Kisalföld logö

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 8°C | 11°C Még több cikk.

Világszerte mást rejt a csokitojás - KÉPGALÉRIA ITT

Floridában félmilliónyi csokitojást gurítottak, az olaszoknál ebbe a közkedvelt húsvéti ajándékba olyan meglepetéseket is elrejtenek mint a jegygyűrű vagy a pozitív terhesség teszt. Külföldi olvasóink írtak a világszerte eltérő szokásokról.

Floridában is már hetek óta tele vannak az üzletek nyuszikkal és különböző színű tojásokkal. A leghíresebb húsvéti szokás a Fehér Ház-i tojáskeresés – írta amerikai olvasónk, Béla, aki arról is beszámolt, hogy az Orlandohoz közeli Ciprus Gardenben idén félmillió csokitojást gurítottak és bekerültek a Guinnes rekordok közé. A csokitojásokban nyeremények is voltak.

Görögök: tiszta hétfőtől a birkasütésig

Kalo pasqua!, azaz Kellemes húsvéti ünnepeket! – írta Szabolcs Görögországból és részletesen ismertette az ottani szokásokat, ugyanis a húsvét a görög ortodox egyház legfontosabb ünnepe. Az előkészületek a mai modern világban is szigorúan követik a hagyományokat, az egyházi előírásokat és a népszokásokat. Görögországban és Cipruson idén április 9-én lesz húsvét vasárnapja, ezt azért kell kiemelni, mert a görög ortodox húsvét nem minden évben esik egybe a római katolikus húsvéttal.

Húsvét előtt 40 napos böjtöt ír elő az egyház, amit nagyon sokan szigorúan be is tartanak. A böjt kiterjed minden ételre, ami vért tartalmaz (hús, hal) és amely állatoktól származik (tej, sajt, tojás). A böjti időszak kezdete a „tiszta hétfő" (kathari defthera), amikor is szinte mindenki útra kel, ezt a napot ugyanis a szabadban, a tengerparton vagy a hegyekben töltik a görögök. Ilyenkor csak zöldségeket, a tenger gyümölcseit – halat azonban nem, pedig a legelterjedtebb étel a grillezett tintahal – szabad fogyasztani és az olivaolaj használata is tilos. A tiszta hétfő alkalmat ad a házak teljes kitakarítására is, nálunk ezt talán tavaszi nagytakarításnak neveznénk Szabolcs szerint. A külső homlokzatot ilyenkor újrafestik, meszelik, a gyerekek egy hétlábú papírbabát készítenek, a neve böjtasszony (Kyra sarakosti). A 7 láb a böjt 7 hetét jelképezi és húsvétig minden héten letépik a baba egy lábát. Míg a tiszta hétfő böjti előírásait mindenki betartja, addig a következő hetekben csak a legvallásosabbak böjtölnek.

A görög húsvét kezdete a nagycsütörtök. Ekkor készül a tradicionális húsvéti kenyér, a tsoureki, közepén piros tojással és ekkor festik a piros tojásokat is. A vörös az élet színe és Jézus vérét jelképezi. Az esti misén szimbolikusan bemutatják a keresztrefeszítést. Sok asszony egész éjjel a templomban marad imádkozni. A nagyhét legszentebb napja a nagypéntek. Ez a nap az imádságé, a munkát, még a főzést is kerülik a görögök, a zászlókat félárbócra eresztik. Lencselevest esznek és virágokkal díszítik fel Jézus jelképes, a templomban felállított ravatalát. Azzal körmenetet is tartanak a templomtól a temetőig és vissza.

Nagyszombat reggelén kezdődnek az előkészületek a másnapi ünnepre. Ekkor készül a magiritsa leves birkabelsőségekből, zöldségekkel, amit az éjféli mise után fogyasztanak. (Aki nem kedveli, avgolemono levest, citromos-tojásos csirkelevest kap rizzsel.) Az éjféli misén, amivel a feltámadást ünneplik, mindenki fehér gyertyát gyújt. A gyerekek speciális gyertyát kapnak a szülőktől vagy a keresztszülőktől, labathát. Mintegy 40 centi hosszú és rajzfilmfigurákkal díszített. Pontban éjfélkor a pópa a „Christos anesti!" (Krisztus feltámadt!) kiáltással üdvözli a hívőket, majd mindenki a családtagjait, ismerőseit köszönti így.

Húsvét vasárnap délutánján nyílt lángon sütnek meg egy egész birkát vagy kecskét. Maga a főzés átalakul egy közös ünnepléssé, amikor a gyermekek és a felnőttek is egy kifejezetten húsvéti játékot (tsougrisma) játszanak. Lényege, hogy a két játékos egy-egy piros tojást tart a kezében és azokat úgy próbálják összeütni, hogy az ellenfél tojása törjön össze.

„A nálunk szokásos húsvéti locsolás ismeretlen a görögök számára, ők a hétfői napot a maradékok elfogyasztásával és pihenéssel töltik. A kereskedelem természetesen a két görög ortodox országban is kihasználja a legfontosabb egyházi ünnepet. Az ilyenkor szokásos ételek alapanyagaiból kínálnak széles választékot, sőt egyes cukrászdák a krémes tortákat, süteményeket böjti módon, vagyis tej és vaj nélkül is elkészítik. A húsvéti dekorációk hasonlóak az itthon láthatóakhoz, bár jobban megmaradt az ünnep egyházi jellege. A gyermekek, akár csak nálunk, ajándékokat kapnak. A szállodák a turisták számára húsvéti ünnepséget rendeznek birkasütéssel, tánccal, zenével. Az árak Görögországban 10-20 százalékkal magasabbak, mint Magyarországon, Cipruson gyakran az itthoni árak dupláját kell fizetnünk. A Görögországban élő külföldiek általában követik a helyi hagyományokat, és a görögökkel együtt ünnepelnek, a tiszta hétfőn mi is böjtölünk és a szabadban töltjük a napot, mivel munkaszüneti nap." – írta Szabolcs.

Olaszok: „Eszünk, eszünk, eszünk."

„Hogyan töltik a húsvéti ünnepeket nálatok? – kérdeztem cremonai barátnőmet, mivel ahol én lakom, nem láttam, nem hallottam semmilyen, ehhez kapcsolódó hagyományról, népszokásról. Mangiamo, mangiamo, mangiamo, azaz eszünk, eszünk és eszünk – szólt a válasz – írta a Külföldi olvasóink jelentik rovat egyik leglelkesebb „tudósítója" Anikó Parmaból. Mint kinyomozta, Olaszországban az ünnepi asztalról nem hiányozhat a bárány és a húsvéti kuglófszerű édesség: a colomba. Ez a karácsonyi panettone tavaszi változata, csak a formája más, felülről nézve galambra emlékeztet.

A gyerekeknek kisebb-nagyobb, meglepetést tartalmazó csokitojást ajándékoznak ilyenkor. Sokan ezt a cukrásznál rendelik meg, úgy, hogy a maguk vásárolta, személyre szabott ajándékot – ügyesen becsomagolva – rejtik el benne. Természetesen megfelelő műanyagkapszulák vannak ahhoz, hogy az ajándék ne érjen hozzá a csokihoz. Így a felnőttek azt is meg tudják oldani, hogy csokitojásba rejtett jegygyűrűvel lepjék meg kedvesüket, sőt olvasónk arról is hallott már, hogy pozitív terhességi teszt került meglepetésként a csokiformába.

Húsvét hétfői olasz szokás, hogy ilyenkor szinte mindenki kirándulni megy. Van, aki a nagyvárosok szennyezett levegőjéből a hegyekbe, a tavakhoz, a tengerpartra „menekül", míg mások a városlátogatásra szavaznak. Anikó tapasztalatai szerint ezen a napon keresik fel legtöbben a múzeumokat: az olaszok ilyenkor szó szerint ellepik a kiállításokat, a műemléképületeket. Olvasónk idén dolgozni fog az ünnepekkor, de tán nem is bánja, mert pár éve, egy kétórás dugó után megfogadtam, hogy húsvét hétfőn soha többet nem indul útnak, hiszen mindenütt nagy a torlódás, parkolóhelyet lehetetlen találni. Többfelé rendeznek kirakodóvásárt is, de különösebb húsvéti hangulat nélkül a szokásos termékeket kínálják az árusok. Mivel Olaszországban is ilyenkor van a tavaszi szünet az iskolákban, aki teheti, külföldre megy, megfogadva az ismert olasz közmondást: „A karácsonyt töltsd a szüleiddel, a szeretteiddel, a húsvétot pedig azzal, akivel akarod!" (Natale con i tuoi, Pasqua con chi vuoi.)

A colomba, az olasz húsvéti kuglóf receptje,amit mindig eldobható, alufóliaszerűségből készült galamb formájú sütőedénytben sütnek. Hozzávalók: 1 kiló liszt, 450 gramm porcukor, 350 gramm vaj, 4 tojás sárgája, 9 tojás, 50 gramm élesztő, 250 gramm kandírozott gyümölcs, 250 gramm mazsola, 1 csomag vaníliás cukor, 200 gramm mandula, kristálycukor. A 250 gramm liszthez adjuk hozzá a langyos vízben elkevert élesztőt; gyúrjuk össze és hagyjuk megkelni. Turmixgépben törjük össze a mandulát, keverjünk hozzá 200 gramm porcukrot és egy tojást. Az így kapott krémet tegyük hűtőszekrénybe. Az első kelés után 2 órával a tésztához adjuk hozzá a maradék 750 gramm lisztet, a felolvasztott vajat, a 250 gramm porcukrot és a vaníliás cukrot. Kezdjük el dagasztani, majd adjuk hozzá a 4 tojás sárgáját, utána pedig a 8 tojást. Dolgozzuk mindezt jól össze. Ezután adjuk hozzá a korábban fél óráig vízben áztatott, majd kifacsart kandírozott gyümölcsöt és mazsolát. A tésztát egész éjjel hagyjuk kelni, s reggel ismét dagasszuk egy kicsit. Öntsük a tésztát a tepsibe és kelesszük újabb 6 órán át. Ezt követően kenjük meg a mandulakrémmel, szórjunk rá kristálycukrot és 180 fokos sütőben 30-40 percig süssük.

Svéd húsvét nyúl nélkül

Lali: „Itt legalább olyan nagy ünnep a húsvét, mint otthon, de sajnos nem ismerik a locsolást, viszont helyette jönnek »Paskkärringek«. Kislányok, fiúk kiöltözve, öregaszonynak, bácsinak kifestve az arcukon fekete pöttyöcskékkel. Verset mondanak, mely arról szól, hogy vagy kapnak édességet vagy rendetlenséget csinálnak a ház körül. Pénzről szó sem lehet a svédek részéről, de én mindig azt adok nekik és örömmel elfogadják. Az ünnepi ebédhez hozzátartoznak a halfélék és a tojásfestés itt is hagyomány. Viszont itt nem a nyuszi a szimbólum, hanem a csirke, így csokinyuszit a németektől importál az ország. Mi az unokáimmal ünnepeljük a húsvétot. A gyerekek nagyon örülnek, hogy különböző helyekre kirakom a zöldbe azt, amit a nyuszi hoz, éppúgy, mint régen otthon és a svédeknek is tetszik."

Sanna: „A svédek már csütörtökön elkezdik a húsvéti ünnepeket. Feldíszítik a házakat, lakásokat, minden sárga, világoszöld vagy lila és nyírfaágakra színes tollakat aggatnak. A gyerekek kiöltöznek húsvéti boszorkánynak és teáskannával a kezükben bekopogtatnak a házakhoz. Kellemes ünnepeket kívánnak és édességet kapnak. Az igazi húsvéti boszorkányok pedig a legenda szerint csütörtökön elrepülnek a »kék dombokra« mulatni. A péntek nagypéntek itt is. Szombaton a gyerekek keresik a papírtojásokat a kertben, amiben édesség van. Vasárnap és hétfőn a család együtt van, meglátogatják egymást és esznek, isz
nak, mulatnak. Gyakori húsvéti étek a báránysült, a hal, a lazac, a tojás kaviárral, a saláták és pástétom, mindez svédasztalon."
Bandi, USA, Kalifornia:

 „A húsvétot a bevándorlók ide is elhozták, de nálunk csak egynapos ünnep (vasárnap). Azoknak, akik a nagypénteket is ünneplik, törvény biztosítja, hogy akkor templomba mehessenek. A húsvét leginkább a gyerekekre összpontosul, nekik való ajándékokat hirdetnek az üzletek – ruhákat, édességeket –, de ilyenkor nincs akkora vásárlási láz, mint karácsony előtt. A húsvét családias ünnep, a templomok megtelnek hívekkel. Utána a szokásos ebéd, a gyerekeknek tojásvadászat. Vallásos iskolákban nagyhéten kezdődik a húsvéti szünet. Régebben minden iskolánál létezett húsvéti szünet, mostanra tavaszi szünetre változott, az időpontja is más. A húsvéti locsolás az itteni idősebb magyar generációnál még úgy-ahogy megmaradt, ezt leginkább a templomoknál a szertartás után gyakoroljuk, természetesen nem vízzel."

Összeállította: Rimányi Z.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Karneváli karaván

Tovább olvasom