A rábaközi település -
Szany - takaros udvarán vitrinek sorakoznak. Az üvegfalak mögött fehér, szürkés, vörös színű téglák, melyeken évszámok és monogramok állnak. A több ezer tégla gazdája Rugli Dezső kőműves, aki tizenöt éves kora óta gyűjti szenvedélyesen az építőanyagot.
Rugli Dezső gyűjteményében 1370 különböző tégla van, a római kortól egészen napjainkig.
A tégláinak száma 2300 darab, (amely folyamatosan bővül).
Elérhetőség
Rugli Dezső
Szany
Damjanich u. 12.
Tel.: 96/287-355 |
A
szanyi gyűjtő úgy tartja a tégla a kor lenyomata. A monogramok, évszámok jelzik, mikor és ki készítette a tárgyat. A téglákon az első jelzések a tizenhatodik század elején jelentek meg. Ezek kezdetben domborúak voltak. A vályogvető ládába mélyített ágyba kivésték a tükrös betűket, így domború betűket kaptak. Korábban a téglákon geometriai ábrázolást alkalmaztak. Az évszámos téglák sorát a török koriak nyitották meg, melyeket később monogramokkal kombináltak.
Kétezer éves
Rugli Dezső legkedvesebb téglái a római korból származnak. Ezeket külön vitrinben őrzi és mint mondta, a kétezer éves alkotások megérdemlik, hogy tokot készítsen hozzá. A római téglákon egy „S" betűre hasonlító jel van: ezt a hullámos ábrát rajzolták rá vagy az úgynevezett összeeresztési jelet.
Árpádtól napjainkig
A sort az Árpád kori téglák folytatták. Ezekre jellemző, hogy a felületüket vályúsan képezték ki. A gyűjteményben van olyan Árpád kori tégla, ami Szany határából való. Az 1902-es Sopron vármegyei titkári jelentés alapján ugyanis Szany határában egy Árpád kori templom alapfalaira bukkantak.
A gyűjteményben számos török időkből származó építőelem is megtalálható. Török tégláról 1606-tól 1741-ig beszélhetünk. I. Ferdinánd az 1600-as évek elején foglalta le a téglaégetőket, mert megtudta, hogy a török Bécs megtámadására indul. Megindult a várak megerősítése hazánkban. Az egyház 1741-ben kapta vissza a jogot, hogy újra téglát égethet. Megyénkben Abdán létesítettek először téglagyárat.
Földesurak, grófok
A 18. század legtekintélyesebb földesurai, az Esterházyak és a Széchenyiek számos téglaégetőt alapítottak. A téglák jellegzetessége, hogy magukon hordozzák az uradalmi változásokat. Van a gyűjteményben Gróf Esterházy Ferenc, Pál, Miklós és Mária monogramjával készített tégla.
Széchenyi Ferencnek Nagycenken volt téglaégetője. 1840–ben a nagyarányú építkezések miatt még egy kemencét is építetett. A településen Széchenyi István fia, Béla folytatta a téglaégetést. Nagycenken mindig az előző évben termelték ki az agyagot és a faggyal dolgoztatták meg, ezzel jobb minőségű téglát kaptak.
A monogramos téglák gyűjteményében megtalálható a Tihanyi Apátságtól kezdve az összes városi és fővárosi téglás munkája.
További érdekességek a gyűjteményről >>
17°C
Hozzászólok! 
