Kisalföld logö

2017. 03. 01. szerda - Albin 3°C | 12°C Még több cikk.

486 ingatlan csatornázatlan

A szennyvízbevezetések felszámolásával és az üzemeltetési vízjogi engedély megszerzésével kezdik a mosonmagyaróvári Malom-ági Lajta rehabilitációját.
A mosonmagyaróvári önkormányzat képviselő-testülete legutóbbi ülésén fogadta el a Malom-ági Lajta „megmentésére" alakult eseti bizottság javaslatait, fejlesztési elképzeléseit. Lapunkban korábban már többször beszámoltunk a Malom-ági Lajta állapotával kapcsolatos problémákról – eliszapolódott, hinaras meder, nagymértékű vízszintingadozások, a zsilip állapota, termálvízbefolyás, a szennyvízbevezetések, kezeletlen, szemetes part, a Vár-tó rossz állapota, a Mofém-gyár szennyezése, a folyó kihasználatlansága turisztikai szempontból.

Baktériumok és fémek a vízben

A problémák megoldására megvizsgálták a víz bakteriológiai, fém-, nehézfém- és egyéb szennyezettségét. A vizsgálatok során a bakteriológia kivételével jelentősebb határérték-túllépést nem tapasztaltak. A baktériumszennyezettség a Malom-ági Lajtán a torkolati zsilip felett a legnagyobb. Itt fekális enterococcus- és szalmonellabaktériumot is kimutattak a vízben, ami szennyvízbevezetésre utal. Vélhetően a mosoni szabad strandon is a Lajta szennyezett vize okozza a problémát. A Vár-tavi üledék vizsgálata fémek – réz és ólom – határérték feletti koncentrációját mutatta ki.

Az egyetem még mindig

Az elmúlt öt évben a környezetvédelmi és vízügyi felügyeletnek nem volt tudomása jelentős vízszennyezésről a folyón. Felszíni vízhasználati engedélyt több cégnek – Mofém, egyetem, Flexum Rt. – adtak ki, akiknek ipari, illetve kommunális szennyvízbevezetésre van jogosultságuk. A Mofém egyedi határértékkel rendelkezik. Az üzemet az engedély alapján három különálló csatornarendszeren hagyja el a savas, lúgos és krómos szennyvíz, ami különböző technológiájú tisztítás után kerül a Malom-ági Lajtába. Az egyetem nem csatornázott, nyílt szennyvíztározót használ. A Flexum Rt.-nek használt termálvíz kibocsátására van engedélye. A bizottság szerint meg kell határozni, hogy a Flexum Rt. vizének beeresztése milyen módon és hőterheléssel történhet.

A bizottság javaslata, illetve a testületi döntés értelmében a jegyző kötelezéseket ad ki az illegális, nyílt szennyvízbevezetések, illetve szikkasztók megszüntetésére, valamint a városi csatornahálózatra való rákötésre. A felmérések szerint a Lajta mentén 144, a Malom-ági csatorna mentén pedig 18 lakót kell felszólítani. A városban összesen 486 ingatlan nincs csatornahálózatra kötve a közművesített területeken. Ezeket a tulajdonosokat szintén köteleznék a rákötésre. Az egyetem területén lévő nyílt szennyvíztárolók többségét a csapadékvíz-elvezető hálózatra kötötték, ami a Lajta közvetlen szennyezését okozza. A szigetközi kutatóközpont megépítésével megoldódhat ez a probléma.

Városi pénzből nem megy

A folyó kezelése a Városüzemeltető és Fenntartó Kft. feladata. A bizottság szerint ez több szempontból is kívánnivalót hagy maga után. Az egyik legfontosabb, hogy jelenleg nincs a társaságnak érvényes vízjogi üzemeltetési engedélye. A Vár-tó az egyetem tulajdona, a betáplálózsilip rossz állapotú, nem jól kezeli a tulajdonos. A Lajta-zsilip szintén elöregedett, nem biztosítja a megfelelő vízszabályozást.

Fontos, hogy a Lajta városi szakaszainak üzemeltetése egységes legyen. Jelenleg ebben főleg az egyetem tulajdonában lévő Vár-tó okoz problémát, mivel annak kezelése nincs összhangban a Malom-ági Lajtáéval. A Lajtán érkező vízhozam megfelelő biztosítása, szabályozása érdekében javasolták a folyó menti magyar és osztrák települések polgármestereinek, illetékes hatóságainak, civil szervezeteinek összefogását, egyeztetését.

A rehabilitáció költségei meghaladják az önkormányzat finanszírozási lehetőségeit, megvalósításuk csak pályázati forrásokból lehetséges. A munkacsoport úgy foglalt állást, hogy a feladatok szakaszolásával és a költség meghatározásával az önkormányzat jövő évi költségvetési koncepciójával összhangban a rehabilitáció megkezdésére saját forrásból, illetve a pályázati önrész biztosításával lesz pénz.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egyre kevesebb az osztrák vevő

A kereskedők többsége úgy látja, az elmúlt években jelentősen visszaesett a forgalom a mosoni piacon. Kevés az osztrák vevő, a magyarok többsége pedig igencsak meggondolja, mire költi a pénzét. Nagy konkurenciát jelentenek a nagyáruházak és a gombamód szaporodó kínai üzletek. A mosoni piac hosszú éveken keresztül Mosonmagyaróvár legforgalmasabb része volt. Tovább olvasom