csak elveszi a mások által megteremtett értéket. Hogy ez a rablás nemzetgazdasági szinten mekkora méreteket ölt, arról még fogalmat alkotni is nehéz. Az átlagember figyelmét oly mértékben kötik le a kamatlábak, kedvezmények, a halasztható részletek, és a havi törlesztés előteremtésének gondjai, hogy nem is ér rá felkapni a fejét, és körülnézni, átgondolni, mi történik vele. Jó lenne végre felébredni ebből az álomszerű állapotból. A bank nem jótékonysági intézmény, a letétbe helyezett összegért járó kamatot is folyamatosan kirabolt dolgozó emberek teremtik elő, bár ezt ,,sajnálatos módon" gyakran ,,elviszi" az infláció vagy az adónak valamilyen formája. Na de mi is kell a banknak, azaz a világot lassan behálózó, kisebb bankokat felvásárló FED-IMF-VILÁGBANK ,,konzorciumnak"? Pébármikor tudnak nyomtatni. Hát akkor vajon mi? A világ globalizálódását és a gazdasági folyamatokat figyelve arra a kérdésre, hogy ,,Mi kell A banknak?", csak egy épkézláb választ találunk: MINDEN. Teljes, totális gazdasági hatalom, az ingatlanok, termőföldek, gyárak és termelő egységek tulajdonba vétele, teljes ellenőrzése és a ,,kiszolgáló személyzet" olyan szintű lebutítása, amelyben az ellenállás és változtatás gondolata még csak fel sem merül.

    A legérdekesebb mindazonáltal az, hogy ezt a rablást - és a népbutítást, amely történik iskolák bezárásával, a tananyag leegyszerűsítésével, a követelmények enyhítésével és minősíthetetlen TV-műsorok sugárzásával - törvények egész sora biztosítja.

    Elnézést, de miféle demokrácia az, ahol az általam választott képviselő megszavazza a kirablásomat lehetővé tévő törvényt vagy törvények egész sorát, és még csak vissza sem hívható, számon sem kérhető?

    Tény, hogy ez az egész törvényesített rablás csakis azért mehet végbe, mert e tekintetben tudatlanok és tájékozatlanok vagyunk. Ameddig tudatlanok és tájékozatlanok is maradunk, a rablás megállíthatatlan. Minél jobban sikerül bennünket elbutítani, annál sikeresebb lesz ez a stratégia.

    Így hát első lépésként - ha törvényes keretek között szeretnénk maradni, mégpedig olyan törvények által megszabott keretek között, amelyek kifejezetten az életminőség romlását szolgálják - legalább annyit el kellene érnünk, hogy az általunk választott képviselők legyenek visszahívhatók, számon kérhetők és büntetőjogilag felelősségre vonhatók.

    A második lépés - bár lehet, hogy ez most utópisztikusan hangzik - az lenne, hogy ne pártokra, csupán emberekre szavazzunk. Emberekre, akiket ismerünk, akik valóban az érdekeinket képviselik. Emberekre, akik számon kérhetők, visszahívhatók és minden életrontásért büntethetők.”
  • 10. pancser 2010. február 07. 12:31
    „Vidéken, főleg a falvakban, sokkal kevsebb pénzt lehet kersni mint Pesten. Lehet, hogy tyúkok, tojnak, disznót lehet tartani, ennivaló jobban akad, hiszen ott a kert is. Azonba a sárga csekkeket a pesti pénzből könnyebb kifizetni. Nem ez a házaspár az egyetlen, százával vannak vidékre költözött pesti családok akik nem tudnak boldogulni. Próbáljon szerencsét valmelyik családtag Ausztriában mg-i munkával, amely istentelen kemény, de legalább tisztességes jövedelmet hoz. Persze ez sem megy autó nélkül!”
  • 9. cipoka6 2010. február 06. 11:21
    „T.Goldmund. Budapesten sok munkalehetőség van ez tény jóval több mint bárhol az országban,csak az a probléma hogy mindenki százezreket akar keresni,/ezt nem Mészárosékra értem/csakhogy ez sajnos nem úgy működik.”
  • 8. janika 2010. február 04. 20:14
    „"invektus" Valóban gyengék és védtelenek a kizsákményoltak, de csupán azért mert a bűnüldözés csak tátja a mafla pofáját ez ügyben!”
  • 7. invektus 2010. február 03. 21:20
    „tisztelt Mészáros Richárd
    mivel a cikhez nem tudok érdemben hozzázolni
    mert szidhatnám a bankokat szidhatnám az államot ,,,pártokat
    DE!!!!
    ez csak a gyengék fegyvere :)!!!!!!
    Ön elött xxxx esen meghajton felyemet .
    :)
    invektus
    remélem megoldodik minden probléma :):)”
  • 6. Goldmund 2010. február 03. 20:57
    „Lehet, hogy nem a romantika miatt mentek falura, hanem mert Bp.-en esélyük sem lett volna lakást venni.”
  • 5. pancser 2010. február 03. 19:30
    „Ők és sok más Pesti család álmokat kergetve költözött ki a fővárosból. Naivan azt hitték a vidéki falusi élet romantikus és könnyebb. Bp-en könnyebb, több a munkalehetőség, vidéki élet a valóságban keményebb a fővárosinál!”
  • 4. X-men 2010. február 03. 18:48
    „Azért nem csak euro vagy frank hitelt lehetett fel venni. De egyetértek a vérszívók (politikusok) gallyra vágták ezt az országot. Mezőgazdaság és az ipar Magyarország gerince volt, most meg mint a csiga GERINCTELEN mint nagyházban ülő ura.”
  • 3. mikoka 2010. február 03. 17:13
    „Az első és második hozzászolonak TÖKÉLETESEN igaza van.Nagyon sokan vagyunk igy sajnos a hitelt csak Euro vagy Frank-ba lehetett igényelni .A gazdaságiválságnak nevezett akármi sok embert padlóra küldött. Holvan a beigért támogatások a lakásvásárloknak? De nemis érdemes vitát nyitni mertz mindig a KISEMBER huzza a rövidet.”
  • 2. janika 2010. február 03. 15:42
    „Nincsenek egyedűl Ők is a devizaüzérkedő bankok áldozatai ahol sokszáza,vagy ezren ebben a rendszerben.. Sőt gondolom Ők sem tudják milyen is a szine a svájci franknak. Gyurcsány megmondotta,hogy úgy csináltak mind, ha kormányoztak volna! Ezek a bankok is úgy csinálnak mind, ha svájci frankot adtak volna. Tehát nemüldözendő,ha valakik munka vagy "ál" munka végzéssel nyerészkednek és tesznek tönkre másokat!”
  • 1. KoPi 2010. február 03. 15:35
    „A Magyar Állam, a kormány álta cserbenhagyta a polgárait. Mondhatni cserbenhagyásos gázolást követett el. Legázolta a gazdaságot, tönkretette a vállalkozásokat, kizsigereli a polgárokat, miközben napról napra újabb és újabb korrupciós ügyletekről hull le a lepel, millió tanácsadói szerződések, végkielégítések borzoljék a lét határán egyensúlyozó kisembereket. Szégyen, hogy 21 év, úgynevezett "demokrácia" után ide juthattunk.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kiégett egy videótéka - Milliós kár - Galéria

A tűzoltóknak rövid idő alatt sikerült megfékezniük a lángokat, ám így is milliós kár keletkezett. Tovább olvasom